Képviselőházi napló, 1910. XXXI. kötet • 1916. augusztus 9–szeptember 6.

Ülésnapok - 1910-655

655. országos ülés 1916 augusztus 26-án, szombaton. 435 ur módosítását illeti, azt nem fogadhatom el ugyanazzal az indokolással, amelylyel ő a javas­latot tette, azt mondván, hogy megállapodás létesült a kontroverz kérdésekre nézve és már most az átlagos forgalmi / érték, ha benne ma­rad, zavarólag hathat. Éjjen megfordítva tar­tom, hogy azért, mert az összes kontroverz kér­désekre nézve megállapodás létesült azon az alapon, hogy egyébként marad a szöveg így, ha most a tárgyalás során ezt kihagyjuk, akkor lehetne a judikaturából oly következtetéseket vonni, amelyek talán nem intendáltatnak azon vagyonelemekre nézve, amelyekre nézve megálla­podás nem létesült, mint pl. a tőzsdén nem jegyzett értékpapírokra. Nézetem szerint csak az átlagqs forgalmi érték az, mely figyelembe vehető. Általános rendelkezésnek ez a rendelke­zés maradjon, az összes kontroverz kérdések, ha a t. ház hozzájárul az előadó ur által beter­jesztett módosításokhoz, ugy lesznek megoldva, hogy az közmegnyugvásul szolgáljon. Elnök : A tanácskozást befejezettnek nyil­vánítom. Következik a határozathozatal. A tárgyalás alatt levő 10. §-hoz három módositás adatott be. Az elsőt beadta Simonyi Semadam képviselő ur s ez arra irányul, hogy a szakasznak a pénzügyi-bizottság által meg­állapított szövegében a második sorban az ér­tékre vonatkozó »forgalmi« jelző kihagyassék. A második módositást Hegedüs Lóránt előadó ur adta be, ki az eredeti szövegbe uj bekezdést ajánl, mely igy hangzik: »Á háború folytán beállott rendkívüli és időleges érték­emelkedések figyelembe nem vehetők.« A harmadik módosítást beadta gróf Ester­házi Móricz. Módosítása a szakaszhoz uj har­madik bekezdést ajánl, mely következőleg szól: »Ha az adóköteles fél nyugdíj- vagy más ilyen természetű járadéknak fizetésére van kötelezve és a 17. §. utolsó bekezdésében részére biztosí­tott azzal e joggal, hogy vagyonadójának ará­nyos részét az általa szolgáltatandó nyugdíjból levonhatja, illetőleg járadékból levonhatja, élni nem akar és ezt akár vallomásában, akár az elsőfokú tárgyalás során kijelenti, ez a körül­mény adóköteles vagyonának megbecslésénél, mint az értékre csökkentőleg ható tényező, meg­felelően figyelembe veendő«. Itt megjegyzem, hogy a módositást benyújtó képviselő ur 17. §-t mond, de maga megjegyzi, hogy ez voltaképen a jelenlegi szöveg 14. §-ára vonatkozik, miután azonban oly módositás van tervbevéve, melynél fogva a 14, §. előrelátható­lag 17. lesz, módosítását már ennek megfelelően szövegezte meg. Szavazásra ugy szándékozom feltenni a kér­dést, hogy a házszabályok értelmében a pénz­ügyi bizottság szövegét szembe fogom állítani Simonyi-Semadam képviselő ur módosításával. Amennyiben a t. ház elfogadja a szöveget, azesetre Simonyi-Semadam képviselő ur módo­sítását mellőzöttnek jelentem ki. Azután, miután az eredeti szöveget az elő­adó ur és gróf Esterházy Móricz képviselő ur módosítása nem érinti, hanem uj második és uj harmadik bekezdést javasol, ennélfogva ezt a két módositást a beadás sorrendjében egymásután külön-külön fogom szavazásra feltenni. Ennél­fogva kérdem elsősorban, móltóztatik-e a 10. §-ra vonatkozólag a pénzügyi bizottság szövegét el­fogadni, szemben Simonyi-Semadam képviselő ur módosításával: igen, vagy nem ? (Igen!) A ház a pénzügyi bizottság szövegét el­fogadja, Simonyi-Semadam képviselő ur módo­t sitását ennélfogva mellőzöttnek jelentem ki. Kérdem most, méltóztatik-e a szakaszhoz, mint második bekezdést, elfogadni az előadó ur által beterjesztett módositást: igen vagy nem ? (Igen.') A ház az előadó ur módosítását, mint a szakasz második bekezdését elfogadja. * Kérdem végül, méltóztatik-e, mint a sza­kasz harmadik bekezdését a gróf Esterházy Móricz képviselő ur által beterjesztett módosi­tást elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) A ház gróf Esterházy Móricz képviselő ur módosítását, mint a szakasz harmadik bekezdé­sét elfogadja. Következik a 11. §. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék ezt felolvasni. Kostyál Miklós jegyző (olvassa a 11. §-t, mely észrevétel nélkül élfogadtatik. Olvassa a 12. §-t). Elnök: Az előadó ur kivan szólni. Hegedüs Lóránt előadó: T. ház! A 12. §-nak változatlan elfogadását ajánlom. Javaslom, hogy utána három uj szakasz tétessék. A vitát főleg a mezőgazdasági, erdőgazdasági és városi ingatlan telkek megbecslésének kérdése domi­nálta. Mindegyikre vonatkozólag egy szakaszt vagyok bátor javasolni, melyek közül az első mint uj 13. §. a mezőgazdasági ingatlanok és szőlőbirtok megbecslésének ismérveire, a máso­dik mint uj 14. §. az erőgazdasági birtokra, végül a harmadik mint uj 15. §. a városi ingat­lanok megbecslésére vonatkozik. Tisztelettel ké­rem, hogy ezen szakaszokat a következő szöveg­ben elfogadni, méltóztassék. (Olvassa): »13. §. Állandó mezőgazdasági használatra rendelt ingatlanok értékének (ideértve a szőlő­ket, komlókerteket, gyümölcsösöket, virágos- és zöldségeskerteket és eféléket is) a jelen törvény szempontjából az az érték tekintendő, amit az illető ingatlan annak megér, aki azon — az ingatlannak ama terjedelmében, amelylyel az az értékmeghatározás idejében (9. §.) bir, — az illető vidéken fekvő hasonló birtokokon szoká­sos módon gazdálkodik. Ehhez képest az érték becslésénél a követ­kezők tartandók szem előtt: 1. A vételár csak valamely ingatlan tény­leges vevőjével szemben tekinthető az ingatlan értékének és ebben az esetben is csak akkor, ha ez az érték az egyébként megállapítható 55*

Next

/
Thumbnails
Contents