Képviselőházi napló, 1910. XXXII. kötet • 1916. szeptember 7–szeptember 29.

Ülésnapok - 1910-660

94 66Ő. országos ülés 1916 zelték a háború megindulásakor és aminthogy lehetett kezelni a háború korábbi stádiumában. (ügy van! a bal- és a szélsőbaMdalon.) Ma, t. képviselőház, amikor mindenki érzi a helyzet súlyát, ma, mikor mindenki tudja azokat az eseményeket, amelyek, ha kellően meg nem világittatnak, igenis megzavarhatják a lel­kekben az egyensúlyt, (TJgy van! a bal- és a szélsőbaloldalon.) ma egy sima felület fentar­tásával nem szolgáljuk a nemzet kellő lelkületé­nek ügyét. (TJgy vein! a bal- és a szélsőbalolda­lon,) Ha azzal, hogy a sajtó elnyomatik, azzal, hogy a parlamentben mindenki hallgat, ma azzal ezt a czélt nem érnők el, ma annak ellenkezőjét érnők el. (TJgy van! a bal- és a szélsöbalolda­lon.) Ma csak a történt, el nem tagadható, el nem palástolható, mindenki által tudott dolgok nyílt és világos megvitatása, megmagyarázása által szolgálhatjuk ezt az ügyet, ma csak azzal szolgálhatjuk, hogyha beismerjük, odaállítjuk a nemzet elé, hogy mi is tudjuk, hogy súlyos hely­zetben vagyunk, mi is tudjuk, hogy hibák követ­tettek el, mi azokat nem palástoljuk, mi azokon segíteni akarunk, mi a súlyos helyzetet nem tagadjuk, de nem tartjuk olyannak, amely csüg­gedésre vinne és épen azért kétségbeesésre adna okot. Mi a súlyos helyzetből igenis hiszszük, reméljük, bizunk benne, ki fogunk bontakozni, de csak a nemzet összes erőinek összefoglalásá­val (Igaz! TJgy van! a bal- és a szélsőbálóläá­lon.) és ez összefoglalás előfeltételeinek megte­remtésével, t. i. azon hibáknak, amelyek tör­téntek, eliminálásával (TJgy van! a bal- és a szélsőbaloldalon.) és garancziákkal arra nézve, hogy ezekhez hasonló hibák területén nem fogunk tovább bukdácsolni. (Igaz! TJgy van! Taps a bal- és a szélsőbaloldalon.) Ez a mi álláspontunk és azt hiszem, hogy elég férfiasság van ebben a nemzetben, hogy az ő életbevágó ügyeinek megvitatását e sorsdöntő órákban elbirja. De azt hiszem, hogy sem ebben a nemzetben, sem más nemzetben nem forog fenn annak érzése, hogy amikor szembeötlő tények vannak, amikor mindenki által érezhető szenvedések vannak, mikor bekövetkeztek katonai és külpolitikai események, amelyek kételyt tá­maszthatnak a lelkekben, gondolom, nincs nem­zet, amelynek lelkületében ezeknek elhallgatásával, ezeknek elpalástolásával és azon tettetéssel, hogy minden rendben van, lehetne fentartani a kitar­tást, a bátorságot és a csüggedést nem ismerő elszántság hangulatát. (Taps a bal- és a szélső­baloldalon.) Mélyen tisztelt képviselőház! A helyzetnek, amelylyel számolnunk kell és a súlyos helyzet kibonyolitásának három sarkpontja van. A had­ügyi vezetés, a külpolitikai vezetés és a köz­élelmezés. Ennek a három kérdésnek mezején kell összhangba juttatni a nemzet összes árnya­latainak érzelmeit és felfogását. Ennek a három nagy problémának megoldása terén kell vala­melyes erkölcsi egységet teremteni és épen azért zeptember 13-án, szerdán, abban az időszakban, amelyben ily életbevágó, jövőnk felett döntő kérdésekben kell benső össz­hangot teremteni, azon időszakban nem szabad belevegyiteni oly kérdések tárgyalását, oly kér­dések megoldásának megkísérlését, amelyek ezt az összhangot kizárják, amelyek ez összhangba disszonancziát szükség szerint viszik be. (TJgy van l a bal- és a szélsőbaloldalon.) Ez a kettő egymást kizárja. Ha tényleg alapfeltétel a jelenlegi helyzet győzelmes kibonyolitásának, aminthogy nemzet összes erőinek erkölcsi összefoglalása, — majd később beszélek arról, hogy ennek mik az egyéb feltételei, hogy ez tény és mindenki vallja, mindenki kívánja, ámbár akkor, amikor az erre vezető utakról van szó, igen lényeges eltérések támadnak, (Mozgás.) de ha ez első­rendű kérdés, pedig elsőrendű kérdés és én érzem szivem mélyén, — akkor a legkisebb az, hogy ennek negatív előfeltételei teremtessenek meg, hogy oly kérdésekkel ez idő alatt ne fog­lalkozzunk, oly kérdéseket hárítsunk el, amelyek szükségszerüleg megzavarják az összhangot, lehe­tetlenné teszik az erkölcsi összefoglalás kérdé­sét. (TJgy van! a bal- és a szélsőbaloldalon.) Azért a ma szőnyegen forgó tárgygyal összefüggésben említem ezt újra épen azért, mert e nagy életbevágó érdekkel az erkölcsi erők összefoglalásával foglalkozunk, épen azért súlyos hibával kell vádolni a kormányt, ha e negatív előfeltételt nem teremti meg, hogyha bizonyos áramlatoknak engedve, bizonyos kény­szerhelyzetek előtt meghajolva, amely kényszer­helyzeteknek nem szabad előállani egy önérze­tes nemzetre és nagyhatalomra nézve, a mai pillanatban belevegyit olyan kérdéseket, mint p. o. az Ausztriával való kiegyezés megkötése (TJgy van! a baloldalon.) olyan időben, amidőn felháborító még maga a gondolat is. (TJgy van! Taps a báloldalon.) Akkor, amikor nem tudjuk, hogya nemzet szabad elhatározási joga a miénk-e, amikor nincs nemzeti képviselet, amikor Ausztriá­ban nem működik a nemzeti képviselet, vissza kellene utasítani mindenféle abban az irányban gyakorlott akár pressziót is, hogy ezen kérdés most véglegesen megoldassák. Méltóztassék el­hinni, — én figyelmeztettem bizalmas utón a ministerelnök urat, nem akart nekem hinni, ő nem ismeri azoknak a tényezőknek lélektanát, amelyekkel közvetlen politikai összeköttetésben nincsen, pedig ezt is tekintetbe kell venni, •— méltóztassék nekem elhinni, sötét árnyékként nehezedik ránk és súlyos akadályként áll útjá­ban annak az erkölcsi konczentrácziónak, amely­nek egyéb előfeltételeiről azután fogok beszélni, RZ ä gondolat, hogy a nemzetnek ezt az úgy­szólván" védtelen mai állapotát akarják felhasz­nálni arra, hogy közgazdasági jövője felett hosszú időre döntést csikarjanak ki. (Taps a baloldalon.) Az első feltétel ahhoz, hogy a nemzeti konczentráczió erkölcsi téren, érzelmi téren megtörténjék, az, hogy elimináltassanak azok a

Next

/
Thumbnails
Contents