Képviselőházi napló, 1910. XXXII. kötet • 1916. szeptember 7–szeptember 29.

Ülésnapok - 1910-664

664. országos ülés 1916 t B. Ghillány Imre földmivelésügyi minister: Én csak Magyarországról beszélek. Gr. Tisza István ministerelnök: Az volt a panasz, hogy sokat mentettek fel. B. Ghillány Imre földmivelésügyi minister: Hasonlóképen állunk a Haditermény Részvény­társaság tisztviselőinek, fizetésével is. Azok az összegek túlzottak, amelyeket a t. interpelláló képviselő ur az igazgató fizetését illetőleg em­iitett. Összesen 3 intézeti tisztviselő élvez évi 18.000 korona fizetést, 11 intézeti tisztviselő élvez évi 11.000 korona fizetést, 9 intézeti tiszt­viselő élvez évi 9000 korona fizetést, 10 inté­zeti tisztviselő élvez évi 8400 korona fizetést, 24 intézeti tisztviselő élvez évi 7200 korona fizetést és 42 olyan tisztviselő van, aki 6000— 7200 korona évi fizetést élvez, mivel pedig sem lakbért, sem más díjazást ezek az urak nem kapnak, azt hiszem, hogy a mai drága időkben e fizetéseket mindennek el lehet mondani, csak magasnak nem. Méltóztassék figyelembe venni, hogy ezek az urak békében ugyanezt a fizetést élvezték; a kereskedelmi minister ur szives volt ezeket, mint járatos embereket az egyes gabonatermelő czégektől oda kikérni, mert enélkül nem lehetett volna a Haditermény működését megindítani. Ezeknek fizetései tehát szemrehányásra nem szol­gáltattak okot. Ép oly fantasztikus a Haditermény nyere­ségére vonatkozó adat is. Ha jól emlékezem, 60 millió métermázsára becsülte a képviselő ur azt a forgalmat, ami a Haditerménynél van, ami egy jótermésü év összes kalászos és ten­geritermés felének felel meg, pedig, amint méltóztatnak tudni, a tavalyi évben a hatóságok maguk látták el magukat nagyrészt és az egye­sek is nagy mértékben vásárlási igazolványok révén fedezték szükségletüket, ugy, hogy a ter­mésnek csak egy csekély hányada került a Haditermény kezelése alá. Ugy vagyok informálva épen a tőzsde köreiből, hogy békeidőben is 25—30 millió métermázsa az a makszimális mennyiség, ami beleértve a tengerit is, gazdát cserél az ország­ban s igy csak természetes, hogy jelentékenyen kisebb mennyiség juthatott csak a Haditer­ményhez, Ép azért, mert sokkal kevesebb a gabona forgalma, a Haditerménynek nem is lehet annyi nyeresége. De nem lehet azért sem, mert nem 2 K 50 fillér a jutaléka, hanem csak 1 K 50 fillér, amiből 1 K a bizományost illeti s igy csak 50 fillér az, ami a Haditermény rezsijének fedezetére marad. Midőn t. barátom, a kereskedelmi minister ur a Haditermény mérlegének brouillonjából látta, hogy az üzletév nem fog veszteséggel zárulni, olykép intézkedett, hogy mindazok a jutalékok, amelyek a Haditermény által közsé­gektől és hatóságoktól inkasszáltattak, azok a hatóság élelmezési alapja javára visszautaltas­sanak. (Általános helyeslés). Tisztelt barátomnak eptember 20-án, szerdán. 269 az az intézkedése is bizonyítja, hogy a kormány altruisztikus alapon irányítja a Haditermény működését és ilyen értelemben gyakorolja a felügyeletet is. Hogy mostanáig nem jelölte meg azokat a közczélokat, melyekre a fenmaradó nyereséget fordítani akarja, az természetes dolog, mert az alapszabályok imperative előírják, hogy csak a felosztás után megmaradó rész felett van joga a kormánynak diszponálni. Mindaddig, amig egyrészt nincs joga a kormánynak diszponálni az esetleges felesleg felett, másrészt nem bizo­nyos, hogy ilyen felesleg van, lehetetlen már ma akár nagy igényeket kelteni, akár pedig a feles­leg felett diszponálni. Áttérve az egyes konkrét kifogásokra, me­lyeket az interpelláló képviselő urak felhoztak, van szerencsém a Mandula-esetre vonatkozólag előadni, hogy Mandula ur összesen 21 K juta­lékot fizetett és azt is teljesen jogosan a fenn­álló rendelkezések szerint. Hasonlókép vagyunk a sümegi liszttel is. Itt vannak a megfelelő számlák nem 82'56 és 82'42 koronás áron szám­lázva, de 7751 és 77'41 koronás árral. Eítner képviselő ur két községben fogana­tosított rekvirálásról tett említést, hol alacsony áron vétetett át az áru. Elrendeltem a vizsgá­latot, de az adatokat meg nem kaptam meg. Bátor vagyok azonban a t. ház figyelmét két körülményre felhívni. Az egyik az, hogy a rek­virálást a hatóságok foganatosítják, nem pedig a Haditermény, a másik pedig az, hogy tapasz­talatból tudjuk, hogy oly szemetes áru került átvételre, amelynél az ilyen levonások jogosul­tak. Méltóztassanak meggyőződve lenni, hogyha a vizsgálat ki fogja deríteni, hogy a levonás nem volt jogosult, az illető bizományos épugy meg fogja kapni büntetését, mint ahogy az ha­sonló sok esetben számtalanszor megtörtént. (Élénk helyeslés.) Kifogásolja a t. interpelláló képviselő ur azt, hogy a Haditermény a vetőmagot igen drágán számlázza; talán untatom is a t. házat előadásommal, (Halljuk! Halljuk!) amennyiben a vetőmag kérdésére már több izben voltam bátor rátérni, kimutatva azt, hogy a vetőmag­hoz a Haditermmrynek semmi köze nem volt. A tavalyi vetőmag elosztásának rövid története, mint méltóztatnak tudni. az, hogy az őszi idő­járás lehetetlenné tette a földnek kellő időben való megművelését és váratlanul oly helyzet előtt állott a kormány, hogy több százezer métermázsára menő vetőmag beszerzéséről oly előrehaladott időben kellett gondoskodni, mikor a termények túlnyomó része már gazdát cseréit és a fogyasztó kezében volt. Ennek lehetővé tételére megtétettek a kellő intézkedések, melyek a következőkből állottak. Először kreáltattak vármegyénként vetőmag­bizottságok s ezek utasíttattak arra, hogy álla­pítsák meg a legszükségesebb vetőmagszükség­letet és iparkodjanak azt saját megyéjük területén

Next

/
Thumbnails
Contents