Képviselőházi napló, 1910. XXXII. kötet • 1916. szeptember 7–szeptember 29.
Ülésnapok - 1910-659
659. országos ülés 1916 elhelyezést nyertek. Ez az állapot azonban egy igen helytelen, igen szélsőséges helyzetet teremtett, t. i. azt, hogy némely nagy bank, amely nagyobb értékpapirállományra tett szert, teljes adómentességben részesült, illetve adót csak annyiban fizetett, amennyiben a tisztviselők adóját voltkénytelen fizetni, vagy tőkekamat és járadékadót fizetett, vagy esetleg hozadéki adóval volt megterhelve. Ez volt az egyik székőség. Most jön a t. pénzügyminister ur és belemegy a másik szélsőségbe, amikor ezt a kedvezményt egyáltalán megszünteti. Az igen t. pénzügyminister ur javaslata ugyan látszólag nem ezt teszi, mert hiszen azt mondja, hogy a 20 százalékon felüli értékpapír állomány kamatai levonhatók, de ha megnézzük, hogy ez mit jelent, akkor azt látjuk, hogy ez a rendelkezés Magyarországon csak néhány igen nagy bankra vonatkozólag hatályosul, ellenben nem hatályos a vidéki pénzintézetek nagy ömegére nézve. Ezzel a privilégiummal szemben a vidéki pénzintézetek természetesen állást foglaltak. Ha azt kérdezzük, hogy kikre hatályosul ez a rendelkezés, akkor csak azt a statisztikát vehetjük alapul, amelyet a Pénzintézeti Központra vonatkozólag maga az igen t. pénzügyminister ur terjesztett elő. Ez a statisztika nem egészen találó a mi esetünkre, még pedig abból az okból, mert ez az értékpapirállományba beszámítja a részvénytulajdont is, beszámítja a sorsjegytulajdont, általában minden kibocsátást, holott itt csak az állampapírokról és pupilláris értékekről van szó. A statisztika tehát még kedvezőbb képet mutat. mint amilyen a valóság. Ebből a statisztikából azt látjuk, amint igen t. képviselőtársam, gróf Esterházy Móricz meg is emiitette, hogy mindössze 21 olyan pénzintézetünk van, ameiynek értékjíapirállománya a 20 százalékot meghaladja. Én a statisztikának erre a részére nem helyezek súlyt, de igenis, súlyt kell helyeznem arra a részére, amely abszolút számokkal dolgozik és amely azt mutatja, hogy Magyarországon 452 intézetnek nincs értékpapírja, 526 intézetnek 5 százalékon aluli az állománya és 305 intézetnek az értékpapirállománya 5 és 10 százalék között van. Tehát 1283 pénzintézet van Magyarországon, amelyre ez a privilégium semmi esetre sem vonatkozik. De erről még sokkal világosabban beszélnek azok a számok, amelyeket a vidéki pénzintézetek mérlegei mutatnak Kiválogattam a Compassból a Magyarország vidéki városaiban működő legnagyobb intézeteket, azokat, amelyeknek értékpapirállománya a legtekintétyesebb és megtettem számításaimat amelyekből az derül ki, hogy a legnagyobb intézeteknél is ez a 20 százalékos privilégium alig ér valamit, mert ezen intézetek értékpapirállománya a 20 százalékot nem haladja meg. Meg kell jegyeznem, hogy a statisztika, melynek egyes adatait leszek bátor felolvasni, szintén nem egészen helyes, t. i. sokkal kedvezőbb számokat mutat fel, amelyek itt nem alkalmazhatók, mert az értékpapirállományban szerepelnek a vidéki intézetek tárczájában levő részvények, zeptember iB-én, kedden. 37 sorsjegyek és egyéb kibocsátmányok is, amelyek itt nem jönnek tekintetbe. Lássuk már most, hogy áll a dolog a legnagyobb vidéki intézeteknél. Az Aradi első takarékpénztár betétállománya 19.5 millió korona, értékpapirkészlete 3.7 millió korona, tehát az arány 18.8százalék. A Bajai takarékpénztár betétállománya 11 millió korona, értékpapirkészlete 3.2 millió korona, az arány tehát 29 százalék. A Gyön első takarékpénztar betétállománya 22.5 millió korona, értékpapirkészlete 3.9 millió korona, az arány 17.3 százalék. A Kismartoni takarékpénztár betétállománya 7.7 millió korona, értékpapirkészlete 1.3 millió korona, az arány 16.8 százalék. A Kőszegi takarékpénztár betétállománya 11 millió, értékpapirkészlete 1.3 millió, vagyis 11.8%. A Bereg-munkácsi takarékpénztár betétállománya 4.6 millió, értékpapirkészlete 0.6 millió, v/gyis 13°/ 0 . A Soproni takarékpénztár betétállománya 13.3 millió, értékpapirkészlete 2.7 millió, vagyis 21%. A Szeged-csongrádi takarékpénztár betétállománya 31.4 millió, értékpapirkészlete 5.8 millió, vagyis 18.4%. A Beszterczebányai takarékpénztár betétállománya 11.8, értékpapirkészlete 1.2 millió, vagyis 10.2%. A Szentesi takarékpénztár betétállománya 2.5, értékpapirkészlete 0.2, vagyis 8%. A Veszprémi takarékpénztár betétállománya 14.3, értékpapirkészlete 2.5, vagyis 17.4%. Még jobban romlik az arány és csökken a százalékos kulcs, hogyha tekintetbe veszszük, hogy ebben az értékpapirállományban nemcsak az e javaslatban felemiitett értékpapírok foglaltatnak. Az a privilégium, amelyet a minister ur kontemplál, lehet tehát előnyére 10—15 fővárosi és néhány nagyobb vidéki pénztintézetnek, de a vidéki pénzintézetek n&gy tömegét alig érinti. Azért az igazságos adóelosztás szempontjából az a tiszteletteljes kérésem, hogy azt a kedvezményt, melyet itt a nagyobb intézeteknek megad a javaslat, arányosan adják meg a többieknek is, ami kétféle utón lehetséges. Az egyik, hogy az értékpapírokból eredő kamatjövedelem továbbra is le legyen vonható az adóalapból, de, ez a levonás nem terjedhet az adóalap 100 perczentjéig, mint eddig, hanem csak 30 perczentjéig, az adóalap 70 perczentje után pedig mindenki egyformán adózzék. Ha a t. minister ur ezt nem fogadná el, és ragaszkodnék ahhoz, hogy bizonyos reláczióba hozza az értékpapirállományt a vállalatnál elhelyzett betétekkel : akkor azt javasolnám, hogy a pénzintézetek a tárczájukban lévő értékpapírok kamatjövedelmét annyiban vonhassák le, amennyiben az értékpapirállomány meg nem haladja a betétállomány 10%-át. Vagyis a betétállomány 10%-ának megfelelő értékpapírállomány kamatjövedelme mindenesetre le volna vonható, ami arra fogja késztetni a pénzintézeteket, hogy értékpapirállományukat betéteik 10%-ának erejéig kiegészítsék. De ha csak 20%-on felüli értékpapirállomány kamatait engedjük levonni, ezzel egyetlen intézetet sem késztetünk arra, kogy értékpapirállományát ennyire növelje, ami egyébként nem is felel meg a közgazdasági érdeknek.
