Képviselőházi napló, 1910. XXXI. kötet • 1916. augusztus 9–szeptember 6.

Ülésnapok - 1910-655

655. országos ülés 1916 au Ezen módosításaim az eredeti szakaszra vonatkoznak. Ezen szakasz után azután egy uj szakasz volna beiktatandó. Ez a szakasz vonatkozik arra, amit különösen a baloldali t. képviselő urak tartottak szükségesnek, hogy t. i. egy értékbecslő bizottság is állittassék fel. Ez az eredetileg a végrehajtási utasitásbta felvett intézkedés tehát a törvénybe jön be. A szakaszt a következő szöveggel vagyok bátor elfogadásra ajánlani (olvassa) : »Az adóköteles vagyon, illetve egyes vagyonrészek értékének meghatározására minden törvényhatóság területén értékmeghatározó bizottság alaki tandó. E bizottság feladata ugy a pénzügyigazgatóság (adófelügyelő), mint az adófelszólam] ási bizottság és a m. kir. közigazgatási bíróság megkeresésére egyes konkrét esetekben véleményt mondani valamely vagyonnak vagy vagyonrésznek a jelen törvény értelmében megállajútaiidó értékére nézve, valamint általában támpontot szolgáltatni egyes vagyonrészek mikénti értékelésére vonatkozólag.* Ha az adóköteles a pénzügyigazgatóságnál (adófelügyelőné]), vagy az adófelszólamlási bizottságnál valamely kérdésben az értékmeghatározó bizottság meghallgatását kéri, ez a kérelem teljesítendő, hacsak a pénzügyigazgatóság (adófelügyelő), illetve az adófelszólalmlási bizottság a fél által felvetett kérdésben ennek álláspontját magáévá nem teszi. Az értékmeghatározó bizottság három év tartamára alakul. Tagjainak számát az illető törvényhatóság viszonyaihoz képest a pénzügymnister állapítja meg. Elnöke a pénzügyigazgató (adófelügyelő), vagy az általa helyettesként kirendelt pénzügyi tisztviselő. Tagjainak felerészét a különböző érdekeltségi körökből a főispán (főpolgármester) jelöli ki, másik felerészét pedig a pénzügyminister felszólítására az általa megállapított arányban a törvényhatóság területén működő különböző érdekképviseleti szervek (gazdasági egyesület, kereskedelmi és iparkamara s efélék), vagy esetleg egyes országos érdekképviseleti szervek (országos magyar gazdasági egyesület, magyar gyáriparosok országos szövetsége, országos iparegyesület, országos magyar kereskedelmi egyesülés, országos erdészeti egyesület, magyar szőlősgazdák országos egyesülete s efélék) az illető törvényhatóság területén lakó vagy ott vagyonnal biró magyar állampolgárok sorából választják. Az értékmeghatározó bizottság tagjai sorából albizottságokat alakithat. Az albizottságok elnöke ugyancsak a pénzügyigazgató (adófelügyelő), vagy az általa helyettesként kirendelt pénzügyi tisztviselő; tagjai j)edig felerészben a kinevezett és felerészben a választott tagok sorából veendők. Ha az értékmeghatározó bizottság vagy ennek albizottsága valamely vagyon vagy vagyonrész értékének meghatározására vagy egyes vagyonrészek mikénti értékelésére vonatkozó támpontokra nézve nincsen egy véleményen, a felveendő KÉPVII. NAPLÓ. 1910—1915. sxxi. KÖTET. gusztus 26-án, szombaton. 441 jegyzőkönyvben az összes véleményeket fel kell tüntetni. Az értékmeghatározó bizottságnak és albizottságainak összeállítására vonatkozó további szabályokat, e bizottságoknak ügyrendjét, valamint a tagok napidijait és útiköltségeit a pénzügyminister rendeletileg állapítja meg. Az adóköteles fél saját költségén ellenőrzőszakértőt alkalmazhat, akinek véleménye az adófelszólamlási bizottság, illetve a m. kir. közigazgatási biróság elé terjesztendő. A m. kir. közigazgatási biróság az érték meghatározó bizottság véleményének meghallgatása után vagy annak mellőzésével, a vagyon vagy vagyonrész értékére nézve az 1896. évi XXVI. t.-cz. rendelkezéseinek megfelelőeg más szakértőket is meghallgathat.* Tisztelettel kérem a házat, méltóztassék az eredeti szakaszt módositásaimmal elfogadni, utána pedig a most felolvasott szakaszt elfogadni. (Helyeslés jobbról.) Elnök: Kivan még valaki a régi 22., most már 25. §-hoz hozzászólani? Ha szólni senki sem kíván, akkor a vitát bezárom. A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. A régi 22., most már 25. §-hoz az előadó ur két rendbeli módosítást nyújtott be. Az egyik ugy szól, hogy az idézett 21. §. helyében a 24. §. idéztessék. A másik módosítás szerint a szakasz első bekezdésének negyedik sorában a »10—25%-át« szavak helyébe teendő ; »1% helyett 5%-át, 4% helyett pedig 10%-át,« Leszek bátor e szakaszra vonatkozólag a pénzügyi bizottság által benyújtott szöveget az előadó ur módositásaival tenni fel szavazásra. Ehhez képest kérdem a t. házat, méltóztatik-e a szakaszt az előadó ur módositásaival elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) A ház a szakaszt az előadó ur módositásaival fogadja el. Most következik az előadó ur által benyújtott uj 26. §-nak tárgyalása. Miután azt az előadó ur az imént szószerinti szövegben felolvasta, gondolom, nem méltóztatnak kívánni annak uj felolvasását. (Nem, I) Jakabffy Elemér kéjjviselő ur kíván szólani ! Jakabffy Elemér: T. képviselőház ! Az előadó ur szövegében, ugy veszem észre, egy kis hiány mutatkozik. Nevezetesen a szövegben nem állapittatik meg, hogy Eiume városára vonatkozólag ki jelöli ki a szövegben jelzett bizottsági tagokat. A szöveg szerint ugyanis a törvényhatóságban a főispánt, Budapesten a főpolgármestert illeti ez a jog. Azt hi;zein, helyénvaló, hogy a szövegbe még az is beik. ássuk, hogy Fiúméban a kormányzó fogja ezt a kijelölést eszközölni. (Helyeslés.) Ehhez képest iditványozom, hogy a negyedik bekezdésben a zárójelben levő »főj)olgármester« szó után a »Fiuméban a kormányzó« szavak tétessenek, 56