Képviselőházi napló, 1910. XXXII. kötet • 1916. szeptember 7–szeptember 29.

Ülésnapok - 1910-666

666. országos ülés 1916 s, talt szervezzünk; hogy egy uj közeg álljon elő, amely esetleg nem fog beválni. Épen azért már eleve ugy gongolom: teljesen mindegy, hogy milyen hatáskörrel és milyen czimmel ruházzuk fel ezt a szervezetet; egy azonban szükséges: hogy vezetőjének köztekintélye legyen, hogy ahhoz semmi gyanú ne férkőzhessek, hogy az saját tekintélyénél fogva is intézkedni képes legyen. Ezenkívül, hogy gyakorlati embernek kell lennie, az is kétségtelen. Itt nem akarom vitatni az előjogot előttem felszólalt t. képviselőtársammal szemben, aki tiltakozott az ellen, hogy a termelők közül lehessen választani. Talán igaza van, hogy a kereskedői világban inkább találni meg azt a körültekintést, mely a helyes áruszétosztás és forgalombahozatal szempontjából szükséges. De az bizonyos, hogy gyakorlati érzékű ember kell oda, mert amelyik perczben azt látnók, hogy itt bürokratikus rendszerrel intézik a közélelmezésről való gondoskodást, akkor lesz ugyan több egy hivatallal, de a helyzet nem fog javulni. Teljesen egyetértek Gratz Gusztáv képviselőtársammal, hogy itt ennél a központnál nincs egy nagy apparátusra szükség. Ha majd meg lesz a szervezet, akkor tűnik ki, hogy milyen létszámmal tudja betölteni a rá bizott hatáskört. De szívesen járulok hozzá, hogy az a nagy apparátus, amelylyel most dolgozunk, mellőztessék. E tekintetben rámutatok azon alkotásnak: a Haditerménynek nagy hibáira, mely annak idején oly óriási reklámmal indult meg, melytől mindazt vártuk, bogy a helyzetet orvosolni fogja, hogy a fogyasztó épugy, mint a termelő ott megtalálja, amire szüksége van. És íme, ma ott vagyunk, hogy mind a kettő egyformán hiába kér és rimánkodik a Haditerménynél, mind a kettőnek a szava nyom nélkül hangzik el a pusztában, ugy hogy mind a ketten azon imádkoznak : vajha az a Haditermény Részvénytársaság mielőbb megbuknék, működését beszüntetné. Nem akarok bővebb részletekkel előhozakodni a Haditerményre vonatkozólag, hisz a múlt hetek valamelyikén több interpelláczió keretében már rámutattak arra, mily kevéssé felelt meg ez a részvénytársaság a várakozásoknak. Én ott mind a termelő, mind a fogyasztó körét képviseltem már, t. i. nincs az a vármegye vagy választókerület, sőt fogyasztó vagy termelő, akinek, ha valami baja van és ott keres segítséget, jogos igénye méltányos elbánásban részesülne. A Haditermény az altruizmus köpenyébe burkolódzik, de ez csak látszat s épen nem jelenti, mintha megtenne mindent, hogy a termelő és fogyasztó meg legyen elégedve az ő működésével. Én ezt a bizonyítványt nem állithatom ki az intézmény részére. Azt agyán tapasztaltam egyes esetekben, hogy a termelőnek sokkal könynyebb hozzájutni ott valamihez abban a perczben, ha a saját gazdaságában rekvirált anyagnak — gabonának stb. — a provízióját lefizeti s ha KÉPVH. NAPLÓ. 1910—1915. XXXII. KÖTET. zeptember 26-án, kedden. 361 a zsákolást megfizeti akkor, midőn ott zsákolásról szó sem lehet, mert az áru nem zsákoltatott, se nem lett elszállítva, hanem — hogy nevén nevezzem a gyermeket — ő maga szállította ki gőzmalmából a korpát és megfizette a zsákolást és a províziót azért, hogy végre hozzájuthasson az áruhoz. Intézkedéseinek helytelenségét, egész eljárásának élhetetlenségét bizonyítja, hogy pl. amikor Debreczenben akar a Haditermény egy szükségletet kielégíteni, azt az árut Miskolczról szállíttatja oda s ugyanolyan árut ugyanabban az időben Miskolczról Debreczenbe szállít! Rámutatott előttem szólott t. képviselőtársam a mai napon, ezt megelőzőleg pedig Eitner Zsigmond t. képviselőtársam, hogy az áruk nagyrésze nemcsak a raktárakban, hanem a vonatokon hever és innen is ered egyrészben a hiány és ez is fokozza a drágaságot. Ugyancsak tudok egy másik példát az iránt: milyen helytelenül intézkedik a társaság, midőn egy község nem saját körzetében veszi fel a szükségelt árut, hanem átküldik messze kilométerekre lévő községekbe; pl. Zilah Lúgosról kapja búzáját ,akkor, midőn Zilahtól másfél kilométerre Ákos község gőzmalmában vaggonszámra hever az áru, amely várja, hogy elszállításra kerüljön. Huszár Károly (sárvári): Közben az áru elromlik. Jaczkó Pál: Ez bizonyítja, mily helytelenek az intézkedések. Továbbá tudjuk, hogy a sertés hizlalásnál is bajok vannak. Ez mindenesetre sokkal inkább megszorított foglalkozási ág ma s lehetőleg csak ott engedik meg, ahol már előzőleg is gyakorolták. Mégis megtörtént, hogy pl. egy debreczeni régi sertéshizlaló, aki egyszersmind hentes, nem tudott 200 vagy 250 sertésállománya részére kellő kukoriczát kapni. Azt mondták neki, hogy majd akkor kap, ha a Haditermény intézkedik. Járt fenn a ministeriumban, járt a Haditerménynél; a lényeg az, hogy nem kapott és állományának nagy részén igyekezett gyorsan túladni. Ez ugyanakkor történt, amikor köztudomás szerint Budapesten a kukoriczaliszt nagymennyiségben megdohosodott, megromlott a hosszú szállítás miatt. Ugyanakkor történt, amikor megromlott kukoriczát szemétdombra kellett dobni. Ha kellő gondossággal eljáró gazda módjára intézkedtünk volna, akkor nem kellett volna ezeknek a nagy értékeknek elpusztulni. (Igaz! Ugy van! a haloldalon.) Elnök: Nem tudom, a képviselő ur még hosszasabban kiván-e beszélni? Ha igen, akkor talán délután 4 órakor folytathatná. (Helyeslés jobbfelöl.) Jaczkó Pál: Kérem, hogy beszédemet d. u. 4 órakor folytathassam. Elnök: Az ülést d. u. 4 óráig felfüggesztem. 46