Képviselőházi napló, 1910. XXXII. kötet • 1916. szeptember 7–szeptember 29.

Ülésnapok - 1910-661

132 SBl. országos ülés 1Ö16 szeptember H-én, csütörtökön. tudják azt, mikor fog a román beavatkozás bekövetkezni, (Ugy van! Ugy van!) hogy ez vasárnap 9 óra 5 perczkor történik-e. Ezt nem rovom fel Libául sem a külügyminister urnak, sem a ministerelnök urnak, ezt tényleg nem tudhatták, mert ezt senki sem tudhatja. Azt azonban tudta, a ministerelnök ur, hogy ez kikerülhetetlen; (Ugy van! balfdől.) tudnia kellett épen Burián báró értesitése folytán, hogy a legeslegközelebb áll ez az eventualitás és mégsem történt intézkedés arra, hogy kellő számú katonaság álljon a román határon. (Ugy van ! Ugy van ! a szélsőbaloldalon.) Erre talán a ministerelnök ur is ugyanazt felelheti, mint báró Burián ur, hogy »én csak a magam dolgáról felelek«. (Mozgás baljdől.) Rakovszky István: Hát ki felel akkor ? Kún Béla: Ki felel Erdély pusztulásáért? (Zaj a szélsőbaloldalon.) Gr. Károlyi Mihály: Lehet, hogy a ministerelnök ur, báró Burián ur és a hadügyi kormányzat ezt egymás között elintézik ; lehet, hogy egymás között akár azt is kihámozzák, hogy itt kit ér a felelősség, azonban ez igy, in camera charitatis, mégsem intézhető el, ( Ugy van ! Ugy van ! a szélsőbaloldalon.) mert mégis szükséges, hogy mi is tudjuk azt, hogy vájjon kit terhel a felelősség. Mert, t. ház, a ministerelnök urat nemcsak azért terheli ám a felelősség, hogy nem volt elég számú hadsereg az erdélyi határokon, hanem azért is, hogy az evakuaczió nem történt olyan módon és olyan mértékben, amint az joggal megkövetelhető lett volna. (Felkiáltások a szélsőbaloldalon : ügy van ! Ki a bűnös ? Százezrek lettek földönfutók !) Zaj. Elnök csenget.) Huszár Károly (sárvári) : A fenyőfákat kellett volna védeni, nem az akáczfákat ! Sümegi Vilmos: Mind koldusbotra jutott egytől-egyig! Gr. Károlyi Mihály: A ministerelnök ur erre azt feleli, hogy ő vállalja a felelősséget; vállalja a felelősséget urbi et orbi. Ez igen szép és hangzatos kijelentés és ezzel a kijelentéssel lehet, hogy megnyugtatja a munkapártot, de Magyarországot és az erdélyi székelyeket nem fogja megnyugtatni. (Ugy van ! ügy van ! Taps a szélsőbaloldalon. Mozgás jobbfélől. Zaj.) Rakovszky István: Nem hallunk semmit! Ne csak minket tessék rendreutasítani ! Elnök: Csendet kérek! (Halljuk! Haltjuk!) Gr. Károlyi Mihály: Nemcsak politikai felelősség létezik, hanem lelkiismereti felelősség is. (Felkiáltások a szélsőbaloldalon: És anyagi felelősség !) Elismerem, hogy pl. politikailag a ministerelnököt fedi a munkapárt, fedi az a párt, amely mindenben és mindenkor fedte őt ; fedi az a párt, amely fedte Lukács Lászlót; fedi a ministerelnököt az a párt, amely tüskön-bokron keresztül követi őt, de nem fedi őt a valódi közvélemény és főleg nem fedi a székefy magyarság. (Ügy van! Ugy van! Taps a szélsőbalőldalon.) Az a magyarság soha, de sohasem fogja ezt megbocsátani nemcsak a ministerelnök urnak, de az egész munkapártnak sem. (Ugy van! Ugy van! Taps a szélsőbaloldalon.) Sümegi Vilmos: Nem lesz több diszpolgárság ! Gr. Károlyi Mihály : Vagy talán azt hiszi a többség, azt hiszi a munkapárt, hogy az erdélyi magyarság azt természetesnek találja, hogy akkor, midőn elpusztult 12 megye és midőn az erdélyi képviselők legnagyobb része munkapárti: itt egyetlenegy sem szólalt fel közülök ? (Ugy van ! Ugy van ! a bal- és a szélsőbalőldalon. Zaj a balés a szélsőbalőldalon. Felkiáltások jobbfélől: Beszéddel nem lehet segíteni ! Tenni kell !) Egyetlenegy sem tartotta érdemesnek, hogy szűkebb hazájának területét védelmébe vegye, hogy annak a népnek sérelmeit, amelyet itt a parlamentben képvisel, orvosolja, (Ugy van! Ugy van! a balés a szélsőbalőldalon.) hanem még most is a pártfegyelem az, ami az urakat hallgatásra kényszeríti. (Ugy van! Ugy van! a bal- és a szélsőbaloldalon.) De van itt más valaki, itt van a belügyminister ur, aki erdélyi lakos, aki Erdélyben született, akinek ott vannak birtokai és aki egy szóval sem nyilatkozott még azóta, hogy ez a dolog megtörtént. (Ugy van! a szélsőbaloldalon.) Egy hang (a jobboldalon) : Nem beszél, de dolgozik ! Gr. Károlyi Mihály: Ö a ministerelnök úrra hárítja át ezt a kellemetlen feladatot. Elnök : Figyelmeztetem a képviselő urat, hogy ez nem a belügyminister ur dolga ! (Elénk ellenmondások a szélsőbalőldalon.) Az elnöki figyelmeztetést felszólalás, vagy fejtegetés tárgyává tenni nem lehet ! (Helyeslés a jobboldalon. Zaj a szélsőbaloldalon.) Csendet kérek ! Sümegi Vilmos : Erdélyről van szó ! Egy hang (a szélsőbaloldalon): Ugy látszik, Erdély már Romániához tartozik ! Ábrahám Dezső: Hozzák ide Buriánt! (Felkiáltások bálfélől: Ugy van ! Minden a rossz külpolitika eredménye !) Gr. Károlyi Mihály: Meghajtom az elnök ur intései előtt . . . Rakovszky István : De csak akkor, ha igaza van ! (Zaj. Halljuk ! Halljuk !) Gr. Károlyi Mihály: ...esnem kívánom ezeket a kellemetlenségeket folytatni, mert hiszen ezek kellemetlenségek, az igaz, de, sajnos, mély igazságok is. (Ugy van! a szélsőbaloldalon.) T. képviselőház ! Én látom azt, hogy ez szorosan összefügg ezzel a témával. (Igaz ! Ugy van ! Tapsok a bal- és a szélsőbalőldalon. Zaj a jobboldalon. Elnök csenget.) Mert, t. képviselőház, mélyen t. elnök ur, azért akarjuk a delegáczió összehívását, vagy pedig a külügyministernek itteni megjelenését, mert nincs megállapítva mai napig sem, hogy ki a felelős. (Igaz ! Ugy van ! a bal- és a szélsőbaloldalon ; fdkiáltások : Ki a bűnös 1) Sümegi Vilmos : Százezer földönfutó ezt kérdi ! Gr.- Károlyi Mihály: Teljesen összefügg ez a kérdés azzal, hogy igenis szükséges az ellenőrzés. Mi két évig hallgattunk, két éven keresztül az ellen-