Képviselőházi napló, 1910. XXXI. kötet • 1916. augusztus 9–szeptember 6.
Ülésnapok - 1910-647
42 647. országos ülés 191G augusztus 9-én, szerdán. a inalomrefakcziákat beszüntette. Méltóztassék ezt követni! Mert mégis képtelenség, Hogy hírlapikig közölt mérlegből kitetszó'leg 200—300%kal dolgozó Tállalatok ma is refakcziát élveznek a magyar államvasutaktól. (Igaz! Ugy van! balfelől.) Méltóztassék ezeket megszüntetni és az így előálló jövedelemtöbbletet háborús segélyként nem az összes államvasuti alkalmazottaknak, akik a háborús rajonban elévülhetetlen szolgálatot tettek, jutalmazásaként kiosztani. (Helyeslés balfelől.) Ez méltányos kérés és meg vagyok győződve, hogyha ez megtörténik, csak emelni fogja az államvasuti tisztviselői karnak ambiczióját, fokozni fogja tetterejét és ezzel közvetve elérjük azt, hogy a hadsereg harczképessége csak növekedni fog. Ezeket a kérdéseket ajánlom a t. minister ur jóindulatú figyelmébe azzal a szerény kéréssel, hogyha a törvényhozás már elhatározta, hogy az államvasuti tisztviselőknek, alkalmazottaknak és segédtiszteknek egyeteme megkapja a háborús segélyeket és fizetési pótlékokat, ne történjék meg az, ami a múltban megtörtént, hogy különböző paragrafusrágások és szolgálati szabályok vizsgálgatása miatt egyes — egyébként nem nagyszámú — alkalmazottak ettől a segélytől elestek. A törvényhozás azt akarta, hogy mindenki kapja ezt és igy, ha a szolgálati szabályzat egyes szakaszai nem is adnak rá alapot, a dolgot olybá kell felfogni, hogy a későbbi törvényhozási intézkedés az előbbi szolgálati szabályzatot hatályon kivül helyezte. (Helyeslés balfelől) Interpelláczióm szövege a következő (olvassa) : »Kérdem a kereskedelemügyi miníster urat, megtörténtek-e a kellő intézkedések az államvasuti. beruházások tárgyában ? Kiutaltatott-e a háborús segély és beszerzési segély — és minő stádiumban van az 1907. évi L. t.-ez. revíziója, vagyis az államvasuti tisztek, segédtisztek, altisztek és alkalmazottak végleges fizetésének rendezési ügye?« (Tetszés és helyeslés balfelől.) Elnök: A kereskedelemügyi minister ur válaszolni kivan. B. Harkányi János kereskedelemügyi minister : T. ház! Legyen szabad az igen t. képviselő ur interpellációjára röviden válaszolni. (Halljuh!) Mindenekelőtt foglalkozom interpelláczíójának első részével, hogy a beruházások tárgyában megtörténtek-e az államvasutaknál a szükséges intézkedések. A képviselő ur e részben — melyet elismerem nagyon tapintatosan, kesztyűs kézzel kezelt ugy látom — tulajdonképen bizonyos vasúti összeköttetések kérdését akarta a kormány figyelmébe ajátdani. Ugyanazon okok, melyek őt e kérdésnek, amint ő maga is jelezte, kesztyűs kézzel való kezelésére indították, engem is arra köteleznek, hogy ma e kérdésben csak nagyon rövid és nagyon tartózkodó választ adjak. Biztosithatom az igen t. képviselő urat, hogy a kormány kellő figyelemmel kiséri e kérdéseket és e részben is fogja kötelességét teljesíteni. (Helyeslés.) Nem tudom, hogy egyébként is óhajt-e t. képviselőtársam az államvasuti beruházásokra vonatkozólag felvilágosítást, miután ezt indokolásában különösen ki nem emelte. Azt hiszem, meg fog elégedni azzal, ha biztosítom, hogy még a háborús évek alatt is megtörtént a beruházások terén mindaz, ami történhetett és e téren, különös tekintettel a forgalmi eszközök nagy igénybevételére, nagymérvű beszerzéseket eszközöltünk. Megjegyzem, hogy az 1914/15. és az 1916/17. években kereken 250 milliót fordítottunk beruházásokra, értve ez alatt ugy az építkezést, mint a forgalmi eszközök terén eszközölt beruházásokat és ezenkívül 114 millió K-ára még le nem bonyolított rendelést eszközöltünk. Azt hiszem, ezzel megadtam a választ a t. képviselő urnak a beruházások tárgyában tett kérdésére. Ami most az államvasuti alkalmazottak segélyezését és a nekik nyújtandó beszerzési előlegeket illeti, megnyugtathatom t. képviselőtársamat, hogy eziránt az intézkedés, mint ő helyesen olvasta, megtörtént és az államvasutak igazgatósága minden késedelem nélkül mindent meg fog tenni, hogy ezen intézkedés foganatositassék. (Általános helyeslés.) Örömmel nyugtázom e helyről is azon elismerő szavakat, melyekkel az államvasuti alkalmazottak által a háborús idők során tett szolgálatokat emiitette. Magam részéről mindazt, amit csak tehettem, hogy' helyzetükön könnyítsék, megtettem. Ha összeadom az államvasuti alkalmazottaknak és a munkásoknak nyújtott segélyt, 62 millió koronát meghaladja az az összeg, amelyet helyzetük könnyitésére folyósítottunk. (Helyeslés.) Igen t. képviselőtársam hivatkozott arra, hogy a mozdonyvezetők s egyáltalán a vonatkísérő személyzet ellátása igen nagy nehézségbe ütközik és hogy nem lehet kiéheztetett személyzettől megfelelő szolgálatot várni, sőt hogy ez az állapot esetleg még a közbiztonság rovására is esik. Teljesen magamévá teszem nézetét s intézkedtem is, hogy az illetők a főbb góczpontokon olcsó áron természetbeni ellátáshoz jussanak. (Helyeslés.) Ezt kivettem az illető vasúti vendéglősök kezéből, saját rezsiben látjuk el őket. Számolva azzal, hogy esetleg ráfizetünk. E kérdés megoldására a megfelelő összegeket bocsátottam az államvasutak rendelkezésére, s igy meglesz a mód hogy a főbb góczpontokon ezentúl a személyzet a kellő ellátásban részesüljön, értve ezalatt, hogy meleg ételt és alkoholmentes italokat kapjanak. (Helyeslés.) Hivatkozott igen t. képviselőtársam az 1907 : XXXI. t.-cz.-re. Csak mellékesen jegyzem meg, hogy ez tévedés, mert bizonyára az L. t.-cz.-et értette. Az illetmények kérdésében időelőttinek tartom, hogy ma nyilatkozzam.
