Képviselőházi napló, 1910. XXXII. kötet • 1916. szeptember 7–szeptember 29.

Ülésnapok - 1910-659

58 659. országos ülés 1916 zást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. T. ház! A javaslat régi 4., most már 5. §-ához az előadó ur kétrendbeli módosítást terjesztett be. Az egyik módosítás érdemi, amennyiben az e) j3ont után egy uj f) pont felvételét kívánja a következő szöveggel (olvassa): »6°/o azon önsegélyző-, továbbá termelési-, beszerzési-, értékesítési- és fogyasztási szövetkezeteknél, amelyek üzletrészeik után 5°/o-nál nagyobb osztalékot nem fizetnek*. A második módosítás egy sajtóhiba kiigazítására vonatkozik, amennyiben a szakasz utolsóelőtti bekezdésében »99« szám helyett »92« teendő. Leszek bátor a Lázszabályok értelmében a pénzügyi bizottság szövegét az előadó ur módosításaival tenni fel szavazásra. (Helyeslés.) Ehhez képest kérdem a t. házat: méltóztatik-e a javaslat régi 4., most már 5. §-át a pénzügyi bizottság szövegezésében az előadó ur módosításaival elfogadni, igen, vagy nem? (Igen!) A ház a javaslat régi 4., most már 5. §-át a pénzügyi bizottság szövegezésében az előadó ur kétrendbeli módosításával fogadja el. Következik a régi 5., most már 6. §. Szinyeí-Merse Félix jegyző (olvassa a régi B., most 6. §-t, amely észrevétel nélkül fogadtatik él. Olvassa a régi 6'., most 7. §4). Elnök : Az előadó nr kíván szólni. Antal Géza előadó: T. ház! A hadinyereségadóról szóló törvényjavaslat tárgyalása alkalmával kifogásoltatott a törvényjavaslatban az a kifejezés, hogy »titkos tartalékolása A »titkos tartalékolás* ebben a törvényjavaslatban is előfordul és pedig a most már 7. §. utolsó bekezdése ötödik sorában. Épen ezért tisztelettel indítványozom, hogy konform a hadinyereségadóról szóló törvényjavaslatban elfogadott szöveggel, méltóztassék e szavak helyébe »a mérlegben ki nem mutatott* tartalékolás szavakat tenni. Elnök: Kíván valaki szólni? Springer Ferencz: T. képviselőház! A szóbanforgó szakasz nem volt benne a pénzügyminister ur eredeti javaslatában. Az általános vita alkalmával kifejtettem indokaimat, amelyeknél fogva e szakasz kihagyását látom szükségesnek. Ebben az álláspontomban azok az érvek és szempontok, amiket Hantos t. képviselőtársam ma délelőtt itt hangoztatott, csak megerősítettek. Ennek következtében az én indítványom elsősorban az, hogy ez a szakasz a törvényjavaslatból egyáltalán hagyassák ki. De mert a pénzügyminister ur délelőtti nyilatkozatából azt kell következtetnem, hogy nincs reményem a szakasz kihagyására, és minthogy a szakaszt jelen szövegezésében megfelelőnek nem látom: az esetre, ha a szakaszt a t. ház mégis elfogadná, az első bekezdés helyébe más szövegezést vagyok bátor proponálni. A bekezdés czélzata az volna, hogy ha a vállalat az e törvényben megállapított adókivetési kötelezettség folytán nincs abban a helyszeptember 12-én, kedden. zetben, hogy valamely üzletévben az 1911/13-ik években fizetett osztalékok átlagának bizonyos részét fizesse és ha azon különbözet, amelylyel kevesebbet fizet 10,. illetve 20%-ot meghalad, az esetben jogot ad a vállalatnak az adó helyesbítését kérni. De ez a szövegezés nem e gondolatot fejezi ki, mert azt mondja, hogy a vállalatnak csak akkor van joga helyesbítést kérni, ha az osztalék 10, illetve 20%-kal kevesebb volna^ En ennélfogva a jelen szöveg helyébe a következő szöveget vagyok bátor proponálni (olvassa) : »A vállalat abban az esetben, ha a jelen törvény alapján valamely üzletévre nézve kivetett adónak és az ezután fizetendő állami, j törvényhatósági ós községi pótlékoknak fizetése i következtében az 1917/1921-iki üzletévek valamelyikére az 1911/13. években fizetett osztalékok átlagának 90%-át, az 1922/26-iki üzletévek valamelyikére pedig annak 80°/o-át sem fizethetné, jogosítva van a reá kivetett adónak és pótlékainak az illető üzletévre szóló olyan mértékű helyesbítését kérni, hogy az 1911/1913 években fizetett osztalékok átlagának 90, illetve 80%-át fizethesse osztalék gyanánt.« Kérem, méltóztassék e módosításomat elfogadni. Elnök: Kíván még valaki szólni ? Ha szólni senki sem kíván, a vitát bezárom. A pénzügyminister ur kivan nyilatkozni. Teieszky János pénzügyminister: T. ház! A délelőtt folyamán kiejtettem, hogy e szakasz rendelkezései épen a kisebb vállalatok és pénzintézetek érdekében terveztetnek, melyek oly helyeken működnek, ahol igen nagyok a községi pótadók. Ezért e paragrafusra szükség van, ha csak nem akarjuk mindazon módosításokat keresztülvinni, melyeket Springer t. képviselő ur ajánlott s melyek elfogadása esetén e szakasz törölhető volna. Ami az első bekezdésre vonatkozó módosítását illeti a t. képviselő urnak, az kétségkívül sokkal világosabban fejezi ki intencziómat, mint a bizottsági szöveg s ezért kérem, méltóztassék e szakaszt Springer t. képviselő ur és az előadó ur módosításával elfogadni. Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. A régi 6., most 7. §-hoz az előadó ur terjesztett be egy módosítást, mely szerint az utolsó bekezdésben e szó helyébe »titkos« ez tétessék : »mérlegben ki nem mutatott«. Springer kéjyviselő ur két módosítást adott be. Az első azt kívánja, hogy az egész szakasz kihagyassék; az esetre, ha ez nem fogadtatnék el, azt javasolja, hogy az első bekezdés helyébe uj bekezdés tétessék, melyet épen az imént olvasott fel; gondolom nem méltóztatik kívánni, hogy újból felolvassam. A házszabályok értelmében több részre fogom osztani a kérdést. Elsősorban az első bekezdést fogom feltenni a bizottság szövegezésében szemben Springer képviselő ur szöveg módosításával. Amennyiben a bizottság szövege fogadtatnék el, mellőzöttnek fogom kijelenteni