Képviselőházi napló, 1910. XXXI. kötet • 1916. augusztus 9–szeptember 6.

Ülésnapok - 1910-653

ugusztus 24-én, csütörtökön. 324 663. országos ülés 1916 a rendelkezések megfelelnek-e a törvénynek, mert hogyha nem, akkor a bíróság túlteszi magát azokon. A nagyközönséget a végrehajtási utasítás érdekli, nem a törvény, mert a végrehajtási utasításban talál meg mindent, amire szüksége van. Ez természetes, ezt egységesen fogja megkapni a jövedelmi adót illetőleg is. Beszédem végeztével' csak egészen röviden legyen szabad kiterjeszkednem arra a kontroverziára, amely a jövedelmi adóstatisztika és az abból levont következtetések tekintetében felmerült. Nem gróf Esterházy Móricz képviselő ur, de az ő felszólalása közben inkább Rakovszky István képviselő urnak egy közbeszólása ugy tüntette fel a dolgot, mintha itt a statisztika tendencziózusan lett volna összeállítva. A t. képviselő ur a tendencziózus szót használta más vonatkozásban, Rakovszky képviselő ur pedig beleszólt, mintha az volna a vád, hogy a statisztika van tendencziózusan összeállítva. Köszönettel veszem tudomásul gróf Esterházy Móricz ur fejintéséből, hogy nem így értette, én sem igy értettem, s ki kell jelentenem, hogy ebben semmi tendencziozitás nincs. A zavart és a véleményeltérést az okozta, hogy a mi keresetadótörvényünk az iparból, kereskedelemből és más haszonhajtó foglalkozásból, ideértve a földbérletet is, származó jövedelmet vonja a III. osztályú kereseti adó alá. A jövedelmi adó kivetése ezen kategóriák szerint történik, s a jövedelmi adó kivetésénei ezen III. osztálya keresetadó alá eső jövedelmek együttesen állapittatnak meg és ezekre vettetik ki az adó. Ez okozza azt, hogy ezen kivetési adatok feldolgozása során a földbérletből eredő jövedelem ebbe a kategóriába tartozik. Ez nem tendencziózus és nem volt semmi tendencziozitás a t. képviselő ur részéről sem, hogy ő ezekből a hivatalos adatokból vonta le a konzekvencziát. Véleményeltérés lehet a tekintetben, mire a t. előadó ur is alludált, vájjon a földbérletből eredő jövedelem nem helyesebben az ipar, kereskedelem és más haszonhajtó foglalkozások kategóriájába tartozik-e ? • Gr. Esterházy Móricz: Adó szempontjából! Teieszky János pénzügyminister: Adó szempontjából és gazdasági szempontból. Nem szükséges mondanom, mert az általános vita során e tekintetben állást foglaltam és azt ma is tartom, hogy én teljesen a gróf Esterházy ur által ma kifejtett álláspontot osztom. Erre mutattam rá az általános vita során, amikor azt akartam megállapítani, hogya magyar földnek a hozadéka a jövedelemadóstatisztikában, a földből eredő jövedelem gyanánt kitüntetett összegen felül az iparból, kereskedelemből és más haszonhajtó fogl Ikozásokból eredő jövedelmek közt kitüntetett földbérleti jövedelmekből is áll. Én azt tartom helyesnek, hogy ez a földbérletből eredő jövedelem a föld jövedelméhez számíttassák hozzá. Az objektivitás azonban kényszerit annak kimondására,- hogy lehetnek véleményeltérések, de azért, mert valaki más állásponton van, azt ezért animozitásnak vagy tendencziozitásnak vádja méltán nem illetheti meg. Különben én igyekezni fogok, habár nem tudom, nem lesz-e annyi munkával egybekötve, hogy nehézségekbe fog ütközni, a pontos számadatokat megállapítani, de nem hiszem, hogy olyan rendkívül nagy összegekről volna itt szó, amelyek nagymértékben esnének latba ebben a kérdésben. Nem tudom azonban, lehetséges lesz-e nagyobb munka nélkül ezeket az adatokat összeállítani Ezek után tisztelettel kérem, hogy az 1. §-t változatlanul méltóztassék elfogadni. (Helyeslés a jobboldalon.) Elnök : Az előadó ur kíván szólni. Hegedüs Lóránt előadó: T. ház! Miután gróf Esterházy Móricz képviselő ur szives volt hosszú beszédében főleg csekélységemmel foglalkozni, vagyok bátor kijelenteni, hogy én a vitát sem nyújtani, sem mérgesíteni nem kívánom, azonban állítom, hogy sem a pénzügyi bizottság, sem csekélységein, nem tévesztettünk meg senkit és nem is tévedtünk. Miután az az álláspontom, hogy a haszonbérlő jövedelme vállalkozói haszon, a statisztika sem lehet más, mint ahogy ma van s miután nem idézhettem mást, mint a hivatalos statisztikát, ennélfogva tisztelettel vagyok bátor azt az álláspontot, melyet a bizottsági jelentésben a bizottság nevében elfoglaltam, a magam meggyőződése szerint, könyvemben megírtam, az utolsó betűig fentartani. (Helyeslés jobbfelől.) Elnök." A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom, következik a határozathozatal. A tárgyalás alatt álló első szakaszhoz négy módosítás adatott be. Az első módosítás Bródy Ernő t. képviselő uré, ez a 10.000 koronát meghaladó összjövedelemre vonatkozó törvényes intézkedésekre nézve időbeli korlátozást foglal magában, amennyiben az első bekezdéshez hozzátoldatni javasolja ezeket a szavakat: »az 1918. év végéig«, vagyis, hogy ezek a törvényes intézkedések addig legyenek hatályban. A második módosítást Földes Béla képviselő ur adta be és arra vonatkozik, hogy a jövedelmi adó évi főösszege 36 millió koronában állapittassék meg s ha valamely évben az elsőfokú kivetés eredménye az azon évre megállapított összeget meghaladja, a bevételi többlet a törvényhatósági joggal felruházott és a rendezett tanácsú városok között osztassék fel. A harmadik indítványt beadta Szabó István (nagyatádi) képviselő ur, aki kiegészítő módosítást tett Földes Béla t. képviselő ur módosításához, amennyiben a kontingensen felüli jövedelemadóösszegből a városok mellett a községeket is részesíteni kívánja. Végül a negyedik módosítás Bizony Ákos képviselő uré, aki az adóköteles 10.000 korona minimális összeget 2.500 koronára óhajtja leszállítani. A kérdést ugy szándékozom a házszabályok értelmében feltenni, hogy elsősorban megkérdezem a t. házat a pénzügyi bizottság által beadott szövegre vonatkozólag és azzal szembeállítom a Bródy