Képviselőházi napló, 1910. XXXII. kötet • 1916. szeptember 7–szeptember 29.

Ülésnapok - 1910-660

660; országos ülés 1916 „. Urmánczy Nándor: Csak a honvédségnél! Gr. Tisza István ministerelnök: Nemcsak a honvédségnél, hanem a közös hadsereg magyar csapatainak is lesz megkülönböztető jele, mely őket a többi csapatoktól megkülönbözteti. Azt hiszem, hogy ez a lényeg és nem az, hogy hány rőf vitézkötés van az egyenruhájukon. (Igaz! Ugy van! a jobboldalon.) A t. képviselő urnak az az állítása, hogy Ausztriában lévő magya'r honosok szemlére ott állíttatnak és Ausztriában lévő osztrák póttes­tekhez hivatnak be, csak részben áll. Igenis, az Ausztriában tartózkodó magyar honosokat Ausztriában hívják szemlére, a Magyarországon tartózkodó osztrák állampolgárokat Magyar­országon. Urmánczy Nándor: Nem erről van szó! Szmrecsányi György: Nem ezt mondta! (Zaj. Halljuk! Halljuk! a jobboldalon.) Gr. Tisza István ministerelnök: Ez az illetők érdekében történik, hogy az utazás költségétől és időveszteségétől megkíméltessenek. Amit azon­ban a képviselő ur mondott: hogy osztrák pót­testekhez hivatnak be, az csakis tévedésen ala­pulhat ; ilyen eljárás nem követtetik. Végül megemlékezik a képviselő ur arról, hogy a behívásoknál Ausztria és Magyarország lakossága és népessége aránya szerint vétetik-e igénybe vagy sem és megemlékezik a véres veszteségekről. Ami az elsőt illeti, joggal mondja a kép­viselő ur, hogy a kormányt nagy mulasztás terhelné, ha ezzel a kérdéssel nem foglalkoznék. Biztosítom a t. képviselő urat, hogy ezzel a kormány igen behatóan foglalkozik. Volt egy időpont, amidőn, ha nem is nagyon jelentéke­nyen, de a behivottak száma Magyarország­hátrányára tért el a népesség arányától. Én nem mulasztottam el, hogy erre a körülményre az illetékes osztrák és közös tényezők figyelmét felhívjam; történtek is intézkedések az arány­talanság kiküszöbölésére; ugy tudom, jelenleg nagyjában megfelel a helyzet a népességi arány­számnak. Természetes azonban, hogy ebben az óriási mérkőzésben az első kérdés nem az, hogy bizonyos arányszámok pontosan megtartatnak-e, hanem az, hogy mind a két állam, a magyar és az osztrák állam, a maga népességéből a közös czél érdekében egyaránt rendelkezésre bocsássa az egész erőt, amely rendelkezésre áll. (Helyeslés a jobboldalon. Zaj a baloldalon.) Ami pedig a véres veszteségeket illeti, eb­ben a tekintetben nagyon furcsán vagyunk, amennyiben az eddig rendelkezésünkre álló anyag" feldolgozásából az következnék, hogyha nem is jelentékenyen, de némileg magasabb Ausztriának a véres vesztesége, mint Magyar­országé. Ez nem fedheti a tényeket. (Zaj és felkiáltások a báloldalon: Az eltűntekkel!) Az eltűntek nélkül; (Zaj a baloldalon. Elnök csen­get.) az eltűntek külön rovatban vannak; most a véres veszteségekről beszélek. Azt hiszem, ez KÉPVH. NAPLÓ. 1910—1915. XXXII. KÖTET. •ptember 13-án. szerdán. 121 nem fedheti a tényeket és csak arra vezethető vissza, hogy egyes csapatok különböző körül­ményeknél fogva hátralékban vannak • még a maguk veszteségi kimutatásaikban. Valószínűnek tartom, hogy ebben a tekintetben a kép módo­sulni fog, de azt már most mondhatom — és aki figyelemmel kíséri a körülményeket, nem is lehet más véleményen — hogy az egészen téves hit, amely széles körökben el van terjedve, mintha Magyarországnak és speczialiter a magyar fajnak véres vesztesége valami aránytalanul túl­haladná az osztrák véres veszteségeket. Nagyon jól tudjuk, hogy az osztrák csapatok tetemes része legelsőrendü vitézséggel harezol, a legvéresebb küzdelmekben rendkívüli vitéz­séggel vett részt, tehát rendkívüli véres veszteségeket szenvedett, ugy hogy világért sem áll ebben a tekintetben olyan különbség Ausztria és Magyarország között, mint ahogy az a köz­tudatban el van terjedve. Ezeket kívántam felvilágosításul meg­jegyezni. A t. képviselő ur tisztában lehet válaszom­mal: miután nem vagyok hive a külön had­sereg álláspontjának, a képviselő ur által fel­vetett kérdésre csakis nemmel válaszolhatok. (Helyeslés a jobboldalon.) Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. Urmánczy Nándor: El voltam készülve a ministerelnök ur válaszára. Nem veszem tudo­másul. (Helyeslés a baloldalon.) Elnök: Kérdem a t. házat, méltóztatik-e a ministerelnök urnak Urmánczy Nándor kép­viselő ur interpellácziójára adott válaszát tudo­másul venni, igen vagy nem? (Igen! Nem!) A ház a választ tudomásul veszi. Ki következik ? Szinyei-Merse Félix jegyző: Eitner Zsig­mond ! Eitner Zsigmond: Kérem a t. házat, hogy interpellácziómat a következő ülésen mondhas­sam el. Elnök: A ház az engedélyt megadja. Következik ? Szinyei-Merse Félix jegyző: Ráth Endre! Ráth Endre: Kérem a t. házat, hogy inter­pellácziómat a legközelebbi ülésen mondhassam el. Elnök: A ház az engedélyt megadja. T. ház! Mint az ülés elején jelentettem, most következik Bosnyák Géza képviselő urnak a kereskedelmi minister úrhoz intézendő sürgős interpellácziója. Bosnyák Géza: T. ház, nagyon kényelmetlen helyzetben vagyok, hogy ilyen száraz tárgygyal kell a képviselőház türelmét igénybe vennem. (Halljuk! Halljuk! a baloldalon.) ígérem, hogy rövid leszek, amennyiben azokat, amiket elmon­dani akarok, a tények igazolják. Hogy interpellácziómat megtartom és nem kérem annak máskorra halasztását, ennek oka az ügy sürgőssége. Sürgős az ügy különösen 16

Next

/
Thumbnails
Contents