Képviselőházi napló, 1910. XXXI. kötet • 1916. augusztus 9–szeptember 6.

Ülésnapok - 1910-655

655. országos ülés 1916 augusztus 26-án, szombaton. 443 felelően alkalmazandók az adóra is, vagy mindig uj adókezelési törvényt kell csinálni és annak 113 szakaszát egytől-egyig megismételni csak azért, hogy az mondassák: e paragrafusok ez adóra is vonatkoznak. Ez eddig sohasem volt, nagyon czélszerütlen is lenne. Hisz általános érvényű törvény az, mely az összes adókra vonatkozik, úgyhogy törvényalkotási szempontból csak az a mód helyes, mely itt is követtetik, annál inkább, mert a közadók kezelésére vonatkozó törvény rendelkezéseinek legnagyobb része belső adminisztratív intézkedés, amely nem a közönséget érdekli, hanem csak az adminisztratív közegeknek szolgál útmutatásul és teendőik ellátására alapul. A közönséget abból részletesen nagyon kevés rendelkezés érinti. Általánosságban érinti az egész behajtási eljárás, de azt tudja a közönség és teljesen felesleges minden egyes törvénynél külön ismételni. Az adóbehajtási eljárás ugyanaz marad, akár vagyonadó, akár jövedelemadó, akár ház-, akár földadó behajtásáról van szó. Ami szükséges lesz a közönség tájékoztatására, nevezetesen az adófizetési határidőket illetőleg, az a törvény rendelkezéseinek megfelelően a végrehajtási utasításba fel lesz véve. Ami azt a kérdést illeti, hogy a hadikölcsönkötvények a vagyonadó fizetésére el legyenek fogadhatók, őszintén megvallva, ezt nem tartom indokoltnak, mert itt nem egyszersmindenkorra szóló adóról van szó, hanem e^y minden évben ismétlődő adóról, melynek csak neve más, de természete ugyanolyan, mint a jövedelmi adóé. Hanem megfontolás tárgyává fogom tenni, — de ehhez nem kell törvényhozási intézkedés — hogy a legközelebbi hadikölcsön-kibocsátásnál a prospektusba felvegyem, hogy e kötvények a hadinyereségadó fizetésénél nem névértékben, hanem kibocsátási áron elfogadandók. Az uj kibocsátásnál magam is szándékozom ezt figyelembe venni. I)e ismétlem, ehhez nem kell törvény, elég ezt a prospektusba felvenni. Elnök: Kérdem a t. házat, méltóztatik-e a régi 29., most már 33. §-t a pénzügyi bizottság szövegezésében elfogadni, igen vagy nem ? (Igen !) A ház a szakaszt a pénzügyi bizottság szövegezésében fogadja el. Következik a régi 30., most 34. §. Kostyál Miklós jegyző (olvassa a régi 30—35., illetőleg most már 34—39. §§-kat, amely eh észrevétel nélkül elfogadtatnak). Elnök: Ekként a törvényjavaslat általánosságban és részleteiben letárgyaltatván és elfogadtatván, ezzel elintézettnek jelentem ki a kapcsolatos feliratokat és kérvényeket. A javaslat harmadszori olvasása iránt legközelebbi napirendi javaslatom során leszek bátor a t. háznak indítványt tenni. Következik a napirend harmadik pontja: az 1916. évre kivetett III. osztályú kereseti adó érvényének fentartásáról szóló törvényjavaslat (írom. 1293,1304), elsősorban annak általános tárgyalása. Az előadó ur erre vonatkozólag már az egyesitett általános vitában nyilatkozott. Kérdem, méltóztatik-e most is felszólalni? Hegedüs Lóránt előadó: Nem! Elnök: Az előadó ur felszólalni nem kivan. Szólásra feljegyezve senki sincs. Kérdem a t. házat, kiván-e valaki szólani? (Senki sem.) Ha szólni senkisem kíván, a vitát bezárom. A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. házat, méltóztatik-e az 1916. évre kivetett III. osztályú kereseti adó érvényének fentartásáról szóló törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) A ház a törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadja. Következik a részletes tárgyalás. Elsősorban a czim. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a czimet felolvasni. Kostyál Miklós jegyző (olvassa a törvényjavaslat azimét és 1—3. §-ait, amelyek észrevétel nélkül elfogadtatnak. Olvassa a 4. §-t). Elnök: Az előadó ur kivan szólni. Hegedüs Lóránt előadó: T. ház! (Halljuk! Halljuk!) jSTávay Lajos képviselő ur indiványának megfelelőleg, vagyok bátor a szakaszhoz a következő pótlást indítványozni (olvassa) : »Ha a jelen szakasz szerint jogerősen megállapított adóalapban a háború folytán emelkedett olyan kereset is foglaltatik, mely a hadinyereségadóról szóló törvény alapján jogerősen szintén meg lett adóztatva és ha ezt az adóköteles fél elfogadhatólag igazolja, a fél kérelmére a jelen szakasz alapján kivetett kereseti adó felett, de csak a hadinyereségadó erejéig törlendő. A törlésre irányuló kérvények a kir. pénzügyigazgatóságnál (adófelügyélőnél) az 1919. év végéig bármikor beadhatók. A kérvény felett elsőfokon a közigazgatási bizottság adóügyi bizottsága határoz, amelynek határozata ellen a m. kir. közigazgatási bíróság előtti eljárásnak van helye.« Kérem a t. házat, hogy a szakaszt ezen pótlással elfogadni méltóztassék. Elnök: Kivan valaki szólni? (Senki sem.) Ha szólni senki sem kivan, a vitát bezárom. A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. A törvényjavaslat tárgyalás alatti 4. §-ához az előadó ur jelentett be módosítást, amely szerint ezen szakasz végéhez azon szöveg teendő, amelyet az előadó ur az imént felolvasott. Gondolom, nem méltóztatnak kívánni annak újbóli felolvasását. (Helyeslés.) . Leszek bátor a szakaszt az előadó ur módosításával tenni fel szavazásra. (Halljuk! Halljuk !) Kérdem a t. házat, méltóztatik-e a törvényjavaslat 4. §-át a pénzügyi bizottság szövegezésében az előadó ur által beterjesztett 56*