Képviselőházi napló, 1910. XXXI. kötet • 1916. augusztus 9–szeptember 6.

Ülésnapok - 1910-655

655. országos ülés 1916 au Ezen módosításaim az eredeti szakaszra vonat­koznak. Ezen szakasz után azután egy uj szakasz volna beiktatandó. Ez a szakasz vonatkozik arra, amit különösen a baloldali t. képviselő urak tar­tottak szükségesnek, hogy t. i. egy értékbecslő bizottság is állittassék fel. Ez az eredetileg a vég­rehajtási utasitásbta felvett intézkedés tehát a törvénybe jön be. A szakaszt a következő szöveg­gel vagyok bátor elfogadásra ajánlani (olvassa) : »Az adóköteles vagyon, illetve egyes vagyon­részek értékének meghatározására minden törvény­hatóság területén értékmeghatározó bizottság ala­ki tandó. E bizottság feladata ugy a pénzügyigazgatóság (adófelügyelő), mint az adófelszólam] ási bizottság és a m. kir. közigazgatási bíróság megkeresésére egyes konkrét esetekben véleményt mondani vala­mely vagyonnak vagy vagyonrésznek a jelen tör­vény értelmében megállajútaiidó értékére nézve, valamint általában támpontot szolgáltatni egyes vagyonrészek mikénti értékelésére vonatkozólag.* Ha az adóköteles a pénzügyigazgatóságnál (adófelügyelőné]), vagy az adófelszólamlási bizott­ságnál valamely kérdésben az értékmeghatározó bizottság meghallgatását kéri, ez a kérelem tel­jesítendő, hacsak a pénzügyigazgatóság (adófel­ügyelő), illetve az adófelszólalmlási bizottság a fél által felvetett kérdésben ennek álláspontját magáévá nem teszi. Az értékmeghatározó bizottság három év tartamára alakul. Tagjainak számát az illető tör­vényhatóság viszonyaihoz képest a pénzügymnister állapítja meg. Elnöke a pénzügyigazgató (adófel­ügyelő), vagy az általa helyettesként kirendelt pénzügyi tisztviselő. Tagjainak felerészét a külön­böző érdekeltségi körökből a főispán (főpolgár­mester) jelöli ki, másik felerészét pedig a pénzügy­minister felszólítására az általa megállapított arányban a törvényhatóság területén működő kü­lönböző érdekképviseleti szervek (gazdasági egye­sület, kereskedelmi és iparkamara s efélék), vagy esetleg egyes országos érdekképviseleti szervek (országos magyar gazdasági egyesület, magyar gyáriparosok országos szövetsége, országos ipar­egyesület, országos magyar kereskedelmi egyesü­lés, országos erdészeti egyesület, magyar szőlős­gazdák országos egyesülete s efélék) az illető tör­vényhatóság területén lakó vagy ott vagyonnal biró magyar állampolgárok sorából választják. Az értékmeghatározó bizottság tagjai sorá­ból albizottságokat alakithat. Az albizottságok elnöke ugyancsak a pénzügyigazgató (adófel­ügyelő), vagy az általa helyettesként kirendelt pénzügyi tisztviselő; tagjai j)edig felerészben a kinevezett és felerészben a választott tagok sorá­ból veendők. Ha az értékmeghatározó bizottság vagy ennek albizottsága valamely vagyon vagy vagyonrész értékének meghatározására vagy egyes vagyon­részek mikénti értékelésére vonatkozó támpon­tokra nézve nincsen egy véleményen, a felveendő KÉPVII. NAPLÓ. 1910—1915. sxxi. KÖTET. gusztus 26-án, szombaton. 441 jegyzőkönyvben az összes véleményeket fel kell tüntetni. Az értékmeghatározó bizottságnak és albizott­ságainak összeállítására vonatkozó további sza­bályokat, e bizottságoknak ügyrendjét, valamint a tagok napidijait és útiköltségeit a pénzügyminis­ter rendeletileg állapítja meg. Az adóköteles fél saját költségén ellenőrző­szakértőt alkalmazhat, akinek véleménye az adó­felszólamlási bizottság, illetve a m. kir. közigaz­gatási biróság elé terjesztendő. A m. kir. közigazgatási biróság az érték meg­határozó bizottság véleményének meghallgatása után vagy annak mellőzésével, a vagyon vagy vagyonrész értékére nézve az 1896. évi XXVI. t.-cz. rendel­kezéseinek megfelelőeg más szakértőket is meg­hallgathat.* Tisztelettel kérem a házat, méltóztassék az eredeti szakaszt módositásaimmal elfogadni, utána pedig a most felolvasott szakaszt elfogadni. (He­lyeslés jobbról.) Elnök: Kivan még valaki a régi 22., most már 25. §-hoz hozzászólani? Ha szólni senki sem kíván, akkor a vitát bezárom. A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. A régi 22., most már 25. §-hoz az előadó ur két rendbeli mó­dosítást nyújtott be. Az egyik ugy szól, hogy az idézett 21. §. helyében a 24. §. idéztessék. A másik módosítás szerint a szakasz első bekezdésének negyedik sorában a »10—25%-át« szavak helyébe teendő ; »1% helyett 5%-át, 4% helyett pedig 10%-át,« Leszek bátor e szakaszra vonatkozólag a pénzügyi bizottság által benyújtott szöveget az előadó ur módositásaival tenni fel szavazásra. Ehhez képest kérdem a t. házat, méltóztatik-e a szakaszt az előadó ur módositásaival elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) A ház a szakaszt az előadó ur módositásaival fogadja el. Most következik az előadó ur által benyújtott uj 26. §-nak tárgyalása. Miután azt az előadó ur az imént szószerinti szövegben felolvasta, gon­dolom, nem méltóztatnak kívánni annak uj fel­olvasását. (Nem, I) Jakabffy Elemér kéjjviselő ur kíván szó­lani ! Jakabffy Elemér: T. képviselőház ! Az előadó ur szövegében, ugy veszem észre, egy kis hiány mutatkozik. Nevezetesen a szövegben nem álla­pittatik meg, hogy Eiume városára vonatkozólag ki jelöli ki a szövegben jelzett bizottsági tagokat. A szöveg szerint ugyanis a törvényhatóságban a főispánt, Budapesten a főpolgármestert illeti ez a jog. Azt hi;zein, helyénvaló, hogy a szövegbe még az is beik. ássuk, hogy Fiúméban a kormányzó fogja ezt a kijelölést eszközölni. (Helyeslés.) Ehhez képest iditványozom, hogy a negyedik bekezdés­ben a zárójelben levő »főj)olgármester« szó után a »Fiuméban a kormányzó« szavak tétessenek, 56

Next

/
Thumbnails
Contents