Képviselőházi napló, 1910. XXXI. kötet • 1916. augusztus 9–szeptember 6.

Ülésnapok - 1910-653

342 653. országos ülés 1916 augusztus 24-én, csütörtökön. de olyan nehézségek is vannak, melyek mesterségesen állanak elő azért, mert fájdalom, olyan uzsora-szellem honosodott meg és terjedt el, mely ma jóformán a népnek az életgyökerét megtámadja, mert ha a nép nem tudja magát kellőleg élelmezni, életgyökere van megtámadva. Kétséget nem szenved, hogy különös tekintettel arra, hogy a termés sem olyan, hogy minden igény kielégíthető legyen, a kormánynak nagy feladatai és nagy gondjai lesznek a tekintetben, hogy miképen könnyítse meg a nép élelmezését. Természetes, hogy ebből az alkalomból nem akarom ezt a kérdést tárgyalni, de jogosítva érzem magamat arra, hogy utaljak oly kérdésre, melynek megoldása nagyon fontos, nagyon sürgős, amely életkérdés, amelyet feltétlenül elkerülni eddig sem tudtunk s melyet elkerülni ezentúl még kevésbbé leszünk képesek, mert gondoskodni kell, hogy ez a súlyos helyzet valamikép megkönnyittessék. Németországban külön hivatalt állítottak fel: a diktatúrát, az élelmezés tekintetében. Kezdetben vérmes reményeket kötöttek hozzá, ma ugylátszik tisztában vannak azzal, hogy hivatali szerv magában véve nem elég, hanem ismerni kell azokat a módokat és utakat, amelyek lehetővé teszik, hogy az élelmezési igények kielégíttessenek. Felmerültek különböző javaslatok is, amelyek közül, miután talán kevésbbé ismeretesek, kettőt akarok különösen felemlíteni. Az egyik az, mely, hogy ugy mondjam, nagyon kalandosnak látszik, hogy az árak ugy állapíttassanak meg, hogy azok valamikép alkalmazkodjanak a jövedelmi fokozatokhoz. Természetesen, az első feladat az volna, arra törekedni, hogy az árak mérsékeltessenek és remélem, hogy különösen a népszükségleti élelmiczikkeknél, a kormány mindent el fog követni, hogy ez be is következzék, hogy akkor, mikor az ősz és a tél beköszönt, könnyebb legyen a helyzet, mint amilyen bennünket ma fenyeget. Arra kell hatni, hogy ezen népélelmezési czikkeknek árai igazságosabban és helyesebben ugy állapíttassanak meg, hogy a nép azokat beszerezhesse. Azt, hogy az árak különbözőkép állapittassanak meg a jövedelmi viszonyokhoz képest, a mai körülmények közt kivihetetlennek tartom, de inkább bir gyakorlati jelentőséggel az a másik törekvés, mely arra irányul, hogy az állam az alsóbb osztályokat, amelyek leginkább küzdenek az élet nehézségeivel, valamikép élelmezési segélylyel lássa el. Ezzel a kérdéssel Németországban komolyan foglalkoznak, de ez sem oldható meg könnyen, s azt hiszem megfontolást érdemel annál is inkább, mert el sem lehet kerülni a megoldásnak ezt a módját és amennyiben az ellenzék itt egy jövedelmi többletet ajánl fel a kulcsnak 5%-ról 6%-ra való felemelése folytán, azt hiszi, hogy kötelességet teljesít, mikor arra is utal, hogy van itt a láthatáron mutatkozó szükséglet, amelylyel talán a kormánynak foglalkoznia kell, amelylyel számol és itt az a többlet igen jó, igen hasznos és igen termékeny alkalmazást találhatna. Ezektől a szempontoktól vezérelve, bátor vagyok egy uj 8. §-t ajánlani a következő szöveggel (Olvassa) : »Az 1909 :X. t.-cz. 24. §-ában tartalmazott adófokozatok következőképen folytatandók.« Ott 120.000 K-val végződik. Ez matematikai alapon van kiszámítva, csak kikerekittetnek az összegek (Olvassa): »120.000 K-n felül 124.000 K jövedelemig 6250 K, 196.000 K-n felül 200.000 K jövedelemig eléri a 6°/o-ot, 12.000 K-t. 200.000 K-n felül 6% fizetendő jövedelemadó fejében akként, hogy a fokozatok 5000 K-nként emelkednek és minden megkezdett fokozat teljes 5.000 K-nak veendő.« (Élénk helyeslés a bal- és a szélsőbáloldalon.) Ajánlom ezt a módosítást elfogadásra. (Helyeslés a balés a szélsőbaloldahn.) Elnök: Kivan még valaki szólni ? (Nem!) Ha nem, a vitát bezárom. A pénzügyminister ur kíván nyilatkozni. Teleszky János pénzügyminister: T. képviselőház ! Az általános vitában előadott indokokból kifolyólag legnagyobb sajnálatomra, nem vagyok abban a helyzetben, hogy Eöldes Béla t. képviselő ur módositásához hozzájáruljak. Megjegyzem, hogy ő félreértette szavaimat annyiban, mert természetesen ennek nincsenek nehézségei. Én az egész kérdést együtt tárgyaltam és a családtagoknak, egyáltalában a családi állapotnak figyelembevételére vonatkozó javaslatra, amely tulajdonképen ennek kiegészítő része és ezzel kapcsolatos, értettem a technikai nehézségeket. Ennek különös technikai nehézségei nincsenek. Itt csak az szól a mellett, hogy most ne bolygassuk ezt a kérdést, mert nem tudom, nem kell-e továbbmenni, mint ahogy a t. képviselő ur javasolja és azt hiszem, mégis igen nagy bizonytalanság, az adózók helyzetét tekintve, ha minden évben változtatjuk az adókulcsot. Földes Béla: Angliában is igy van! Teleszky János pénzügyminister: Angliában hozzászokott a közönség több mint egy százados praxisnál fogva. Nálunk, utóvégre, mégis r

más a helyzet. Lehet, hogy mi is oda jutunk. Én nagyon üdvös, nagyon helyes dolognak tartanám, ha mi az államháztartást ugy tudnók berendezni, hogy tényleg a jövedelemadó lenne az az adóforrás, amelyet aszerint veszünk jobban, vagy kisebb mértékben igénybe, amint az államháztartás szükséglete megkívánja. Ez azonban olyan dolog, amelyhez a társadalomnak hozzá kell szokni. De ettől teljesen eltekintve, a módosítás ugy, ahogy ma proponáltatik, nem is biztosítaná azt a jövedelmi többletet, amely a t. képviselő ur előtt lebeg, mert hiszen ezeknek a nagy jövedelmeknek túlnyomó része vagyonból eredő jövedelem, igen kevés a keresetből eredő jövedelem, ugy, hogy ha nem változtatjuk meg