Képviselőházi napló, 1910. XXXII. kötet • 1916. szeptember 7–szeptember 29.

Ülésnapok - 1910-667

390 667. országos ülés 1916 szeptember 27-én, szerdán. kell szervezni és akkor szembeszállhatunk a nehézségekkel . Az élelmiszerkérdéssel összefüggő kérdések egy részét itt a nyilvánosság előtt tárgyaim tényleg nem lehet. Ez kockázattal járna és nem szabad elárulnunk ellenségeinknek a tényleges állapotot. Minthogy azonban e kérdéseket meg kell beszélni ; ezekről tiszta képet kell nyerni, azért szükségesnek látnám, hogy e kérdésekben zárt ülést tartsunk, hogy e kérdésekre nézve felvilágosítást kaphassunk. (Helyeslés a bal- és a szélsőbaloldalon.) A kormány azt mondja, hogy nem árulhatja cl titkait, mert ez esetben azokat ellenségeink is megtudnák. Ámde a kormány kötelessége a felvilágosítás, mert egy triviális közmondással élve »man muss sich nach der Decke strecken*. Tudnunk kell, mily módon bírjuk az élelmiszerkérdést szervezni, mert különben lehetetlen az előrelátás. Már pedig gouverner c'est praevoir. Ez a kormány az élelmiszerkérdésben igazán nem követte ezt az aksziomát. (Ugy van! bal/elől.) a praevoirt egy téren sem produkálta. Igenis akkor, mikor már alaposan elkésett, esetlenül, ügyetlenül, hozta meg rendszabályait, amelyeket akkor nem tudott kellő energiával végrehajtani. (Ugy van! balfelöl.) Mindezek igen fontos dolgok, mert a termeléshez fokozott erővel hozzájáruló magyarság kell, hogy kellően élelmeztessék. Az élelmezés és a termelés szorosan összefügg egymással és a nem megfelelő élelmezést a termelés is meg fogja sinyleni. Felhívom a kormányt, hogy nyilatkozzék ezekben a kérdésekben és különösen arról, hogy hajlandó-e e kérdések elintézésére a zárt ülést elrendelni. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Nem taktikai okokból akarjuk mi a zárt ülést elrendeltetni, mert hiszen az, amit a zárt ülésen mondandó volnék, nem tartana tovább öt percznél. öt perez alatt fel tudom állítani azokat a kérdéseket, amelyekre nézve a felvilágosítás és a tények ismerete feltétlenül szüksége?, (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) mert ha ezekben a fontos kérdésekben nem történik meg az orvoslás, akkor nagy veszélyek előtt állunk. Most már beszédem végére érek. (Hulljuk! Halljak! a bal- és a szélsőbaloldalon.) Es arra kérem a kormányt, hogy legyen annyi, szocziális és alkotmányos érzékkel és főleg szocziális érzékkel, hogy ott, ahol represszáliákat kell eszközölni, a legnagyobb erélylyel lépjen fel, de ott, ahol csak a saját érdekének megvédéséről van szó és saját pártpolitikájának megvédéséről, ne avatkozzék be a polgárok agitácziójába, mert az jogos, az természetes, hogy akkor, amikor az egész ország közhangulata látja, hogy itt egy tehetetlen rendszerrel áll szemben, hogy akkor gyökeres rendszerváltozást akar a választójog alapján és a választójog alapján reméli ennek elérését. A jelentést nem veszem tudomásul. (Elénk helyeslés és taps a bal- és a szélsőbaloldahn.) Elnök : Ki következik í Vermes Zoltán jegyző: Őrgróf Pallaviciní György! Örgr. Pallavicini György: T. ház! (Halljuk ! Halljuk! a bal- és a szélsőbaloldalon.) Azt hiszem, gróf Apponyi Albert t. képviselőtársam volt az első, aki e házban azt a tényt először említette fel, hogy Magyarország közélelmezése körül a legnagyobb hiba az, hogy nem egyenlő mértékben sújtja az egyes osztályokat, hogy ugyanis azokat a hiányokat, amelyeket a háború okozott, nem egyenlő mértékben érzi a gazdag és a szegény ember. (Igaz ! Ugy van ! a bal- és szélsőbaloldalon.) Azt tartom, hogy a kormány élelmezési politikájának ez az egyik, legfőbb hibája, ez a hiba nálunk mindenütt észrevehető, hogy ugyanis különbség tétetik bizonyos gazdagabb osztályok és a szegény néposztály közt. Ennek a hibának kiküszöbölése főfeladata a kormánynak, ha el akarja érni, hogy közmegnyugvás keletkezzék a közélelmezés kérdésében. ' Nálunk nem a köznek, hanem egyes embereknek adnak bizonyos kedvezést. Hivatkozom csak a legutóbbi rendeletre, amely a hústalan napokat hozta be Budapesten és egyáltalán a városokban. A hústalan napok is óriási kijátszásra adnak alkalmat, mert tulajdonképen csak azokat sújtják, akik vendéglőkben étkeznek. A szegény néposztályt annyiban nem érintik, mert azok eddig sem ettek húst és ugy sem tudnak húst szerezni. Ha a kormány radikálisan akar fellépni, akkor térj ész?ze ki mindazokra is, akik háztartást vezetnek. Beck Lajos : Ugy van ! Ellenőrizni kell ! Örgr. Pallavicini György: Az egyedüli mód erre a hus jegyek és zsirjegyek behozatala. Magyarországon depekoráczióról nem lehet beszélni, szerencsére, mert hiszen egyes megyékben nagyon örvendetes szaporodás állott be darabszámra. Tolna vármegyében pl. 20% a szaporulat darabszámra. Ez természetesen nem sulyi'a vonatkozik, mert hiszen nagyobbrészt fiatal marháról van szó, de mindenesetre nem olyan a depekoráczió, mint ahogy hittük a háború elején és ha Erdélyben nem pusztult volna el igen sok marha, egész jogos reménynyel nézhettünk volna a háború utáni időre és igen gyorsan kiheverhettük volna a háború okozta károkat a marhaállományban. Helyes, hogy a kormány gátló intézkedéseket akar tenni a húsfogyasztásra nézve, mert ezáltal egyrészt a zsirtermesztést fokozhatja, másrészt a takarékosság elvét végre a háború harmadik esztendejében behozza és gyűjtet oly rezervákat, amelyeket eddig nem gyűjtött és ha a háború kezdete óta gyűjtötte volna ezeket, ma nem volnának olyan szomorú közélelmezési viszonyok, (ügy van! a bal- és a szélsőbaloldalon.) Másik példaképen, hogy mennyire nem a köz szolgálatába helyezik a készleteket, megemlítem a gumxnit. Németországban privát embernek nem szabad automobilt tartania, nálunk mindenkivel tesznek kivételt. Németországban csakis a hatóságok, főleg a katonai hatóságok járhatnak gépkocsin, azonkívül a köz számára ott állnak a bérkocsik, amelyek óriási számban bocsáttatnak a közönség rendelkezésére. Nálunk a