Képviselőházi napló, 1910. XXXII. kötet • 1916. szeptember 7–szeptember 29.
Ülésnapok - 1910-660
660, országos ülés 1916 szeptember iS-án, szerdán. 103 Es itt van a ministerelnök ur, aki, igaz, támaszkodik egy nagy parlamenti többségre, de analizáljuk csak ennek az alkotmányos megalapozásnak értékét, amire a ministerelnök ur támaszkodik és ha ezt a kérdést felvetem, ne gondolják egy perczig sem, hogy oly kérdéseket akarok feleleveníteni, amelyek köztünk kontroverzek és amelyek csak ingerültséget idézhetnek elő. (Mozgás és zaj a bal- és szélsobaloldälon. Mozgás a jobboldalon.) En csak oly dolgokról beszélek, amelyek önök által sem letagadható tények. Elfogadom, hogy 1910-ben a választások teljes rendben folytak le, hogy semmi kétség sem fér hozzájuk. (Mozgás a bal- és szélsőbaloldalon.) Nem tisztelt barátaimat akarom kapaczitálni, hanem a t. túloldal álláspontjára akarok helyezkedni, hogy ők vonjanak le bizonyos következtetéseket, mert mi hiába vonjuk le. Elfogadom, disputandi causa, hogy minden rendben van, mindazt, amit erre nézve mondtunk, anélkül, hogy elejtsem, nem érvényesítem, elfogadom. Az első tény, amit nem lehet tagadni, a statisztika kimutatta, soha nem tagadták, soha nem czáfolták, hogy tényleg az ellenzékre leadott szavazatok száma nagyobb volt mint a kormánypárti jelöltekre leadott szavazatok száma. (Mozgás.) Ebből semmi sem következik a formai jogosultságukra nézve; ha a választási geometria ily eredményt ad, ezt a geometriát ki kell korrigálni, de addig, amig a törvény igy áll, semmit sem lehet következtetni. De arra, hogy mily következtetést lehet vonni az ebben a parlamentben, ebben a gyülekezetben megnyüatkozó hangulatból a nemzet hangulatára, arra igenis lényeges, hogy ez a nagy többség nem alapul a választásokon leadott szavazatok többségére és nem választókerületek harczolnak a fronton, hanem emberek. (Ugy van! Taps a bal- és a szélsobaloldälon.) A nemzet hangulatának, lelkületének képviselete szempontjából tehát már ezért is gyenge az a jogczim, vagy nem mondom jogczim, de mondjuk az a reprezentatív jelleg, amelylyel bírnak. E választások ezenkívül 1910-ben történtek, amikor a most felmerülő kérdéseknek és válságoknak lehetőségével sem foglalkozott a nemzet, tehát sem ezekre a háborúval kapcsolatos kérdésekre nézve, sem pedig azokra nézve, amelyeket, szerintem, igen hibásan bele akarnak vegyíteni, igy az Ausztriával való gazdasági kiegyezés kérdésére nézve abszolúte semmi támpontot az 1910-iki választások a nemzet mai hangulatára nézve nem képviselnek. T. képviselőház! Az egyetlen összefüggés a monarchiát intéző hatalmi tényezők és a nép valamely része közt, az azon szavazatoknak tényleges kisebbsége, amely 6 esztendő előtt adatott le, amely tehát ma már reprezentatív jellegű mandátumot nem biztosit, ez az egyetlen összefüggés és ez] az alap tartja az egész épületet. A t. ministerelnök ur hatalmi állása, amely azon bázison nyugszik, ez az, ami fedez egy külügyi vezetést, egy hadügyi vezetést, ez az, ami fedez egy diktatúrát. A diktatúrának pedig kétféle jogczime van. Az egyik az, ha valamely nemzetnek kritikus pillanatában van egy olyan embere, aki magához ragadja a hatalmat és ezzel a hatalommal a nemzetet a siker, a dicsőség, a hatalom csúcspontjára vezeti. Ezzel nem dicsekedhitik. (Ugy van! a bal- és szélsobaloldälon.) A másik az alkotmányos jogczim. Erről kimutattam, hányadán van. T. ministerelnök ur és t. többség ily gyenge alapon, ily vékony alapon nem kívánhatják maguknak e tulajdonképen abszolutisztikus kormányzat továbbfolytatását, (ügy van! a balés szélsobaloldälon.) Es ha a t. ministerelnök ur lépten-nyomon előhozakodik azzal, hogy zsebében a királyi kézirat, (Mozgás a jobboldalon.) vagy tán a fiókjában, (Derültség a bal- és szélsobaloldälon.) azt csak nem fogja kétségbevonni a t. ministerelnök ur, hogy ismételten értésünkre adta, hogy amennyiben oly fejlemények állnának elő a parlamentben, kénytelen lesz azokat az intézkedéseket megtenni, amelyek ennek elkerülésére szükségesek. (Mozgás a jobboldalon. FelTciáltásoh a bal- és szélsobaloldälon: Palotaőrök! Darabcntolc! Királyi Jcézirat!) Ez más nem lehet, mint a királyi kézirattal való elnapolás. (Ellenmondás a jobboldalon.) Ha nem ez, nagyon fogok örülni és a felvilágosítást kérem, de addig egyéb feltevést nem táplálhatok, mint a királyi kézirattal való elnapolásra való hivatkozást és ezzel kapcsolatosan azzal a kéréssel fordulok tőlem telhető nyomatékkal a t. ministerelnök úrhoz : ezt ne tegye, semmi körülmények közt se tegye és megmondom, hogy miért ne. Ezzel nem akarom korántsem állítani, hogy ez a ház permanencziában maradjon. Nem. Ha elvégezte a maga teendőit, ám napolja el üléseit a ház maga, sőt ha előfordulnak olyan mozzanatok, amelyek a t. ministerelnök ur, vagy a t. többség nézete szerint nem teszik kívánatossá ülésezéseinek folytatását, akkor is napolja el üléseit maga a ház, de ne tessék lehetetlenné tenni a parlament összehívását királyi kézirat felolvastatása utján. Hiszen megalkották maguknak a házszabályokat olyan módon . . . Eitner Zsigmond: Az nem volt alkotás. Gr. Apponyi Albert: ... hogy a háznak összehivatása nem megy olyan könnyen; hatvan képviselőnek 14 napon belül kieszközlendő aláírása szükséges ahhoz, hogy a ház összehivassék. Ily körülmények között teljes lehetetlenség, hogy amikor a ház önmagát elnapolja, képviselők kérhessék ülések tartását másképen, mint ha ezt a kívánságot magukévá teszik azok is, akikre a vezetés teljes felelőssége háramlik az ellenzéken. Ezek a férfiak — talán nem beszélek csekély magamról, de társaimról beszélek — nyújtanak elég garancziát az országnak arra, hogy nem