Képviselőházi napló, 1910. XXXI. kötet • 1916. augusztus 9–szeptember 6.

Ülésnapok - 1910-653

653. országos ülés 1916 augusztus 2á-én, csütörtökön. 343 a vagyonadó tételeit is, ami azután kissé messzemenő dolog lenne és megtartjuk azt a kapcsolatot, amely ma van jövedelemadó és vagyonadó között, akkor semmivel sem nyerünk többet, mert hiszen, amit megnyerünk a réven, azt elveszítjük a vámon, ha a jövedelemadó a vagyonadóból levonható. Ami a célt illeti, amelyre a t. képviselő ur ezt a bevételi többletet felajánlja, erre nézve csak azt bátorkodom megjegyezni, hogy a kormány kötelességszerűen mindent megtesz az élelmezés könnyítése és javítása érdekében és e tekintetben pénzügyi szempontok egyáltalában nem gátolnak bennünket abban, hogy továbbmenö intézkedéseket tegyünk. Ha továbbmenö intézkedéseket nem teszünk, az azért van, mert hiszen — amint ezt már több ízben kifejtették itt a házban a kormány különböző tagjai — az élelmiszerek és az anyagok készleteiben rejlenek azok a nehézségek, amelyek lehetetlenné teszik azt, hogy a lakosság ugy élelmezze magát, mint ahog.y békében élelmezi magát. Ezen pénzzel segíteni nem lehet, még kevesbbé hivatalok felállításával vagy szervezésével. Mindenesetre a kormány kötelességszerűig mindent megtesz, amit megtehet e téren és a pénzügyi fedezeten nem múlik ennek a kérdésnek tökéletesebb megoldása. A t. képviselő ur javaslatának el nem fogadása tehát nem jelenti azt, hogy az élelmezés terén a kormány nem fog a jövőben is mindent elkövetni arra, hogy ez javittassók, épugy, mint ahogy megtenné ezt akkor is, ha a t. képviselő ur javaslata elfogadtatott volna. Ezek után tisztelettel kérem, méltóztassék a szakaszt változatlanul elfogadni. (Helyeslés jobbfelöl.) Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. A 8. §-hoz Földes Béla képviselő ur adott be egy módosítást, illetőleg az eredeti szöveg helyett egy egészen uj szakasz fölvételét javasolja. / Én a kérdést a bizottság által beterjesztett eredeti szövegre fogom feltenni és amennyiben a t. ház ezt elfogadja, Földes Béla képviselő ur módosítását mellőzöttnek fogom kijelenteni. Kérdem a t. házat: méltóztatik-e a 8. §-t a bizottság által beterjesztett eredeti szövegben elfogadni : igen vagy nem ? (Igen! Nem !) Kérem azokat, akik a szakaszt elfogadják,, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) Többség. A ház a szakaszt eredeti szövegében fogadja el, tehát Földes Béla képviselő ur módosítását mellőzöttnek jelentem ki. Következik a 9. §. Kostyál Miklós jegyző (olvassa a 9. §-t). Elnök: A szakasz meg nem támadtatván, azt elfogadottnak jelentem ki. Következik a 10. §. Kostyál Miklós jegyző (olvassa a 10. §4). Elnök: Az előadó ur kivan nyilatkozni. Hegedüs Lóránt előadó: T. képviselőház! Bátor vagyok egy módosítást benyújtani. A módosítás czélja az, hogy az adóhelyesbitésre irányuló kérelmek ne a pónzügyminister, hanem az adófelszólamlási bizottság által biráltassanak el. Ennélfogva a módosítás a következő volna: »A szakasz negyedik bekezdése ezen szavak után »január hó végeig« elhagyandó és helyébe teendő: »az illetékes pénzügyigazgatóságnál (adófelügyelőnél) nyújtandók be. A kérvény felett elsőfokon az adó kivetésére illetékes adófelszólamlási bizottság határoz, amelynek határozata ellen a m. kir. közigazgatási bíróság előtti eljárásnak van helye.« Kérem, méltóztassék a szakaszt ezzel a módosítással elfogadni. Elnök: Szólásra következik ? Hoványi Géza jegyző: Bródy Ernő! Brődy Ernő: T. képviselőház! A törvényjavaslat 10. §-a látszik legalkalmasabbnak azoknak a módosításoknak előterjesztésére, amelyeket röviden ugy jelölhetek meg, hogy ezek vonatkoznak a háztartási kérdésre, továbbá a gyermekkedvezményre és az agglegény adóra. Ezeknek a gyüneveknek megismertetésével, gondolom, legjobban jellemzem szándékomat. Ami a háztartási jövedelem kérdését illeti, az 1909: X. t.-cz. 3. §-a kimondja, hogy az ugyanazon háztartáshoz tartozó jövedelmek összeszámitandók, vagyis ha ugyanabban a háztartásban a feleség, a gyermekek, tehát a legközelebbi hozzátartozók keresnek, jövedelmet hoznak, azoknak jövedelme hozzászámittatik a családfő jövedelméhez és ,az így kikerülő összeg jön azután adózás alá. Én az adózásnak ezt a módját a mai időben nem tartom helyesnek. (Helyeslés balfelöl.) Nem tartom helyesnek azt, hogy amikor valaki munkával keres és hozzájárul egy családi háztartás jövedelméhez, az a jövedelem hozzászámittatik és ilyen módon esetleg könnyen eléretik oJIi db határ, amelyen belül azután adózás alá kerül, ellen esetben pedig, ha külön számíttatnék valamennyi jövedelem, nem kerülne abba a tízezer koronás határba, amelynek alapján ez a jövedelmi adó számíttatik. Mondom, ezt az elvet a törvényhozás beiktatta az 1909. évi X. t.-cz. 3. §• ába, amely szerint »Az adókötelesnek jövedelméhez az a jövedelem is hozzászámítandó, mely a vele közös háztartásban élő feleséget megilleti.« Továbbá: »A közös háztartáshoz tartozó többi tagoknak (fel- és lemenők, oldalrokonok stb.) jövedelme rendszerint a háztartás fejének jövedelméhez számítandó.« Azután megállapítja a kivételeket, amelyek tulajdonképen nem tartoznak a tárgyra. Már most, ha tekintetbe veszem, hogy ez a törvény 1909-ben hozatott, akkor azt kell mondanom, hogy ez az akkori helyzetnek talán megfelelő lehetett, azóta azonban, ahol csak uj jövedelmi adótörvényt hoztak, a gyakorlatban