Képviselőházi napló, 1910. XXXI. kötet • 1916. augusztus 9–szeptember 6.

Ülésnapok - 1910-655

655. országos ülés 1916 augusztus 26-án, szombaton. 435 ur módosítását illeti, azt nem fogadhatom el ugyanazzal az indokolással, amelylyel ő a javaslatot tette, azt mondván, hogy megállapodás létesült a kontroverz kérdésekre nézve és már most az átlagos forgalmi /

érték, ha benne marad, zavarólag hathat. Éjjen megfordítva tartom, hogy azért, mert az összes kontroverz kérdésekre nézve megállapodás létesült azon az alapon, hogy egyébként marad a szöveg így, ha most a tárgyalás során ezt kihagyjuk, akkor lehetne a judikaturából oly következtetéseket vonni, amelyek talán nem intendáltatnak azon vagyonelemekre nézve, amelyekre nézve megállapodás nem létesült, mint pl. a tőzsdén nem jegyzett értékpapírokra. Nézetem szerint csak az átlagqs forgalmi érték az, mely figyelembe vehető. Általános rendelkezésnek ez a rendelkezés maradjon, az összes kontroverz kérdések, ha a t. ház hozzájárul az előadó ur által beterjesztett módosításokhoz, ugy lesznek megoldva, hogy az közmegnyugvásul szolgáljon. Elnök : A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. A tárgyalás alatt levő 10. §-hoz három módositás adatott be. Az elsőt beadta Simonyi Semadam képviselő ur s ez arra irányul, hogy a szakasznak a pénzügyi-bizottság által megállapított szövegében a második sorban az értékre vonatkozó »forgalmi« jelző kihagyassék. A második módositást Hegedüs Lóránt előadó ur adta be, ki az eredeti szövegbe uj bekezdést ajánl, mely igy hangzik: »Á háború folytán beállott rendkívüli és időleges értékemelkedések figyelembe nem vehetők.« A harmadik módosítást beadta gróf Esterházi Móricz. Módosítása a szakaszhoz uj harmadik bekezdést ajánl, mely következőleg szól: »Ha az adóköteles fél nyugdíj- vagy más ilyen természetű járadéknak fizetésére van kötelezve és a 17. §. utolsó bekezdésében részére biztosított azzal e joggal, hogy vagyonadójának arányos részét az általa szolgáltatandó nyugdíjból levonhatja, illetőleg járadékból levonhatja, élni nem akar és ezt akár vallomásában, akár az elsőfokú tárgyalás során kijelenti, ez a körülmény adóköteles vagyonának megbecslésénél, mint az értékre csökkentőleg ható tényező, megfelelően figyelembe veendő«. Itt megjegyzem, hogy a módositást benyújtó képviselő ur 17. §-t mond, de maga megjegyzi, hogy ez voltaképen a jelenlegi szöveg 14. §-ára vonatkozik, miután azonban oly módositás van tervbevéve, melynél fogva a 14, §. előreláthatólag 17. lesz, módosítását már ennek megfelelően szövegezte meg. Szavazásra ugy szándékozom feltenni a kérdést, hogy a házszabályok értelmében a pénzügyi bizottság szövegét szembe fogom állítani Simonyi-Semadam képviselő ur módosításával. Amennyiben a t. ház elfogadja a szöveget, azesetre Simonyi-Semadam képviselő ur módosítását mellőzöttnek jelentem ki. Azután, miután az eredeti szöveget az előadó ur és gróf Esterházy Móricz képviselő ur módosítása nem érinti, hanem uj második és uj harmadik bekezdést javasol, ennélfogva ezt a két módositást a beadás sorrendjében egymásután külön-külön fogom szavazásra feltenni. Ennélfogva kérdem elsősorban, móltóztatik-e a 10. §-ra vonatkozólag a pénzügyi bizottság szövegét elfogadni, szemben Simonyi-Semadam képviselő ur módosításával: igen, vagy nem ? (Igen!) A ház a pénzügyi bizottság szövegét elfogadja, Simonyi-Semadam képviselő ur módot sitását ennélfogva mellőzöttnek jelentem ki. Kérdem most, méltóztatik-e a szakaszhoz, mint második bekezdést, elfogadni az előadó ur által beterjesztett módositást: igen vagy nem ? (Igen.') A ház az előadó ur módosítását, mint a szakasz második bekezdését elfogadja. * Kérdem végül, méltóztatik-e, mint a szakasz harmadik bekezdését a gróf Esterházy Móricz képviselő ur által beterjesztett módositást elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) A ház gróf Esterházy Móricz képviselő ur módosítását, mint a szakasz harmadik bekezdését elfogadja. Következik a 11. §. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék ezt felolvasni. Kostyál Miklós jegyző (olvassa a 11. §-t, mely észrevétel nélkül élfogadtatik. Olvassa a 12. §-t). Elnök: Az előadó ur kivan szólni. Hegedüs Lóránt előadó: T. ház! A 12. §-nak változatlan elfogadását ajánlom. Javaslom, hogy utána három uj szakasz tétessék. A vitát főleg a mezőgazdasági, erdőgazdasági és városi ingatlan telkek megbecslésének kérdése dominálta. Mindegyikre vonatkozólag egy szakaszt vagyok bátor javasolni, melyek közül az első mint uj 13. §. a mezőgazdasági ingatlanok és szőlőbirtok megbecslésének ismérveire, a második mint uj 14. §. az erőgazdasági birtokra, végül a harmadik mint uj 15. §. a városi ingatlanok megbecslésére vonatkozik. Tisztelettel kérem, hogy ezen szakaszokat a következő szövegben elfogadni, méltóztassék. (Olvassa): »13. §. Állandó mezőgazdasági használatra rendelt ingatlanok értékének (ideértve a szőlőket, komlókerteket, gyümölcsösöket, virágos- és zöldségeskerteket és eféléket is) a jelen törvény szempontjából az az érték tekintendő, amit az illető ingatlan annak megér, aki azon — az ingatlannak ama terjedelmében, amelylyel az az értékmeghatározás idejében (9. §.) bir, — az illető vidéken fekvő hasonló birtokokon szokásos módon gazdálkodik. Ehhez képest az érték becslésénél a következők tartandók szem előtt: 1. A vételár csak valamely ingatlan tényleges vevőjével szemben tekinthető az ingatlan értékének és ebben az esetben is csak akkor, ha ez az érték az egyébként megállapítható 55*