Képviselőházi napló, 1910. XXXI. kötet • 1916. augusztus 9–szeptember 6.

Ülésnapok - 1910-656

456 656. országos ülés 1916 szeptember 5-én, kedden. múlva lesz készen, ennélfogva előbb nem támadhat meg minket, akkor irtózatos könnyelműséget követünk el. (Igaz ! ügy van! a bal- és a szélsőbaloldalon.) Ismerve azt a hangulatot, mely Románia nagy részében volt, ismerve azt a veszélyt, amelyet senki sem tagadott, számolni kellett azzal a ténynyel, hogy meglepetésszerűen támadnak és számolni kellett ezzel a legutóbbi hetekben különösen, mert hisz, amint én informálva vagyok, Eratiann bizonyos czinikus nyíltsággal többször mondta, ha nem csalódom, a mi követünknek is, hogy amint a katonai helyzet rosszabbodik, nem tudjuk visszatartani a közvéleményt s akkor kénytelen lesz megtámadni. (Mozgás és zaj a bal- és a szélsőbaloldalon.) A vezető tényezők nálunk be is látták a helyzet komolyságát, de legkevésbbé Burián külügyminister, (Zaj a bal- és a szélsőbaloldalon.) aki a maga szokott rózsás és optimista felfogásával azt legkevésbbé vette komolyan, mindig kedvezőbbnek nézte a dolgot és mindig azt mondta, hogy nem valószinü, hogy mostanában meg fognak támadni. Más tényezők teljesen belátták a helyzet veszedelmét. Akkor kérdem, miért nem törekedtek olyan rendszabályok keresztülvitelére, amelyek ilyen meglepetés esetében is biztos védelmet nyújtanak ? (Igaz ! TJgy van ! a bal- és a szélsőbaloldalon.) Az a számítás a történelem nem ismerésén alapul, hogy egy ország csak akkor támad, mikor a mobilizálás be van fejezve. Ez teljes illúzió. Ezt a hibát csak mi követtük el a háború elején. Akkor az egész közvélemény azt várta, hogy a hadüzenetet követni fogja az erőteljes támadás Belgrád ellen, ami elmaradt. (Igaz! TJgy van! a báloldalon.) A németek közvetlenül a hadüzenet után, a teljes mobilizálás nélkül lépték át a belga határt és vették be a várakat. (Igaz! TJgy van! a bal- és a szélsőbaloldalon.) A múltban megtörtént nemrégen, hogy Japán hadüzenet nélkül támadta meg Oroszországot. Mikor ennyire feszült a viszony, mikor oly nagymértékű az ellenszenv vagy gyűlölet, mikor ilyen agitáczió folyik, mikor a rubel ott dolgozik évek óta, mikor minden félig-meddig előrelátó embernek számolnia kellett és számolt is azzal a lehetőséggel, hogy szemben fogunk állani a román támadással, akkor el kellett volna készülni épugy a védekezésre, mint a kiürítésre, el kellett volna készülni arra is. hogy esetleg váratlanul, megfelelő bejelentés és udvarias bókolás nélkül egyszerre nyakunkon lesz perfid ellenségünk. Nyomát sem látom annak, hogy e tekintetben előrelátás lett volna. Kiszámíttatták közegeikkel az időpontot, melynél előbb nem várható a támadás s akkoi: berendezkedtek mint egy párbajra, ahol megállapítják a találkozás óráját és felesleges előbb odamenni. De a világháború nem olyan párbaj, ahol előre megmondják az emhemek, mikor támadnak. Mikor ilyen veszélyben van az ország integritása, akkor bizonyos elővigyázati rendszabályokat kellett volna foganatosítani, ugy hogy készületlenül ne találjon az, ami igen valószinü volt kezdettől fogva. (Igaz! TJgy van! a bal- és a szélsőbaloldalon.) A t. ministerelnök ur azt mondja hogy csalatkoztak a többiek is. Megengedem, elhiszem, hogy Németország és Bulgária is csalatkozott. De a német határokat nem lépte át Románia. (Igaz ! TJgy van ! Taps a- bal- és a szélsőbaloldalon.) Ha a bolgár határokat átlépte volna, hiszem, hogy azonnal véres leczkével visszaveretett volna. Es itt van az én szemrehányásom. Hiszen mindenesetre tökéletesebb diplomaczia lett volna, ha előre tudták volna, hogy most fog támadni, előnyösebb lett volna az, de nem vagyok ofyan igazságtalan, hogy ezt megköveteljem. Megkövetelni csak azt tudom, hogy akkor, mikoT a veszély ilyen imminens, annak lehetőségével is. számoljunk, hogy reményeinkben kedvezőtlenül csalatkozunk és erre az eshetőségre is berendezkedjünk, (ügy van! balfelől.) Ezért ingott meg bennem az úgyis már fogyó bizalom. Az alkotmánypárt elhatározta, hogy a maga részéről teljes erővel odaáll a nemzet harcza mellé, rendelkezésre bocsátja a maga egész erkölcsi tőkéjét abból a czélból, hogy a nemzet ne ijedjen meg, hogy a nemzet fejét ne veszítse el, mert bár komoly a helyzet, abszolúte igazán nem válságos ; én teljesen bizom az eredményben, még pedig nemcsak azért, mert természetem ilyenkor a csüggedést el nem tűrné, megköveteli a bizalmat, mely az aktiv akaratkifejtésnek előfeltétele, de számok alapján is bizom. Mert méltóztassanak meggondolni, nem ugy áll a dolog, ahogy hisszük itten. Nemcsak az történt, hogy egy uj ellenséges hadsereggel több lép fel a harcztéren ellenünk, hanem ennek következtében egy uj, egy erős hadsereg lép fel mellettünk is, mert Romániának fenyegető magatartása épen annál az előrelátásnál fogva, amelyet megkívánok minden kormánytól, egy bolgár és török hadsereget lekötve tartott Szófia és Konstantinápoly védelmére. Ezek most felszabadulnak, ezek most érezhetőkké fognak válni, ezek most részt fognak venni abban a nagy tusában, amelytől ezideig távoltartották magukat, ugy hogy az ellenségek szaporodásával növekedni fog a barátok ereje is. En tehát bizom az eredményben és mindent meg kell feszíteni, hogy ezt az eredményt biztosítsuk, de ugyanakkor meg kell tennünk azt is, hogy jobb vezetést biztosítsunk magunknak. (Élénk helyeslés, éljenzés és taps a bal- és a szélsőbaloldalon.) Elnök : Károlyi Mihály gróf ! (Halljuk ! Halljuk! balfelől.) Gr. Károlyi Mihályi T. ház! Ezekben a súlyos időkben, amelyeket most átélünk, a magyarságnak együtt kell lennie és minden embernek tudnia kell kötelességét. (TJgy van! a szélsőbaloldalon.) Nem frázisokra, de tettekre van szükség, (ügy van ! a szélsőbaloldalon.) Mikor a trafaígari ütközet előtt az angol admiralitás érezte, hogy Anglia sorsa attól függ, hogy fog ez az ütközet sikerülni, egy napi parancsot adott ki, amely csak igy szólott: Anglia elvárja, hog