Képviselőházi napló, 1910. XXXII. kötet • 1916. szeptember 7–szeptember 29.

Ülésnapok - 1910-659

659. országos ülés 1916 5 zetnének ezek után a vagyontárgyak után a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok és egyletek, hanem ezenkívül még ezeknek egész jövedelme is, amely jövedelem, — mondom, — még fiktív is leket, tulajdonképen sokkal több matatható ki, mint amennyi tényleg ezekből a vagyontárgyakból keletkezik, teljesen levonható lenne az illető vállalatok nyers jövedelméből. Ami a t. képviselő ur második módosítását illeti, hogy a kedvezményes adókulcs más, nem szövetkezeti alapon keletkezett altruisztikus, nyilvános számadásra kötelezett vállalatokra és egyletekre is kiterjesztessék, nem tagadhatom, hogy ennek a kívánságnak belső indokoltsága megvan. De ha már aggályaim voltak a tekintetben, hogy a szövetkezeteknek nyújtott kedvezmények is adókijátszásokra vezethetnek, amennyiben szövetkezeti formába fognak burkolózni olyan vállalkozások, amelyek a szövetkezet fogalmának nem felelnek meg, ezek az aggályaim még sokkal inkább fokozódnak abban az esetben, ha a t. képviselő ur módosítását elfogadjuk. Miután ő maga is beismeri, hogy ez a módosítás csak igen ritka esetben volna alkalmazható, nagyon kérem a t. házat, hogy a visszaélések kikerülése végett ezt a módosítást se méltóztassék elfogadni. Ami Hoványi t. barátom felszólalását illeti, megnyugtathatom, hogy a vállalatok tulajdonában levő íombardirozott értékpapírok igenis az illető vállalatok tárczájában levőknek tekintendők, ugy is szoktak tekintetni, ezek tehát természetesen az illető kedvezményre igényt tarthatnak. Mindezek után kérem a t. házat, méltóztassék a szakaszt az előadó ur módosításaival elfogadni. (Helyeslés jobbfelölj Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyilvánitom. Következik a határozathozatal. A kérdést elsősorban a bizottság által beterjesztett szövegre fogom feltenni. Amennyiben a t. ház ezt esetleg el nem " fogadja, akkor szavazásra bocsátom az előadó ur által beterjesztett módosítás szerint változó szöveget, amelyhez a pénzügyminister ur is hozzájárulását fejezte ki. Amennyiben ez elfogadtatnék, mellőzöttnek fogom kijelenteni a Springer Ferencz és SimonyiSemadam Sándor képviselő urak által beterjesztett módosításokat. Ha pedig ezt sem fogadná el a t. képviselőház, akkor egyenként fogom szavazás alá bocsátani a Springer Ferencz és Simonyi-Semadam Sándor képviselő urak által beterjesztett módosításokat. (Helyeslés.) Kérdem a t. házat, méltóztatik-e a 2. §-t a pénzügyi bizottság által beterjesztett eredeti szövegében elfogadni: igen, vagy nem? (Nem!) A ház a szakaszt eredeti szövegében nem fogadja el. Felteszem a kérdést: méltóztatik-e a 2. §-t teptember 12-én, kedden. 55 a bizottsági előadó ur által beterjesztett módosításokkal elfogadni, igen, vagy nem ? (Igen!) A ház a szakaszt a bizottsági előadó ur által beterjesztett módositásokkal fogadja el. Ennek következtében a Springer Ferencz és Simonyi-Semadam Sándor képviselő urak által beadott módosításokat mellőzötteknek jelentem ki. Az idő előrehaladván, az ülést délután négy óráig felfüggesztem. (Szünet után.) (Az elnöki széket Szász Károly foglalja el.) Elnök: T. ház! Az ülést újból megnyitom. Folytatjuk a tárgyalás alatt lévő törvényjavaslat részletes vitáját. Következik a 3. §. Kérem a jegyző urat! Hoványi Géza jegyző (olvassa a 3. §-t). Elnök: Az előadó ur kivan szólni. Antal Géza előadó: T. ház! A 3. §-hoz két kisebb módosítást és a végére egy pótlást leszek bátor indítványozni. Azonkívül e szakaszszal kapcsolatban tisztelettel bejelentem, hogy a 3. § után egy uj, 4. §-nak felvételét hozom javaslatba. Tisztelettel indítványozom tehát elsősorban, hogy a 3. § első sorába »a) és b)« szavak után beteendő: »továbbá 4«. A 3. § második bekezdésébe pedig e szó helyett: »napjának« ez a szó teendő: »hónapjának«. Végre a szakasz utolsó bekezdésében a következő szövegnek a felvételét javaslom (olvassa) : »Amennyiben a leltári vagyon részben vagy egészben a hadi üzleti évek valamelyikének folyamán értékesítve lett, az elért vételárból a leltárnak a háború befejezte utáni időben az előbbi állagra való kiegészítésére valószínűleg szükséges összegek adómentesen tartalékolhatok.« Az újonnan beiktatandó 4. §-nak szövege pedig a következő (olvassa) •. »Azok az önsegélyző szövetkezetek, amelyek üzletüket tagjaikon kivül senki másra ki nem terjesztik, a tagok üzleti részeiből gyűjtött üzleti tőkén kivül idegen tőkét — az alábbi kivételektől eltekintve — nem használnak, a kezelési, vagy bármi más költségek hozzászámitásával tagjaiktól a jegybank azon évi legmagasabb váltóleszámitolási kamatlábát legfeljebb három százalékkal meghaladó, de nyolc százalékig bármikor emelhető kamatnál magasabb időszaki kamatot nem szednek: az üzletrészek hat százalékának erejéig adómentességben részesülnek. Idegen tőke megengedett felhasználásának csak azok az esetek tekinthetők, ha ezek a szövetkezetek : a) a tagok által beszolgáltatott árukra vagy czikkekre vesznek fel bárhol előleget; b) tagjaiknak áruváltóit bárhol leszámitoltatják ; e) saját ingatlanaikra jelzálogkölcsönöket vesznek fel; d) akár kölesönképen., akár a tagjaik által