Képviselőházi napló, 1910. XXXI. kötet • 1916. augusztus 9–szeptember 6.

Ülésnapok - 1910-655

436 655. országos ülés 1916 augusztus 26-án, szombaton. átlagos forgalmi értéknél nem alacsonyabb. Ezen eljárás során az illető vidéken más ingatlanok- [ n ál elért vételárak az érték megbecsülésénél , támpont gyanánt csupán olyan igatlanoknál szolgálhatnak irányadóul, amelyek az értékmeg- f határozás idejétől számított öt éven belül adás- , vétel tárgyát képezték és ekkor is azoknak a tényezőknek figyelembevételével, amelyek az ingatlanok fekvésének, terjedelmének, talajminőségének és a rendeltetésszerű mivelési ág különbözőségének figyelembevételéből folynak. 2. Az olyan ingatlanok értékének megbecslésénél, amely ingatlanok az értékmeghatározás idejétől számított öt éven belül adás-vétel tárgyát nem képezték, vagy nem adás-vétel utján jutottak az illetőnek tulajdonába, (haszonélvezetébe) a más ingatlanoknál elért vételárak, az 1. pontban foglaltak szerint, támpontul egyáltalában nem szolgálhatnak. Az ilyen ingatlanok értékének megbecsülésénél, amennyiben szorosabb értelemben vett mezőgazdasági használatra rendelt ingatlanról van szó, a következők szolgálnak irányadóul: a) Ha az ingatlan a maga egészében bórbeadva nincs, az illető vidéken a hasonló ingatlanoknál tényleg elért haszonbérösszegek és az illető ingatlanért annak egészben való bérbeadása esetén elérhető haszonbérösszeg veendő az érték kiszámításának alapjául. Amennyiben egyes vidékeken a haszonbérösszegek, valamely különleges oknál fogva, az ingatlanok átlagos hozadékával arányban nem állanak, megfelelő helyesbítésnek van helye. b) Ha az ingatlan a maga egészében tényleg bérbe van adva, az érték kiszámításának alapjául a tényleges haszonbérösszeg veendő, kivéve, ha be van igazolva, hogy a tényleges haszonbér az illető vidéken elérhető átlagos haszonbórösszegnek indokolatlanul meg nem felel, amikor az előző pont szerint megfelelő helyesbítésnek van helye. A jelen 2. pontban említett esetekben a haszonbért alkotja: a haszonbérlő által fizetett összegnek, a haszonbérbeadó részére fentartott egyéb haszonnak, valamint a haszonbérlő által netán teljesítendő további szolgáltatások értékének együttes összege, leszámítva ebből az 1909. évi X. t.-cz. 12. §-ának 1—6. pontjában említett kiadásokat és a jövedelemadónak részleges életbeléptetéséről szóló törvény 4. §-ában emiitett adókat és kegyúri terheket, tekintet nélkül arra, hogy ezeket az összegeket a haszonbérbeadó, vagy a haszonbérlő tartozik-e viselni. e) A fenti 2. pontban foglaltak szerint megállapítandó és figyelembe veendő haszonbérösszeg húszszorosa veendő az ingatlan értéke gyanánt. 3. Szőlők, komlókertek, gyümölcsösök, virágos- és zöldséges kertek és más hasonló mivelésre rendelt ingatlanok értéke, amennyiben a jelen szakasz 1. pontjában szabályozott eljárásnak helye nincs, a szorosabb értelemben vett mezőgazdasági használatra rendelt ingatlanoknak a 2. pont szerint meghatározandó értékével való arányosítása utján állajfitandó meg a szerint, ahogy az illető vidéken az átlagos módon karbantartott ilyen ingatlanok értéke az átlagos minőségű szántóföldek átlagos értékéhez aránylik.* Ezt a szakaszt vagyok bátor mint uj 13. §-t ajánlani. Mint uj\14. §-t ajánlom a következőket (olvassa): » Állandó jövedelem nyújtására alkalmas erdők értékének a közönséges gazdálkodás mellett elérhető állandó és átlagos tiszta hozadék buszszorosa tekintendő. Állandó jövedelem nyújtására nem alkalmas erdők s a letarolt, de újból erdősítésre szánt területek értékének megállapítási módját a jelen törvény végrehajtása iránt kiadandó utasítás határozza meg.« Végül uj 15. §-nak a következőket ajánlom. (Olvassa): »A városi ingatlanok értékének megbecslésénél az eladás esetén elérhető ár veendő alapul, tekintet nélkül az időleges és különleges értékesítési lehetőségekre. E mellett, a) ha beépített ingatlanról van szó, annak átlagos tiszta hozadéka, h) ha jjedig be nem épített ingatlanról van szó, az ingatlan fekvése és beépítésének korábban vagy későbben bekövetkezhető lehetősége is megfelelően figyelembe veendő. Hasonló eljárás követendő a községi belsőségek értékének megbecslésénél is.« Tisztelettel kérem a t. házat, hogy a 12. §-t eredeti szövegében elfogadni, valamint a most beadott uj 13., 14. és 15. §-okat ebben a szövegben megszavazni méltóztassék. Elnök: A 12. §-hoz szólásra következik Bernáth Béla képviselő ur. Bernáth Béla: T. képviselőház! Már múltkori beszédemben utaltam arra, hogy a szőlészet micsoda megterheltetésnek van alávetve. Nein akarom a múltkor előadottakat ismételni, hanem csupán két körülményt akarok felhozni. Nevezetesen a minister ur nyilatkozata szerint minden vagyon vagyonadóval sújtandó, ez az ő általános princzipiuma és igy igen természetesen ez alá esnek a szőlészetnél a szőlőgazdasághoz tartozó felszerelések és a borkészletek is. Már a múltkor volt szerencsém kiemelni, hogy ezek a felszerelések olyanok, mint a mezőgazdaságnál az eke. Ha nincsenek meg ezek a felszerelések, a kádak, a jirések, a különböző gépek, a szivattyugépek, a permetezőgépek stb., akkor nem lehet szőlészetet művelni. Ezek nélkülözhetetlen kellékei a szőlészetnek. Az ilyen tárgyakat tehát nézetem szerint nem lehet megadóztatni, mert ha ezeket megadóztatjuk, akkor a szőlőt még ujabb megterheltetésnek vetjük alá. Azért részemről egy határozati javaslatot fogok beadni arra nézve, hogy ezeket a felszereléseket mentesítsük az adó alól. Itt van továbbá a borkészlet. Méltóztat-