Képviselőházi napló, 1910. XXXII. kötet • 1916. szeptember 7–szeptember 29.

Ülésnapok - 1910-664

664. országos ülés 1916 szeptember 20-án, szerdán. 279 nem tudnak eligazodni, sem az állami tisztviselő, sem a magánember, sem a tanító, sem a szegény kereskedő, sem az iparos,, sem a szegény földönfutó harisnyás székely. Én tehát tekintettel arra, hogy a t. ház érdeklődése most úgyis más irányba terelődött, megelégszem egyszerűen azzal, hogy interpellácziómat, amelynek szövegébe indítványaimat tömören úgyis bele fogalmaztam, egyszerűen előterjesztettem és ezekre a kérdésekre mielőbbi megnyugtató intézkedéseket kérek. Elnök : Az interpelláczió kiadatik a ministerein ök urnak. Szilágyi Lajos képviselő ur személyes megtámadtatás czimén kér szót. Gondolom, a t. ház az engedélyt megadja. (Halljuk! Halljuk!) Szilágyi Lajos: T. ház! (Halljuk! Halljuk!) Mindenekelőtt bocsánatot kérek a t. háztól, hogy az előbb Ráth Endre képviselőtársam felszólalása alkalmával elragadtattam magam és közbeszóltam. Egészen máskép képzeltem a t. házban bemutatkozásomat. (Mozgás halról. Halljuk! jobbról.) Rakovszky István: Mi is! Gr. Tisza István ministerelnök: Halljuk! (Halljuk! Halljuk! a jobboldalon.) Szilágyi Lajos: De már napok óta alig tudtam magam visszatartani, hogy épen Ráth Endre képviselő ur támadja a legerősebben a hadvezetést és a hadsereget, holott. Ráth Endre . . . Rakovszky István : Fel sem szólalt! (Halljuk ! Halljuk a jobboldalon.) Szilágyi Lajos: . . . Ráth Endre volt az, aki a háborúban hadi kötelességének legkevésbbé felelt meg. (Mozgás balról. Halljuk! jobbról.) Gr. Zichy Aladár: Bebizonyította most! (Mozgás és zaj. Halljuk! Haltjuk! a jobboldalon.) Szilágyi Lajos: Én nem értem a túloldalon ülő képviselőtársaiinnak azt az általános felháborodását, amely rögtön a felszólalásomra ellenem irányult. Hiszen csak nem teszik magukévá ezt az ügyet ? Rakovszky István: Igen! (Nagy zaj. Felkiáltások a jobboldalon: Gratulálunk!) • Elnök (csenget): Csendet kérek! Rakovszky István: Ez nem való ide! Ez hivatalos titok! (Halljuk! Halljuk! a jobboldalon.) Elnök (csenget): Csendet kérek! Hajós Kálmán : Nem fogadunk el leczkéket! Elnök: Ráth Endre képviselő ur élesen megtámadta Szilágyi Lajos képviselő urat; a képviselő urnak tehát joga van nyilatkozni. (Ügy van! a jobboldalon.) Szilágyi Lajos: Egy képviselő becsületszavát adja az ellenségnek, hogy nem harczol ellene, és . . . Barabás Béla: Ezt nem ön itéli meg! Megítélték már! (Zaj.) Elnök (csenget): Csendet kérek! Rakovszky István: Felmentették! Beck Lajos: A minister jelölt megbukott! Barabás Béla: Ne tolja fel magát bírónak! (Halljuk! Halljuk! a jobboldalon.) Elnök (csenget) : Csendet kérek! B. Madarassy-Beck Gyula: Ráth Endrét is meghallgattuk! Szilágyi Lajos: Az urak egyike becsületszavát adja az ellenségnek, hogy nem harczol ellene és ezt az ő politikai elvtársai magukévá teszik. (Zajos felkiáltások a bal- és a szélsőbaloldalon : Nem igy volt! Felkiáltások a jobboldalon : így volt!) Elnök (csenget): Csendet kérek, képviselő urak. Méltóztassanak megengedni, hogy a szónok a mondatot befejezze. (Zaj.) Szilágyi Lajos: Es anélkül, hogy Ráth Endre tisztázta volna magát, vagy én, aki elragadtattam magamat a közbeszólásra, felszólaltam volna, a képviselő uraknak már meg van alkotva előre a maguk véleménye. Pál Alfréd: Ez a pártatlan igazságszolgáltatás! (Zaj.) Szilágyi Lajos: Bocsánatot kérek, én egészen más légkörből jöttem ide. Rakovszky István: Az igaz! (Zaj.) Elnök (csenget): Csendet kérek! Farkas Pál: Mi mindenkit meghallgattunk a legnagyobb csendben! Elnök: Kérem Farkas Pál képviselő urat, bizza a rendfent artást az elnökre. Szilágyi Lajos: A minimum az, hogy meghallgassuk egymást. Utóvégre is a túloldalon ül gróf Károlyi Mihály, Zlinszky István, Héderváry Lehel, akik szintén künn voltak és szintén Francziaországban voltak. Hogyan jöttek ezek az urak ide haza ? És hogyan lett gróf Károlyi Mihály katona? Ráth Endre: Megmondtam! Szilágyi Lajos: Méltóztassék meghallgatni. (Zaj a bal- és a szélsőbaloldalon. Halljuk! Halljuk! a jobboldalon.) Pál Alfréd: Nagyon érdekes! Elnök (csenget): Csendet kérek! Beck Lajos: Már tudja, hogy érdekes! Pál Alfréd: Engem érdekel, önt nem! Beck Lajos : Tessék megvárni, arnig érdekes lesz! Most még nem az! Elnök: Csendet kérek! Szilágyi Lajos: Mindenekelőtt határozottan tiltakoznom kell az ellen, hogy mi itt épen az alkalomból tettük szóvá ezt az ügyet, amikor az urak Erdély védelmének elmulasztását szóvá tették. Erdély védelmének elmulasztása: az egy függő kérdés. (Felkiáltások a bal- és a szélsőbaloldalon : Már nem!) Sümegi Vilmos: A székelyek már koldusok! Elnök: Kérem Sümegi képviselő urat, szíveskedjék csendben maradni. Csendet kérek, képviselő urak. Szilágyi Lajos: A ministerelnök ur a parlament utján felkérte a nemzetet, hogy mind-