Képviselőházi napló, 1910. XXXI. kötet • 1916. augusztus 9–szeptember 6.
Ülésnapok - 1910-656
464 656. országos ülés 1916 baloldalra mutat.) felhozott vádakra felelősségénél fogva válaszolhasson. Eitner Zsigmond: Ne mondjon valótlanságot! Elnök: Eitner Zsigmond képviselő urat rendreutasítom. Ábrahám Dezső és Justh János képviselő urat kérem . . . Justh János: Egy szót sem szóltam ebben a pillanatban! (Halljuk! Halljuk! a jobboldalon. Zaj a bal- és a szélsőbaloldalon.) Elnök: Csendet kérek. Kérem Lovászy képviselő urat... Csendet kérek! (Halljuk ! Halljuk! a jobboldalon!) Gr. Tisza István ministerelnök: A t. képviselő urak állítanak fel állításokat és kérdéseket, elhalmoznak bennünket a vádak egész tömegével és azután lehetetlenné teszik akár azt, hogy téves állításokat rektifikáljak . . . Rakovszky István: Ez ugy van! Gr. Andrássy Gyula: Meg kell hallgatni! Gr. Tisza István ministerelnök: Akár azt, hogy a vádakkal szemben védekezzem. Rakovszky István: Ez ugy van! Gr. Andrássy Gyula: Ez igaz! Gr. Tisza István ministerelnök: Legyenek róla meggyőződve a képviselő urak, hogy ilyen igazán sajnálatos jelenségekkel, amelyek a magyar történelem legsötétebb lapjait juttatják az ember eszébe... (Nagy zaj és közbekiáltások a bal- és a szélsőbaloldalon.) Elnök: Justh Gyula és Holló Lajos képviselő urakat kérem, ne zavarják a szónokot. Gr. Zichy Aladár: Tapintatos ministerelnök. (Zaj.) Gr. Tisza István ministerelnök: . . . sem a igazságot elhallgattatni nem fogják, sem abban meg nem fognak akadályozni, hogy erőm végső megfeszítésével teljesítsem kötelességemet. (Helyeslés és éljenzés a jobboldalon. Zaj a szélsőbaloldalon.) Justh Gyula: Mondjon le! Ez a kötelessége! Zboray Miklós: Bennünket kidobhatnak! Elnök: Kérem Zboray képviselő urat, ne szóljon közbe. (Zaj.) Justh János: Bizonyítsa be, hogy nem a saját gyámoltalansága . . . (Zaj a szélsőbaloldalon.) Elnök: Kérem Justh János képviselő urat, ne zavarja a tárgyalást. Gr. Tisza István ministerelnök: A t. képviselő urak a kormányt felelősségre vonják. Teljes joguk van hozzá. Vádakkal, támadásokkal illetik azért, mert az evakuálás nagyobb rendben nem történt v Hegyi Árpád: Nem volt evakuálás! Ez menekülés! Miért mondja, evakuálás P (Zaj a szélsöbaloldalon.) Elnök: Az már igazán a ministerelnök ur legsajátabb joga, hogy maga válaszsza meg a kifejezéseit. Kérem tehát Hegyi Árpád képviselő urat, ne méltóztassék ilyen közbeszóläsokkal zavarni a szónokot. Gr. Tisza István ministerelnök: Erre vonatszeptember 5-én, kedden. kozólag megjegyzem, hogy a kormány a netaláni román támadás által fenyegetett vidékek lakosságának és e lakosság ingó vagyonának megmentésére vonatkozó előzetes intézkedéseket megtette volt. (Ellenmondások a szélsobaldälon.) " Lovászy Márton: Megakadályozta! Gr. Tisza István ministerelnök: Ezek az intézkedések nem állhattak abban, hogy távozásra szólítsuk fel e területek lakosságát akkor, amidőn egyáltalán kiszámíthatatlan volt, hogy Románia támadása megtörténik-e és ha igen, mikor. (Felkiáltások a szélsöbaloldalon: Ez a baj! Ezért mondjon le!) Es ha a t. képviselő urak figyelmeztetnek arra, hogy ezeknek a vidékeknek termését meg kellett volna menteni, bocsánatot kérek, azt kell mondanom, hogy épen ebből a szempontból a legnagyobb hiba lett volna ott megszüntetni a gazdásági munkát akkor, amidőn a termés még levágva nem volt, vagy legalább is nem volt kicsépelve. Justh Gyula: Hát a szénbányák? Gr. Tisza István ministerelnök: Az egész müvelet, ugy ahogy megvolt állapítva és elő volt készítve, fájdalom, nem volt végrehajtható azért, mert a román orvtámadás váratlan bekövetkezte folytán az a határszéli lakosság, amelyet tényleg a legrohamosabban kellett felriasztani, a dolog természeténél fogva olyan lelkiállapotban jött az ország belseje felé, hogy úgyszólván áradatként megindult az egész lakosság olyan nagy területen, amelyről egyszerre rendesen lebonyolítani a kiköltözést nem lehetett. (Ugy van! A jobboldalon. Felkiáltások balfelől: Ez a baj!) Justh János: A vaggonok verseny vonatoknak kellettek! (Zaj.) Elnök: Kérem Justh János képviselő urat, ne zavarja az előadást. Gr. Tisza István ministerelnök: Ezen körülménynél fogva történt azután az, hogy lakóhelyüket elhagyták sokan tömegesen olyan vidékről is, amely ma is meszsze a tűzvonal mögött a mi kezünkben van. (Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Nem is fogják bevárni az ellenséget!) A román katonaság ma is közel áll a határokhoz, a román hadsereg ma is egy kis részét bírja Erdélynek. (Ugy van! a jobboldalon.) Ha csak az a lakosság mozdult volna meg, amely közvetlenül fenyegetve volt a román betörés által, akkor a lakosság elköltöztetése teljes rendben lefolyhatott volna. (Ugy van ! a jobboldalon.) De olyan okokból, amelyek emberileg nagyon érthetők . . . (Zaj és közbeszólások a bal- és a szélsöbaloldalon.) Szmrecsányi György: A lakosság az oka mindennek! (Zaj.) Elnök: Szmrecsányi György képviselő urat kérem, ne zavarja a tárgyalást. Gr. Tisza István ministerelnök: A t. képviselő urak a tárgyalást a házban lehetetlenné tehetik. Ha valaki, én edzett idegekkel és parlamenti küzdelmekhez szokott természettel birok. I De engedelmet kérek . . . (Zaj és felkiáltások a
