Képviselőházi napló, 1910. XXXI. kötet • 1916. augusztus 9–szeptember 6.

Ülésnapok - 1910-647

647,' országos ülés 1916 augusztus 9-én, szerdán. 29 nagyon sajtja, másrészt az államra nézve nagy költséggel jár, mert hiszen a humanizmus nem engedi, hogy az állam ingyen végeztesse velük ezt a munkát. Emellett nem is lehet remélni, hogy ez a munka megfelelő lesz. Végül, ha az elé az alternatíva elé állítanak: legyen-e egy jó jövedelmi adónk, vagy egy rossz jövedelmi adónk és egy rossz vagyoni adónk: feltétlenül és vakon választom a jó jövedelmi adót. De itt még más körülmények is jönnek tekintetbe. Először is itt sokan, akiknek szavatolniuk kell adójukért, kint vannak a fronton. Ebben is oly nehézséget látok, mely ellene szól az önálló vagyoni adó létesítésének. Azonkívül ma a nagy drágaság és sok kereseti ág teljes pangása mellett igen sok ember amúgy is vagyonából él, azt kénytelen megtámadni. Nem mondom, hogy a drágaságért csak a kormány a felelős, de hogy a kormányt is terheli felelősség, az kétségtelen, (Ugy van! balfelöl.) mert hiszen a városi fogyasztó az élelmiszer-piaezon oly ekszorbitáns követelésekkel áll szemben, melyeket a kormány kellő intézkedésekkel csökkenthetné. Tekintetbe jön az is, hogy nagy vagyoneltolódások következtek be. Itt rendesen csak azokra gondolnak, akik a hadiszállításokból nagy vagyont szereztek, de én azokra gondolok, kiket a háború vagyonukból kivetkőztetett. Ez csak érzelmi momentum ugyan, ele mégis helytelennek látom, hogy az ilyen embert még azonkívül abba a helyzetbe is hozzuk, hogy az adóbizottság előtt magát leleplezze és bevallja, hogy egész vagyona elúszott. Én ettől azt a szegény embert addig, amíg a háború tart, megkímélném. (Helyeslés iáiról.) Még egy fontos körülményt kell említenem. A magyar társadalom sokkal nagyobb mérvben van czentralizálva, mint bármely más nemzeté. Mondják, hogy a franczia állam mennyire czentralizálva van, minden élet Parisban van. Pedig szerintem társadalmi tekintetben — nem mondom kormányzati tekintetben — Pesten sokkal nagyobb a konczentráczió. Nálunk a vidéki élet Budapesthez képest sokkal jelentéktelenebb, mint a franczia vidéki városok élete. Ebből folyik az a sajátossága a mi életünknek, hogy az emberek egymáshoz nagyon közel áUanak. Ennek következménye, hogy túlsókat foglalkozunk egymás viszonyaivak Más a helyzet más társadalmakban. Ha valaki Königsbergben él, egy másik pedig Freiburgban, az illetők az életben talán egyszer vagy sohasem találkoznak és ennélfogva egymás viszonyaival nem is törődnek. De nálunk meglehetősen indiszkrót társadalom van. A személyi adók maguk is nagyon indiszkrót adók, mert kutatják az egyén viszonyait, ami sem a fogyasztási adóknál, sem a hozadéki adóknál nem történik. Tehát ha indiszkrót adókat egy indiszkrót társadalom tud, minden kávéházban, minden zsúron, mindenkinek viszonyait tárgyalni fogják és azokba felesleges módon hívatlanul beavatkoznak. Ez az indiszkréczió, mely a személyi adók sajátsága, nálunk fokozódni fog társadalmi viszonyaink sajátszerű kialakulása következtében. Ez a szempont rám igen mély benyomást tesz, mert hiszen ismétlem, nagy vagyoneltolód ások történtek e háborúban.; amint nagy vagyonok keletkeztek, nagy vagyonok el is úsztak. Ez is oka annak, hogy itt nagyon kíméletesen kell eljárni. Hiszen nagyon szép az, ami a törvényjavaslatban van, hogy az ily adatokat titokban kell tartani, de tudjuk, hogy sajnos, mégsem teszik. Visszatérve a kulcs kérdésére, csak röviden jegyzem meg, hogy a vagyonadó tudvalevőleg igen alacsony kulcsokkal dolgozik. A porosz vagyonadó ezrelékes kulcsokat vesz alapul; ott ezt kissé felemelték akkor, midőn a tisztviselők fizetésének javítását vették czélba. A mi kulcsunk sokkal magasabb. Igaz, hogy ezzel szemben viszont azt találjuk, hogy a megadóztatható vagyon 50.000 K-nál kezdődik. Ez ideiglenesen és időlegesen mindenesetre nagyon fogja emelni a t. pénzügyminister ur nimbuszát azok előtt, akik ebből azt fogják kiolvasni, hogy a t. pénzügyminister urnak igen erősen kifejlődött szocziális, sőt talán szoczialisztikus felfogása is van, mert nagyon erősen nekiment a nagyobb vagyonuknak, de félek, hogy ez nagyon múló dolog lesz, mert amint ő megtette azt a jövedelmi adónál, hogy azt fokozatosan kiterjeszti: okvetlenül meg kell ezt tennie itt is, ki kell terjesztenie a vagyonadót is, ha az egyszer létezik, ha be van hozva. Nem mondom, hogy odáig megy majd, mint a porosz vagyonadó, amely 6000 márkánál kezdődik, de mindenesetre ki fogja terjeszteni. Akkor tehát meglesz a kiterjesztés és meglesz a magas adókulcs is. Ezt a magas adókulcsot enyhíti ugyan a t. pénzügyminister ur azzal, hogy ő beszámítást enged. Mi azt hallottuk, hogy ez nem helyes értelmezés. Részemről nem tudom megtalálni ä módját, hogy hogy kellene azt máskép érteni, mint ugy, hogy a Jövedelemadó a vagyonadóból leszámittatik. Én. egyébként csak azt akarom felemlíteni, hogy itt a következő különbségek mutatkoznak. (Halljuh! Hálljuh!) Először az a különbség, hogy bizonyos jövedelmeknél, bizonyos vagyonuknál a beszámítás egyáltalában nem lehetséges, itt tehát már a vagyonos osztály között is különbség tétetik. Mert ha ugy számítom — már csak a példa kedvéért hozom fel — hogy 250.000 K-nyi vagyon 10.000 K-t hoz 4%-os jövedelem mellett, akkor, minthogy a jövedelmi adó 10.000 K-nál kezdődik, tehát a kisebb vagyonok 50.000-től 250.000-ig legalább az én felfogásom szerint, ki vannak zárva ebből, azok ezt a kedvezményt élvezhetik, mert azok még jövedelmi adó alá nem esnek, hanem csak kedvezményük van . . .