Képviselőházi napló, 1910. XXXI. kötet • 1916. augusztus 9–szeptember 6.

Ülésnapok - 1910-653

346 653. országos ülés 1916 augusztus 24-én, csütörtökön. ily családtag, két fokozattal 4 vagy ennél több családtag eltartása esetében.« Tehát már az 1909 : X. t.-cz. is 8000 korona erejéig — ami akkor sokkal tekintélyesebb ösz­szeg volt — tekintetbe vette a családi állapo­tot. A t. pénzügyminister urat, azt hiszem, nem kell erről meggyőznöm, hogy 20.000 korona ma 10.000 koronát sem jelent. Miután a fedezet is megvan erre, azt hiszem, semmi akadálya sincs pénzügyi szempontból se annak, hogy ez a módo­sítás a törvénybe iktattassák. Módositásom a következő: (olvassa) »Az 1909. évi X. t.-cz. 3. §-a töröltetik. Az 1909: X. t.-cz. 25. §-ának első bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek: a) Oly adózó­nál, aki kiskorú gyermekeit vagy törvényes kötelezettség alapján más hozzátartozóit saját háztartása körében eltartja, amennyiben adó­köteles jövedelme 20.000 koronát meg nem halad, a jövedelmiadó tételei két ilyen családtag eltartása esetén egy fokozattal, három vagy négy ilyen családtagnál két fokozattal, öt vagy hat ilyen családtagnál három fokozattal, ezenfelül pedig négy fokozattal mérséklendők. Amennyiben a megengedett mérséklés után fenmaradó jövedelem 10.000 koronánál nem több, jövedelem­adó kivetésének helye nincs, b.) Az olyan adózó, akit nem terhel hozzátartozójának eltartása, (ezen adó szempontjából lemenők, felmenők, feleség, oldalrokonok) a kivetett adótételnek továbbá 15 százalékát köteles még pótlékul fizetni. Azt az adózót, aki csupán egy hozzátartozót tart el, 10 százalékos pótlék terheli.« Ismétlem, nem ragaszkodom a formákhoz. Ha a t. pénzügyminister ur nem tartja helyes­nek a szöveget, vagy a helyet, ahol a módosí­tást benyújtom, én a magam részéről deferálok. De igenis, ragaszkodom a dolog lényegéhez, a dolog lényege pedig az, hogy mindent el kell követnünk közvetett és közvetlen utón arra, hogy Magyarország gyermekei kedvezményben részesüljenek. (Elénk helyeslés a baloldalon.) Elnök: Ki következik szólásra? Hoványi Géza jegyző: Rakovszky István! Rakovszky István: T. képviselőház! Én a legmelegebben pártolom a t. képviselőtársam által beterjesztett módosítást. Magyarországon régóta halljuk a panaszt, hogy a lakosság száma nem gyarapodik olyan arányban, mint más országokban. Ebben részint a rossz gazdasági viszonyok, talán a rossz adózási politika, de, ugy látszik, nagy társadalmi előítéletek is közre­játszanak. Xem titok, hogy társadalmi utón is már nagy akcziót indítottunk, sőt egyesületeket is alakítottunk, hogy különösen magyar vidéke­ken a nagyon elterjedt egyke-rendszer ellen harczoljunk, sajnos, eddig nagyon csekély ered­ménynyel. A világháború igen nagy pusztítást vitt véghez kivált a magyar lakosságban; hisz a magyarság, ugy tudom, az őt megillető szám­arányon felül lett igénybe véve. Igen nagy vér­vesztesége volt s ezt pótolni kell. Azt hiszem, ez irányban egyik igen t. képviselőtársam még messzebbmenő indítványokat fog a jövőben tenni, amelyek megvitatását egy békésebb korra akarom fentartani. De ma tegyünk annyit, amennyit lehet. Minden egyes törvénykezési intézkedésnél, ahol ennek helye van, mutassuk meg nagy sze­retetünket a nép alsó rétegei iránt és tegyünk meg mindent, hogy a családalapítást és a gyer­mekáldást törvényhozási intézkedésekkel előny­ben részesítsük. Szerintem erre igen alkalmas Bródy t. képviselő ur módosítása, melyet én is a legmelegebben ajánlok a t. minister ur figyel­mébe. Hisz az nem lehet közömbös ránk nézve, vájjon fajunk pusztul-e vagy virágzik? Lehetet­len itt bármely nagy áldozattól visszariadni, mert ez nemzetien tartó, fajfentartó, akczió és valamennyiünket érdekel. S ha ezzel az érdek­kel szembehelyezem azt a csekély módosítást, mely itt a kormány intenczióin történnék, igazán nem látom be, mért ne fogadnók el e módosí­tást, mely kihatásaiban káros nem. lehet, hanem csak hasznos az egész országra. És ha a t. minis­ter ur — amit nem tételezek fel — fiskalitási szempontokat tartana szem előtt, legyen meg­győződve, hogy amit elveszít a vámon, megnyeri a réven és ezért ettől a szocziális, emberszerető módosítástól kár volna elzárkóznia. (Helyeslés balról.) Egyúttal legyen szabad egy egész rövid ki­térést tennem egy tegnapi inczidensre. Elnök : Gondolom, a t. ház megadja az en­gedélyt. Rakovszky István: Tegnap az igen előre­haladt vita alatt egy közbeszólást hallottam, amelyet magamra vonatkoztattam. Kisült, hogy félreértés volt; kimagyaráztuk egymást és most kijelentem, hogy minden ehhez részemről fűzött kombináczió tárgytalan. (Helyeslés balfelöl.) Elnök: Ki következik szólásra? Hoványi Géza jegyző: Őrgróf Pallavicini György ! Őrgr. Pallavicini György: T. ház! Midőn ki­jelentem, hogy hozzájárulok Bródy t. képviselő­társam módosításához, legyen szabad rámutat­nom a 10. §. egy hiányára. E szakasz szól az adó­kivetés különböző helyesbítéseiről, de egyet nem találok benne : azt az intézkedést, amely azoknak adóbevallására vonatkozik, akik hadban vannak, pedig azt hiszem, ez is ide tartozik. Talán nem is szükséges ezt magába a törvénybe belevenni, de kérdem a t. minister urat, vájjon lesz-e a végre­hajtási utasításban arra vonatkozó intézkedés, hogyan kezeltessenek azok a megkésett vallomá­sok, melyek késedelme onnan ered, hogy az illető adóalanyok bevonultak. Igen igazságtalan volna, ha az ilyenek megkésett vallomásuk miatt, akár­milyen hátrányba jutnának s nagyobb adóval rovatnának meg. Egyébiránt a pénzügyi bizottság indokolásában is van egy nevezetes passzus, mely szerint azok fizetnek adót, akik, itthon vannak. Aztán ezt is mondja az indokolás (olvassa) : »A

Next

/
Thumbnails
Contents