Képviselőházi napló, 1910. XXXI. kötet • 1916. augusztus 9–szeptember 6.

Ülésnapok - 1910-655

ígusztus 26-án, szombaton. 434 655. országos ülés 1916 ai van. Méltóztassék a szakaszból kihagyni a »forgalmi« szót. A szakasz ugyanis igy hangzik (olvassa): »Az adóköteles vagyon megbecslésénél annak a 9. §. szerint megállapított időben mutatkozó átlagos forgalmi értéke irányadó, ha az alább következő szakaszok mást nem rendelnek.« Ez az, ami ellen mi küzdünk és az a kérésünk, méltóztassék a »forgalmi« szót kihagyni. Én jól tudom, hogy a további korrekturában a pénzügyminister ur konczedálja, hogy a »forgalmi« szót nem kívánja használni, azonban az adókivető közegeknél félreértésekre adhat alkalmat. Minthogy a 13. §-nál erről bővebben lesz szó, nem ütközik semmi nehézségbe, ha ez a szó a mi megnyugtatásunkra kimarad. (Helyeslés balfelol.) Elnök: írásban nem méltóztatik beadni a módosítást ? Simonyi-Semadam Sándor: De igen, beadom. Elnök: Ki a következő szónok ? Kostyál Miklós jegyző: Gróf Esterházy Móricz! Gr. Esterházy Móricz: T. ház! A 10. §-hoz bátor vagyok uj bekezdés felvételét indítványozni. Tekintettel arra, hogy ennek rendelkezései tulajdonképen a 14. §-ra vonatkoznak, mely a tudomásom szerint beadandó módosítások következtében 17. §. lesz, én az általam javasolandó uj bekezdésben mar a 17. §-t fogom említeni, amely tulajdonkópen a mai szövegezés szerint nem más, mint a 14. §. A bizottsági szövegezésben a 14. §. utolsó bekezdése a következőképen hangzik (Olvassa): »Tőketartozás nélküli terheket levonni nem szabad, joga van azonban a járadék szolgáltatására kötelezettnek arra, hogy az általa szolgáltatandó járadékból levonja és magának visszatartsa az általa fizetett vagyonadónak egy részét abban az arányban, amelyben a járadék összege vagy a természetbeli járadék értéke az adóköteles vagyon szokásos kamatozásával számított átlagos jövedelméhez áll.* Ezen rendelkezés nagyobb járadékoknál talán nem foglal magában valami nagy igazságtalanságot és a járadék birtokosát nem sújtja valami nagyon erősen, de előfordulhat, amire az általános vita folyamán, gondolom, Csermák Ernő t. képviselőtársam utalt, hogy kisebb nyugdijak vagy birói ítélettel megállapított tartásdijak esetén olyanok is fognak vagyonadót fizetni, akik 50.000 koronát meghaladó vagyonnal nem rendelkeznek. Ez ón szerintem meglehetősen nagy igazságtalanság ezekkel szemben, akik végtére is nem tehetnek róla, hogy a járadék fizetésére kötelezett alanynak mekkora a vagyona. Hiszen ha annak, aki járadékot köteles fizetni, nincsen 50.000 -koronát meghaladó vagyona, akkor a járadék is vagyonadómentes marad, ha azonban véletlenül van 50.000 koronát érő vagyona, akkor vagyonadóköteles lesz a járadék, amiről az a járadékbirtokos abszolúte nem tehet, ami azonban, ha esetleg csak 100 vagy 200 koronás az egész járadék, meglehetős nagy anyagi különbséget jelent az illetőre nézve. Én hozzájárulok ahhoz, amit a szakasz indokolása teoretice megállapít és elismerem, hogy a levonásoknak ez a módja egyszerűbb, mint a német elég komplikált tőkésítés, habár szerintem ezt is keresztül lehetne vinni. Bátor vagyok még egy körülményre ráutalni és ez az, hogy tudomásom szerint egy uj 13. §. felvétele iránt fog tétetni indítvány, melynek 2. pontja o) alpontjában az a rendelkezés foglaltatik, hogy az 1909 : X. t.-c. 12. §-ának első és negyedik joontjában, valamint a jövedelemadó részleges életbeléptetéséről szóló törvény 4. §-ában említett adókat és kegyúri terheket le szabad vonni az u. n. forgalmi értékből, illetve tekintetbe veendők a forgalmi érték megállapításánál. Ezek a szempontok vezetnek akkor, amikor kérem a t. házat és a t. pénzügyminister urat, hogy a 10. §-hoz, mely az átlagos forgalmi érték megbecslésére vonatkozik, egy uj bekezdést méltóztassék felvenni. Szerintem helyes ezt a rendelkezést, mely a 14., illetőleg az uj 17. §-ra vonatkozik, már itt a 10. §-ba felvenni. Kérem utolsó bekezdésként felvenni a következő szöveget: »Ha az adóköteles fél nyugdíj- vagy más ily természetű járadéknak fizetésére van kötelezve és a 17« — most még 14 — »szakasz utolsó bekezdésében részére biztosított azzal a joggal, hogy vagyonadójának arányos részét az általa szolgáltatandó nyugdíjból, illetőleg járadékból levonhatja, élni nem akar*, — tehát fakultatív — »és ezt akár vallomásában, akár az elsőfokú tárgyalás során kijelenti« — tehát a hatóság erről tudomást szerez — »ez a körülmény az adóköteles vagyonának megbecslésénél, mint az értékre csökkentőleg ható tényező, megfelelően figyelembe veendő.« Még azt vagyok bátor tisztelettel kérni a t. pénzügyminister úrtól, hogy ezen »megfelelően« szó tekintetében szintén megfelelő utasítást méltóztassék a végrehajtási utasításba felvenni, mert e nélkül a »megfelelő« szó igen tág és eltérő magyarázatokra adhat okot. A magam részéről hozzájárulok azon módosításhoz, melyet Simonyi Semadam Sándor t. képviselőtársam beadott. Elnök: Több szónok nincs. Kivan még valaki szólani? (Nem!) Ha senki sem kíván szólani, a vitát bezárom. A pénzügyminister ur kíván nyilatkozni. (Halljuk! Halljuk!) Teleszky János pénzügyminister: T. ház! Esterházy Móricz gróf tisztelt képviselő ur módosításához készséggel hozzájárulok és arra kérem a t. házat, hogy ezt a szakaszt az előadó ur és gróf Esterházy képviselő ur által beadott módosításokkal méltóztassék elfogadni. (Helyeslés.) Gondoskodni fogok arról, hogy a végrehajtási utasításban ezen szakasznak végrehajtása iránt a megfelelő intézkedések foglaltassanak. (Helyeslés.) Ami Simonyi-Semadam Sándor t. képviselő