Képviselőházi napló, 1910. XXXII. kötet • 1916. szeptember 7–szeptember 29.
Ülésnapok - 1910-658
22 658. országos ülés 1916 -szí ebből, ha ily alapon indul meg az egész országban az adók kivetése, {ügy van! a baloldalon.) Ennek általános elégületlenség lesz a vége, a felebbezések, lármás panaszok százai, ezrei és tízezrei fogják a felső fórumokat elárasztani és a vége az lesz, hogy amit annyian perroráltak e teremben, hogy Magyarországon az adóerkölcsök oly kevéssé fejlődtek, az ugy fog alakulni, hogy az eddigi rossz adóerkölcsök még megrosszabbodnak (Ugy van ! bal felől.) Itt bizonyos méltányos, rendszeres, igazságos eljárás szükséges, hogy mindenki azt mondja, hogy a pénzügyi közegek tényleg keresik az igazságot. Ez sokkal czélravezetőbh, mintha túlzásokkal elkeserítik az embereket és jövedelmük, vagyonuk eldugdosására késztetik őket. Ezekkel kapcsolatosan még arra is szeretném a t. pénzügy minis ter ur figyelmét felhívni, kegyeskedjék vigyázni, hogy az ő közegei kissé jobban tartsák magukat a törvényekhez. Erre nézve legyen szabad egy konkrét példát elmondani, mely épen a mai napon a tragédiának nem tudom, hányadik felvonásához jutott el. (Halljuk! a baloldalon.) Nem rólam van szó. Egy hozzám közelálló úrhölgyről van szó, aki ha jól tudom, 1914-ben egy szép napon figyelmeztetést kapott, hogy 7800 korona adóhátralékot azonnal fizessen meg különbeni végrehajtás terhe alatt. Az illető úrhölgynek fogalma sem volt, hogy milyen adóról lehet szó, mert semmiféle előzetes értesítést a kivetésről nem kapott. Maga természetesen nem járhatván el, ügyvédet kellett fogadnia, aki lótott-futott, szaladgált, adatokat szerzett és végre sikerült bebizonyítania, hogy teljesen hamis feljelentés alapján, teljesen indokolatlanul vetették ki az egész 7800 koronát és elmulasztották a kivetésről még csak értesíteni is az úrhölgyet, hanem kezdődött az egész adóügyi eljárás a különbeni végrehajtás terhe alatt való felszólítással. (Mozgás. FélMáltásolc a baloldalon: Hol történt ?) Itt Budapesten, a VIII. kerületben. A dolgot végre szanálták, kézbesítették az illető hölgy ügyvédjének a vóghatározatot, hogy az egész összeg törlendő. Hat vagy nyolcz hónappal rá újra kivetették az egész 7800 koronát .és újra követelték, hogy különbeni végrehajtás terhe alatt 8 napon belül fizessen. Az illető hölgy megijedt, ismét ügyvédhez volt kénytelen menni. Az ügyvéd eljárt. Ez a többszöri eljárás, igen mérsékelten számítva a költségeket és kiadásokat, néhány száz koronájába került a hölgynek. Másodszor is bizonyos ekszkuzálással elintézték, megérkezett a hivatalos végzés, jogerős végzéssel kimondták, hogy a hölgy tényleg nem tartozik azzal az összeggel és most már azt hitte, hogy rendben lesz minden. A múlt télen azonban ismét jön egy figyelmeztetés, hogy különbeni végrehajtás terhe alatt fizesse ki az összeget. Akkor én mentem el az illetékes tényezőkhöz és megkértem őket, hogy töröljék az összeget. Az adófelügyelőség volt oly szives egy eptember 7-én, csütörtökön. közeget velem átküldeni az adóhivatalhoz, elpocsékoltam vagy két órát, végre biztosítottak, hogy az összeg törölve van. De negyedszer is kap figyelmeztetést az illető hölgy, hogy tessék most már 1500 és annyi koronát kifizetni. Megint én jártam el és azt mondták, bocsánatot kérnek, de ez már csak a községi pótadó, magát az alapadót törölték, az alapadó rendben van, nem kell fizetni, ez csak a pótadó, de azért a »különbeni végrehajtás alatt* kiadták a felszólítást. Előzékenyen fogadtak ós megígérték, hogy törlik. Néhány hónap múlva újra beállít a kézbesítő és hoz egy figyelmeztetést, hogy az illető úrhölgy fizesse meg azt a 7.000 néhány száz koronát kamatokkal és késedelmi kamatokkal együtt különbeni végrehajtás terhe mellett. (Mozgás.) Ha ez megtörténhetik egy uriasszonynyal a fővárosban, akkor mit csinálnak a szegény néppel, a kis greizlerossal, kisgazdával, zsellérrel, akinek nehéz ügyvédet vallania és ha ügyvédet vall, a fél vagyona rámehet? Kicsiny dolognak látszik ez, így elmondva talán kedélyesen is hangzik, de annak az úrnőnek, akihez beállít tízszer egymásután a különbeni végrehajtás terhével fenyegetődző állami közeg, annak ez zaklatást, a szegény embernek pedig esetleg nyomoraságot okoz. En tehát nagyon kérem a pénzügyminister urat, hogy most, amikor az adók ilyen óriási felemelését kéri, méltóztassék gondoskodni arról, hogy a törvényt a pénzügyi közegek tartsák be és a polgárokat ne vekszálják. (Helyeslés a baloldalon.) Ezek előrebocsátásával legyen szabad a törvényjavaslatra nézve egy elvi aggodalmamnak kifejezést adni. Az Országos Iparegyesület az adójavaslatra vonatkozó emlékiratában figyelmeztet arra, hogy ez a törvényjavaslat tulajdonképen törvényesen biztosított adómentességeket szüntet meg. (Zaj.) Elnök (csenget) : Csendet kérek. Gr. Batthyány Tivadar: A három és fél és négyszázalékos koronajáradéki czimlet szövege a következő (olvassa): »A m. kir. pénzügyminister elismeri, hogy ez a . . . koronáról szóló államadóssági kötvény a Magyar Szent Korona Országai . . . százalékkal kamatozó adómentes járadékadósságának részét képezi«. Az egyéb államadóssági pajüroknál, pl. a tiszai sorsjegynél, a földtehermentesitési kötvényeknél stb. az adómentességi záradék a következőképen szól (olvassa) : »A járadékkötvények és az azokon lévő kamatszelvények minden fennálló bélyegilletéktől és adótól mentesek s a teljes bélyegilleték és adómentesség azok részére a jövőre is biztosittatik«. Engedelmet kérek, én nem vagyok jogász, én a t. jogász urakhoz fordulok, hogy megvan-e az erkölcsi és jogi alapja annak, hogy az állam ilyen törvény által tett ígéreteit későbbi törvényekkel megváltoztassa azok hátrányára, akik korábbi ígéretei alapján neki kölcsönt nyújtottak?
