Képviselőházi napló, 1910. XXXI. kötet • 1916. augusztus 9–szeptember 6.

Ülésnapok - 1910-655

665. országos ülés 1916 cuu Bátor vagyok még közbevetőleg megjegyezni, hogy miután a fiumei államrendőrségről, valamint a Budapest székesfővárosi államrendőrség hatáskörének Csepel község területére kiterjesztésérő] szóló törvényjavaslatokra vonatkozólag a bizottsági jelentések csak a mai nap folyamán terjesztettek be, s ennek következtében nem volna módja a t. képviselő uraknak azokat kinyomtatva itt a házban kellő időben átvenni, leszek bátor intézkedni, hogy a jelentések minél előbb, a jövő hétnek lehetőleg elején a pártkörök útján a t. képviselő uraknak kézbesittessenek. Méltóztatik napirendi javaslatomhoz hozzájárulni 1 (Igen!) Akkor ehhez képest mondom ki a határozatot. Következik őrgróf Pallavicini György képviselő ur sürgős interpellácziója a földmivelésügyi minister úrhoz. Örgr. Pallavicini György: (Halljuk! Halljuk!) Mindenekelőtt köszönettel tartozom a t. elnökségnek, hogy alkalmat adott nekem erre a sürgős interpelláczióra. Abból az okból voltam bátor erre az interpelláczióra módot kérni, mert hiszen annyi interpelláczió van az interpelláeziós könyvben bejegyezve, hogy nem igen jutott volna alkalom ennek elmondására. Pedig oly intézkedésre jöttem rá . . . (Mozgás és zaj. Halljuk !) Elnök (csenget) : Csendet kérek! Örgr. Pallavicini György: Oly intézkedésre jöttem rá, amely nagy reszenzust keltene, ha az az elv, amely ebben az intézkedésben van, fenmaradna. Kötelességemnek tartottam, hogy ezt a t. kormány tudomására hozzam. Egyáltalán nem hiszem, hogy a kormánynak szándéka volna az, hogy a 2350. sz. ministerelnöki rendelet ugy értelmeztessék, mint a kezemben lévő országos gazdasági bizottsági átirat szerint értelmeztetik. Magáról a rendeletről most nem akarok szólni. Amikor a kormány kivételes hatalmán alapuló jetetésekről a házban szó lesz, bizonyára többen fognak hozzászólni. Csak röviden akarom jelezni, hogy egyáltalán nem tartom helyesnek azt az intézkedést, hogy a kisgazda, ha 50 métermázsán aluli mennyiségben van eladó gabonába, kevesebbet kapjon 1 K-val, mint más termelő. Ezt magyarázhatják azzal, hogy a szállítási költség és a szállítási dij tételek miatt történik, de ezt a magyarázatot, ezt az érvelést nem fogadom el. Ez nem szocziális intézkedés. (Igaz ! Ugy van! a bal- és a szélsőbaloldalon.) De erről most nem akarok szólni, mert ez nem egy sürgős interpelláczió tárgya, mert hiszen a rendelet régen fennáll. Szabó István (nagyatádi) : A tavalyi hibát átveszik! örgr. Pallavicini György: Hiszen a detail ár rendesen nagyobb szokott lenni, mint a tömegár és a kormány a kivételes hatalom következtében egy uj közgazdasági elvet állapit meg azzal, hogy a detail ár olcsóbb, mint a tömegár. Ez az egyik hibája az intézkedésnek. A másik az, hogy bizonyos yuszius 26-án, szombaton. 445 fokig hadiadóval illeti a kisgazdát, ami felesleges. (Igaz ! Ugy van! a bal- és a szélsőbaloldalon.) Szabó István (nagyatádi) : Régi szokás ! Örgr. Pallavicini György: Azt hiszem, a kisgazda termelési rezsije nagyobb, mint a nagybirtokosé, mert a kisbirtokosok nagy része háborúba vonult és az asszony és aprónép dolgozik a földeken. Nem akarok arra utalni, hogy milyen káros ez az asszony egészségére, hogy igy fokozott munkával kell dolgoznia és a későbbi népesedésre igen káros hatással lesz. (Ugy van ! a balés a szélsőbaloldalon.) Utalok még a géphiányra a kisgazdánál. Ezzel is magyarázható, hogy a rezsi nagyobb, mint a nagybirtokosnál. Ennek folytán egyformán kellett volna megállapítani az árakat és nem a közvetítőket indirekté favorizálni. Már most nem erről akarok beszélni. A közvetlenül sérelmes nem annyira rendelkezésről, mint magyarázatról van szó. Amikor ez a rendelet kijött, a Gazdaszövetség, amely a legszorosabb összeköttetésben van a gazdakörökkel és a faluval, kiadott egy füzetet az 1916-iki termés értékesítéséről. A füzetet, ha nem is hagyta jóvá, de mindenesetre látta a földmivelésügyi ministerium és nem tett kifogást ellene. Ez most a következőkép biztatja a kisgazdákat : »Kisgazdák, a kiknek 50 métermázsánál nincs nagyobb eladó készletük, jól teszik tehát, ha a helyi szövetkezet utián össze gyűjtik tisztára kiszelelt gabonájukat és egy tételben ajánlják fel a Haditermény Részvénytársaság valamelyik bizományosának.« Erre aztán, minthogy nem voltak tisztában, hogy ez tényleg fennáll-e, kérdést intéztek az Országos Gazdasági Bizottsághoz, amelytől 76.373. elnöki szám alatt a következő válasz érkezett (olvassa) : >>Eolyó évi augusztus 11-én kelt 1644. számú beadványára értesítjük a Gazdaszövetséget, hogy a 2350—1916. M. E. számú rendelet 2. §-a az egyes termelők által felajánlott gabona makszimális árát érinti, ennélfogva abban az esetben, ha többen összegyűjtik terményeiket abból a őzéiből, hogy 50 métermázsánál nagyobb mennyiséget adjanak el, a Haditermény Részvénytársaság nem tartozik a makszimális árat fizetni.« (Nagy mozgás a bal- és a szélsőbaloldalon.) Szabó István (nagyatádi) : Akkor sem? Örgr. Pallavicini György: Akkor sem! (Olvassa) : »Budapest, 1916 augusztus 18. Országos Gazdasági Bizottság. Serbán ministeri tanácsos s. k.« Ha én d.emagóg lennék, olyan beszédet tarthatnék erről az intézkedésről, amely vérlázító lenne. Abszolút nem szándékom. Csak felemlítem, mert meg vagyok róla győződve, hogy ez a ministeriumnak nem lehet szándéka, ez vaskalapos bürokráczia eltévelyedése. Azt hiszem, egészen felesleges a kérés a földmivelésügyi minister úrhoz hogy szüntesse meg, mert meg vagyok róla győződve, hogy magának is ez az intencziója. Nem képzelhetem el, hogy épen a kisgazdaosztály