Képviselőházi napló, 1910. XXXII. kötet • 1916. szeptember 7–szeptember 29.

Ülésnapok - 1910-660

660, országos ülés 1916 szeptember iS-án, szerdán. 103 Es itt van a ministerelnök ur, aki, igaz, támaszkodik egy nagy parlamenti többségre, de analizáljuk csak ennek az alkotmányos meg­alapozásnak értékét, amire a ministerelnök ur támaszkodik és ha ezt a kérdést felvetem, ne gondolják egy perczig sem, hogy oly kérdéseket akarok feleleveníteni, amelyek köztünk kontro­verzek és amelyek csak ingerültséget idézhetnek elő. (Mozgás és zaj a bal- és szélsobaloldälon. Mozgás a jobboldalon.) En csak oly dolgokról beszélek, amelyek önök által sem letagadható tények. Elfogadom, hogy 1910-ben a választások teljes rendben folytak le, hogy semmi kétség sem fér hozzájuk. (Mozgás a bal- és szélsőbal­oldalon.) Nem tisztelt barátaimat akarom kapaczi­tálni, hanem a t. túloldal álláspontjára akarok helyezkedni, hogy ők vonjanak le bizonyos következtetéseket, mert mi hiába vonjuk le. Elfogadom, disputandi causa, hogy minden rend­ben van, mindazt, amit erre nézve mondtunk, anélkül, hogy elejtsem, nem érvényesítem, el­fogadom. Az első tény, amit nem lehet tagadni, a statisztika kimutatta, soha nem tagadták, soha nem czáfolták, hogy tényleg az ellenzékre leadott szavazatok száma nagyobb volt mint a kormánypárti jelöltekre leadott szavazatok száma. (Mozgás.) Ebből semmi sem következik a formai jogo­sultságukra nézve; ha a választási geometria ily eredményt ad, ezt a geometriát ki kell korri­gálni, de addig, amig a törvény igy áll, semmit sem lehet következtetni. De arra, hogy mily következtetést lehet vonni az ebben a parlamentben, ebben a gyüle­kezetben megnyüatkozó hangulatból a nemzet hangulatára, arra igenis lényeges, hogy ez a nagy többség nem alapul a választásokon le­adott szavazatok többségére és nem választó­kerületek harczolnak a fronton, hanem emberek. (Ugy van! Taps a bal- és a szélsobaloldälon.) A nemzet hangulatának, lelkületének képviselete szempontjából tehát már ezért is gyenge az a jogczim, vagy nem mondom jogczim, de mondjuk az a reprezentatív jelleg, amelylyel bírnak. E választások ezenkívül 1910-ben történtek, amikor a most felmerülő kérdéseknek és válsá­goknak lehetőségével sem foglalkozott a nemzet, tehát sem ezekre a háborúval kapcsolatos kér­désekre nézve, sem pedig azokra nézve, amelye­ket, szerintem, igen hibásan bele akarnak vegyí­teni, igy az Ausztriával való gazdasági kiegyezés kérdésére nézve abszolúte semmi támpontot az 1910-iki választások a nemzet mai hangulatára nézve nem képviselnek. T. képviselőház! Az egyetlen összefüggés a monarchiát intéző hatalmi tényezők és a nép valamely része közt, az azon szavazatoknak tényleges kisebbsége, amely 6 esztendő előtt adatott le, amely tehát ma már reprezentatív jellegű mandátumot nem biztosit, ez az egyetlen összefüggés és ez] az alap tartja az egész épü­letet. A t. ministerelnök ur hatalmi állása, amely azon bázison nyugszik, ez az, ami fedez egy külügyi vezetést, egy hadügyi vezetést, ez az, ami fedez egy diktatúrát. A diktatúrának pedig kétféle jogczime van. Az egyik az, ha valamely nemzetnek kritikus pillanatában van egy olyan embere, aki magá­hoz ragadja a hatalmat és ezzel a hatalommal a nemzetet a siker, a dicsőség, a hatalom csúcspontjára vezeti. Ezzel nem dicsekedhitik. (Ugy van! a bal- és szélsobaloldälon.) A másik az alkotmányos jogczim. Erről kimutattam, hányadán van. T. ministerelnök ur és t. többség ily gyenge alapon, ily vékony alapon nem kíván­hatják maguknak e tulajdonképen abszolutisztikus kormányzat továbbfolytatását, (ügy van! a bal­és szélsobaloldälon.) Es ha a t. ministerelnök ur lépten-nyomon előhozakodik azzal, hogy zsebében a királyi kézirat, (Mozgás a jobboldalon.) vagy tán a fiók­jában, (Derültség a bal- és szélsobaloldälon.) azt csak nem fogja kétségbevonni a t. minister­elnök ur, hogy ismételten értésünkre adta, hogy amennyiben oly fejlemények állnának elő a par­lamentben, kénytelen lesz azokat az intézkedé­seket megtenni, amelyek ennek elkerülésére szük­ségesek. (Mozgás a jobboldalon. FelTciáltásoh a bal- és szélsobaloldälon: Palotaőrök! Darabcntolc! Királyi Jcézirat!) Ez más nem lehet, mint a királyi kézirat­tal való elnapolás. (Ellenmondás a jobboldalon.) Ha nem ez, nagyon fogok örülni és a felvilá­gosítást kérem, de addig egyéb feltevést nem táplálhatok, mint a királyi kézirattal való el­napolásra való hivatkozást és ezzel kapcsolato­san azzal a kéréssel fordulok tőlem telhető nyo­matékkal a t. ministerelnök úrhoz : ezt ne tegye, semmi körülmények közt se tegye és megmon­dom, hogy miért ne. Ezzel nem akarom korántsem állítani, hogy ez a ház permanencziában maradjon. Nem. Ha elvégezte a maga teendőit, ám napolja el üléseit a ház maga, sőt ha előfordulnak olyan mozza­natok, amelyek a t. ministerelnök ur, vagy a t. többség nézete szerint nem teszik kívánatossá ülésezéseinek folytatását, akkor is napolja el üléseit maga a ház, de ne tessék lehetetlenné tenni a parlament összehívását királyi kézirat felolvastatása utján. Hiszen megalkották maguk­nak a házszabályokat olyan módon . . . Eitner Zsigmond: Az nem volt alkotás. Gr. Apponyi Albert: ... hogy a háznak össze­hivatása nem megy olyan könnyen; hatvan kép­viselőnek 14 napon belül kieszközlendő aláírása szükséges ahhoz, hogy a ház összehivassék. Ily körülmények között teljes lehetetlenség, hogy amikor a ház önmagát elnapolja, képviselők kérhessék ülések tartását másképen, mint ha ezt a kívánságot magukévá teszik azok is, akikre a vezetés teljes felelőssége háramlik az ellenzéken. Ezek a férfiak — talán nem beszélek csekély magamról, de társaimról beszélek — nyújtanak elég garancziát az országnak arra, hogy nem

Next

/
Thumbnails
Contents