Képviselőházi napló, 1910. XXXII. kötet • 1916. szeptember 7–szeptember 29.

Ülésnapok - 1910-661

144 6ÓJ. országos ütés l9l& Szeptember li-én, csütörtökön. den, amely maga alá temeti Európa ősi kultúráját. Legyen szabad nagy szövetségestársunk egyik államférfiának szavaira hivatkoznom, melyekkel igazolja, hogy ő az, aki valóban a helyzet magaslatán áll, akinek van programmja a jövő fejlődésére nézve. Utóvégre is ez a háború nemcsak azért folyik, hogy egymást gyilkoljuk, hogy határainkról elűzzük az ellenséget, hanem azért is, hogy a jövőben lehetetlenné tegyünk hasonló barbárságokat, rablótámadásokat, hogy a jövőben a bandaszisztémának elejét vegyük. Ezt fejtette ki Bethmann-Holhveg a német birodalmi gyűlés április hó 5-én tartott ülésében (olvassa): »Das Európa, das aus dieser ungeheuersten aller Krisen erstehen vvird, vvird in vielen Stücken dem altén nicht gleichen. Das verflossene Blut kommt nie, das vértané Gut nur langsam zurück. Aber wie es auch sein wírd, es muss für allé Völker ein Európa der friedlichen Arbeit werden. Der Eriede, der diesen Krieg beenden soll, muss von Dauer sein. Er darf nicht den Keim neuer Kriege in sich tragen, sondern muss eine endgültige, friedliche Ordnung der europäischen Dinge bringen.« Ez a szép eszme, mely kétségkívül lelkesíti a hazafiság nagy eszméje mellett Németország küzdő fiait és amely lelkesítsen minket, elérhető nem lesz, ha a mostani elavult, anakronisztikus diplomácziai rendszer megmarad. Ha azt akarjuk, hogy a nagy felfordulás után következő megpihenés hozzon álcbíst és az áldásos munka korszakát hozza meg, akkor a nemzetközi érintkezésre más eszközöket kell kigondolnunk. Azt fogja talán valaki mondani, hogy vájjon ez nem egy teoretikus politikának csak jámbor óhajtása. Legyen szabad a politikusnak, az államférfinek szavai mellé illesztenem egy neves tudós, egy szocziológus szavait. "Wilkelm Jerusalem »Der Krieg ím Lichte der Gesellschaftslehre« czimü munkájában a következő nagyon megszívlelendő szavakat mondja (olvassa) : »Wenn die ungeheueren Opfer an Gut und Blut nicht umsonst gebracht sein soilen, wemi die unermässliche Füllé von Leid, Jammer und Entbehrung nicht ganz zwecklos über die Menschheit soll ausgeschüttet worden sein, dann muss aus diesem Kriege ein neues, ein höheres Staatsideal hervorgehen und der Verwirklichung näher gerückt werden «. Ez uj alakulásban, Európa visszaállításában rendszer kell, hogy a nemzetek közötti érintkezésben ép ugy meglegyen a becsületesség követelménye, mint a jirivát, a polgári érintkezésben. Valamint tisztességtelen embernek tartjuk azt, ki szavát meg nem tartja, ugy a czivüizált népek közösségéből kidobottnak kell tekinteni az olyan nemzeteket, amelyek szavukat nem tartják meg. Az a szószegés, az a macchiavellisztikus politika, mely mindig csak a jelen sikerével törődik, melynek nincsen hecsületességi kódeksze, az szoros összefüggésben van a mostani diplomácziai rendszerrel, mely spanyolfalak mögött tanácskozik, amelynek nincs semmi közölnivalója a népekkel magukkal és ezért azok a szövetségek, amelyek köttetnek, nem a nép lelkéből jönnek, hanem egyes érdekcsoportok kívánságait fejezik ki és nem nyújtanak soha semmiféle biztosítékot, mert az u. n. becsületes Sonninók helyét mások foglalják el ós jönnek olyanok helyükbe, akik nyíltan is gazemberek, szóval, akiket nem köt a nemzetközi becsületesség szava. Én nem akarok személyeskedni, még az ellenséggel szemben sem. Nem az egyénekben van a hiba, hanem magában a rendszerben. Magát ezt a rendszert kell nekünk megváltoztatni és csak ugy lesz lehetséges azoknak a szép, ideális szavaknak érvényt szerezni, amelyeket az imént Bethmann-Holhveg után felolvastam. Rá akarok csak mutatni arra, hogy az a titkos játék, amely mintegy divattá válik ós amely meggyökerezett rendszer a diplomacziában, milyen tájékozatlanságban hagyja a népeket, az ember nem is hinné, hogy az a sokszor idézett hármasszövetségi szerződés még most is teljesen ismeretlen dolog. (Igás! Ugy van! oalfélől.) Egy kis része ismertté lett az olasz háború-üzenet folytán, amikor négy szakaszára történt hivatkozás, de a többiről manapság sincs senkinek semmiféle tudomása. A történetírók maguk is törik ezen a fejüket, Helmold kétségbeesik, mert nem tudja, hová illeszsze bele ezt a dolgot a modern kor történetébe. Németországra nézve az a megállapodás van, hogy a ministerelnökön és az államtitkáron, a külügyek vezetéjén kívül senkinek sem szabad erről semmiféle tudomásának lennie. A többi osztálytitkároknak meg van tiltva, hogy azt csak el is olvassák. Ily körülmények között azt mondhatjuk, hogy a népek sötétben tapogatóznak és nem tudják, micsoda kötelezettségek azok, melyeket az államok magukra vesznek s a népek sohasem lehetnek biztosítva az ellen, nem ismétlődik-o meg az, ami a XVIII. században az abszolút korszak idejében szokásos volt, hogy a fejedelmek akár el is adták népüket Amerikába. Ha ilyen titkos szövetségek lehetnek, ha ezek mintegy a szisztémához hozzátartoznak, azok nemcsak kényelmetlenek magukra a népekre nézve, hanem, amint az imént rámutattam, nem képeznek senki számára sem biztos kötelezettségeket és a biztonság zálogát. Miután beszédem még hosszabb ideig eltart, kérem a t. házat, méltóztassék megengedni, hogy azt a délutáni ülésben folytassam. Elnök: Az ülést délután négy óráig felfüggesztem. (Szünet után.) (Az elnöki szélcet Szász Károly foglalja el.) Elnök: Az ülést újból megnyitom.