Képviselőházi napló, 1910. XXXI. kötet • 1916. augusztus 9–szeptember 6.

Ülésnapok - 1910-655

440 655. országos ülés 1916 augusztus 26-án, szombaton. képviselő adja, aki ezeknek érdekeit a továbbiakban felelősség mellett szintén képviseli.« Már most a vagyonadó ugyebár 50.000 koronánál kezdődik. Nagyon sokan, egész tömege a lövészárkokban harczoló bőseinknek van ennél a vagyonadónál érdekelve, mert hiszen tudjuk: nagy számmal vannak oly emberek, akik ilyen vagyonnal birnak. Ezek távol a harcztéren vannak. Csak nem jöhetnek haza vallomástételre a kellő időben ? Talán a hadi érdek is azt kívánja, hogy ottmaradjanak. Már most ezek önjogu személyek. A feleség pedig nem törvényes képviselője a férjnek, mint a férj a feleségnek. Esetleg nincs is feleség, de ha van is, ez nem tehet vallomást. Nem is értenek hozzá ezek az egyszerű emberek. Lesz köztük olyan is, aki irni-olvasni sem tud. Hogyan fogja a t. pénzügyminister ^ur ezeknél végrehajtani a törvényjavaslatot? Es ha végrehajtja, ezeknek semmi orvoslásuk nincs. Teljesen önkényes kivetésnek lesznek alávetve. Mily elkeseredést fog ezeknél a harczos fiainknál szülni, ha megtudják, hogy vagyonukat igy per ripsz-rapsz kezelik, harcztéri hősi küzdelmeik ideje alatt. Vagy tessék tehát valamely formulát kigondolni, vagy ezekre nézve a végrehajtást tehát kivetést is felfüggeszteni a háború végéig. Ebbe még a legszívesebben belemennék. Nem akarom formulázni, azt a minister úrra bízom, de tessék valamit tenni, hogy amennyiben a harcztéren levők vagyonadó alá esnének, csak a háború után eszközöltessék rájuk nézve a kivetés. Akkor végre lehet valahogy hajtani, de igy nem. Ha tehát a tárgyalást a minister ur sem tartja most czélszerünek, ezen figyelmeztetés után, melyet a jnraktikus életből folyólag bátor voltam megtenni, akkor talán függesszük fel most e szakaszok tárgyalását ós hagyjuk azt utoljára és akkor ugyebár a minister ur fog javaslatot előterjeszteni, hogy mily alakban kívánja a megoldást. (Helyeslés a halóidalon.) Elnök: Kíván még valaki szólani ? Ha senki szólani nem kivan, a vitát bezárom. A pénzügy minister ur fog szólani. Teleszky János pénzügyminister: T. ház! Teljes mértékben magamévá teszem, amit Sághy t. képviselő ur felemiitett, hogy ez iránt intézkedni kell. Azonban nem szükséges evégett a törvényjavaslatba semmi intézkedést felvenni és a 18. §-t megváltoztatni. A t. képviselő urnak figyelmét ugyanis elkerülte, hogy 1915-ben, a háború alatt alkotott a törvényhozás egy törvényt: az 1915. évi XIV. t.-cz.-et a közadókat érintő kérdések kivételes szabályozása tárgyában s ennek 9. §-a ezt mondja (olvassa): »9. §. Azokra nézve, akik az adókra, illetékekre és egyéb köztartozásokra vonatkozó törvényekben és szabályokban bizonyos jogok gyakorlására vagy kötelességek teljesítésére megállajutott határidőket azért nem tarthatták be, mert katonai szolgálatra behivattak, az 1912. évi XLVIII. t.-cz. alapján hadiczélokra szükséges személyes szolgáltatásra köteleztettek, vagy a háború közvetlen hatásai folytán akadályoztattak e határidők betartásában, a pénzügyminister akár általános rendelettel, akár esetről esetre, akár előlegesen, akár utólagosan a határidőket meghosszabbíthatja s a határidők be nem tartásából egyébként származó jogkövetkezményektől eltekinthet.* Ennek a felhatalmazásnak az alapján máris intézkedtem általános rendelettel, hogy minden ilyen vallomási és felebbezési határidő a hadbavonultakra nézve az ő bevonulásuk egész idejére szünetel. Sághy Gyula: A kivetés is! Teleszky János pénzügyminister: Igenis, a kivetés is. Igy tehát semmi további intézkedés nem szükséges, csak a pénzügyi közegek figyelmeztetendők, — ugyan figyelmeztetés nélkül is meg kell csinálniok — hogy e törvény rendelkezései a jövedelemadóra és a vagyonadóra is vonatkoznak és nevezetesen arra az esetre is, amelyet Sághy t képviselő ur most r jelzett, szintén megfelelően alkalmazandók. (Altalános helyeslés.) Én azt hiszem, a t. képviselő ur teljes megnyugvást szerezhet, hogy a kérdés ugy lesz megoldva, ahogy ő azt contemplálta. Arra kérem tehát a t. házat, méltóztassék a szakaszt változatlanul elfogadni. (Helyeslés jobbról.) Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyilvánitom. Következik a határozathozatal. Az uj 21. §-hoz az előadó ur adott be egy módosítást, amely szerint egy uj bekezdés iktatandó be ; minthogy ő ezt az előbb felolvasta, gondolom, nem méltóztatnak kívánni annak felolvasását. (Nem.) A szakaszt az előadó ur módosításával leszek bátor szavazásra feltenni. Ehhez képest kérdem a t. házat, méltóztatik-e a törvényjavaslat uj 21. §-át az előadó ur módosításával elfogadni, igen vagy nem ? (Igen !) A ház a szakaszt a pénzügyi bizottság szövegezésében az előadó ur módosításával fogadja el. Következik a régi 19., most 22. §. Kostyál Miklós jegyző (olvassa a régi 19—20., illetve az uj 22—23. %-okat, amelyek észrevétel nélkül fogadtatnak el. Olvassa a régi 22., illetve uj 25. %-t). Elnök : Az előadó ur kivan szólni. Hegedüs Lóránt előadó : T. ház! A szakaszokhoz két módosítást, utána pedig egy uj szakasz beiktatását vagyok bátor javasolni. Első módosításom annak következtében áll elő, hogy a szakaszszámok megváltozván, az az utalás, amely előbb a 21. §-ra történt, most már a 24. §-ra kell hogy történjék. Második módosításom —Vázsonyit. képviselő ur felszólalásának megfelelően — a büntetési adópótlék fizetésére vonatkozik. Nevezetesen ugyanezen szakasz első bekezdésének negyedik sorában a »10—25%-át« szavak helyett ez volna teendő : »1% helyett 5%-át, 4% helyett pedig 10%-át«.