Képviselőházi napló, 1910. XXXI. kötet • 1916. augusztus 9–szeptember 6.

Ülésnapok - 1910-653

320 653. országos ülés 1916 au sági jelentésben nem a szűkebb Magyarországról van szó, hanem az egész magyar birodalomról. Hegedüs Lóránt előadó: Dehogy! Elnök: Kérem a képviselő urat, ne méltóztassék párbeszédet folytatni. Azt hiszem, most, a törvényjavaslat részletes tárgyalásánál talán mégsem lehet ily alapos vitába bocsátkozni az előadó ur könyvével. (Helyeslés jóbbfelől.) Ez csak kérés akar lenni, tisztelt képviselő ur. Gr. Esterházy Móricz: Távol áll tőlem, hogy e három-négy szóban, amelyet mondandó vagyok, bármiféle vitába bocsátkozzam az elnök úrral. Abszolúte nem akarok polemizálni. De tán elkerülte az elnök ur figyelmét, hogy itt szó van a jövedelemadó kontingentálásáról. Ennek alapja az, hogy a városok súlyosabban rovatnak meg a a jövedelemadóval, mint a vidék. Ez a tény megerősítést nyer a számadatokban. De itt a számadatok tekintetében nagyon sajnálom, hogy fontos iévédés forog fenn, nem a városok javára vagy hátrányára, amire rögtön rá fogok térni. Csak azért voltam bátor az előadó úrral e párbeszédet folytatni, mert az előadó ur közbeszólt nekem, s én ugy értettem szavait, hogy az ő könyvében csak a szűkebb Magyarországról van szó, a bizottsági jelentésben pedig az egész magyar birodalomról. Már most, hogy ujabb tévedés ne fordulhasson elő, konstatálni kívántam, hogy ugy a könyvben, mint a bizottsági jelentésben ugyanazon területről van szó, csakhogy az adatokban, talán a lezárás időpontjának különbözősége miatt, van egy-két százalék különbség.. Különben rögtön befejezem beszédemet. De annyi szónok alludált erre a kérdésre, hogy ez volt a vitának egyik tengelye. Nagyon sajnálom, hogy e tévedésbe én is beleestein ; ezt akartam valahogy kimagyarázni. Ismétlem, itt nem arról van szó, hogy a város és a falu között milyen a diszparitás. Mert ha a város jövedelméről beszélünk s arról, hogy e jövedelmet mily mértékben éri utói az első évben a jövedelmi adó, nem szfbad elfeledni azt a nagy kategóriát, mely a bizottsági jelentésnek csoportosításában előfordul, t. i. hogy az ipari, kereskedelmi és egyéb kereseti foglalkozásokon kivül természetesen a házbirtok jövedelmére eső adó is legnagyobbrészt a városok terhe. E szempontból a bilanszot még súlyosbítom a városok terhére és a falu javára, a 20.000 koronán felüli jövedelemadó tekintetében. Hogy azután ez a kép teljesen más volna, ha lemennénk 20.000 koronáró

1 4—5000 koronára, azt a pénzügyminister ur is elismerte, de itt a bizottsági jelentésben csak a 20.000 koronán felüli jövedelemről van szó. A vita tengelye tehát ezen fordul meg, mert arra, amit az előbb mondottam, egyéb statisztikai adat nem volna nagyon szükséges. De ahol igazán szükséges statisztikai adat és amit jövedelemadó-statisztika nélkül teljesen át nem bírunk tekinteni, az a földbirtok hozadéka. S ez az a nagy tévedés, melybe velem együtt a ház igen számos tagja az általános vita alatt beleesett. gusztus 24-én, csütörtökön. S a t. előadó ur is ugyanebbe a hibába esett, mert egy árva szóval nem emliti meg könyvében azt, amit a t. pénzügyminister ur nagyon objektíve és elismerésreméltó módon hangsúlyozott augusztus 22-iki beszédében, azt mondva : egyéves jövedelemadó-statisztikából semminemű következtetést nem lehet levonni. Ezzel szemben az előadó ur beszélt feledhetetlen adószámokról, ijesztő rébuszokról, dilemmás harapófogóról, stb. S ez a harapófogó igen furcsán nyilvánul, mert azt mondja : a földbirtok vagy nem jól vallotta be adóját, amit nem feltételez, vagy pedig a beruházás hiánya, a. rossz kezelés, emberi érdektelenség folytán állt be e jelenség. Bocsánatot kérek, mind a kettőre van egy egész rövid kéttagú szó, de minthogy egyik sem parlamentáris, egyiket sem használom. A dilemma így van beállítva, t. ház. Ezeket a következtetéseket vonta le a t. előadó ur akkor, midőn a t. minister urnak az a nézete, hogy semmiféle következtetést levonni nem szabad, különösen pedig nem a földbirtok jövedelmezősége és az abból eredő jövedelmeknek devalvácziója tekintetében. Mondom, én ebben is bizonyos ellenmondást látok, habár elismerem, hogy a t. előadó ur is könyvének 99. lapján, ugyebár, arról szól, hogy ezek az adatok nem véglegesek és nem fontosak. De ezek, amiket én itt felolvastam, legalább amennyire én magyarul értek, igen messzemenő következtetések. Másodszor és erre akarok különösen rámutatni, a t. minister ur igen elismerésre méltó objektivitással — nagyon sajnálom, hogy ilyen későn és a vita bezárása után — azt mondta, hogy ebben az iparból és kereskedelemből eredő jövedelemcsoportban, vagyis abban a jövedelem-csoportban, amely itt 240 millióval szerepel, vannak az összes földhaszonbérletekből eredő jövedelmek is. Hegedüs Lóránt előadó : Az vállalati haszon! Gr. Esterházy Móricz: Es a kereseti adónál mi van ? Hegedüs Lóránt előadó: Ott is benn van! Gr. Esterházy Móricz: Tehát kétszer van benn és egyszer sem méltóztatik rá hivatkozni. (Ugy van! Ugy van! balfelól.) Bocsánatot kérek, vagy van adóstatisztika, vagy nincs. Hegedüs Lóránt előadó : Egész jó a statisztika! Gr. Esterházy Móricz : De hiszen én nem a statisztika ellen beszélek, én csak azt mondtam a múltkor, hogy a statisztika érthető vagy érthetetlen okokból ugy van csoportosítva, hogy nemcsak én, a laikus és nemcsak mi, igen sokan laikusok, hanem olyan szakemberek is, mint az igen tisztelt előadó ur akkor, midőn a földbirtok hozadékáról beszél, elfelejti, hogy a haszonbérlőknek jövedelme nem a kereseti adóval megrovott jövedelem, mert az teljesen más dolog. Itt nem kereseti adóról, hanem jövedelmi adóról van szó. Hegedüs Lóránt előadó: A haszonbérlők kereseti adót fizetnek! Gr. Esterházy Móricz: Es jövedelmi adót nem fizetnek ? Hegedüs Lóránt előadó : Azt is, mind a kettőt fizetik. (Derültség balfélől.)