Képviselőházi napló, 1910. XXXI. kötet • 1916. augusztus 9–szeptember 6.

Ülésnapok - 1910-653

653. országos ülés 1916 augusztus 24-én, csütörtökön. 321 Gr. Esterházy Móricz ." Hiszen arról beszélünk, hogy daczára annak, hogy kettőt fizetnek . . . Hiszen ha eksztrém álláspontra helyezkedném, azt követelném, hogy tessék kikutatni, hogy a kereseti adó keresménye aequale a jövedelemmel; hogy a kereseti adót az 1875. évi törvény alapján méltóztatik fizetni, stb. Én a kereseti adóról egy árva szóval sem beszélek, hiszen itt részletes vitáról van most szó. Nagyon sajnálom, t. ház, hogy már eddig is igazán visszaélek a türelmükkel, (Halljuk ! Halljuk !) de, mondom, erre még vissza fogok térni, mert ezt még egy párszor a naplóba bele. hozom. Bocsánatot kérek, hiszen itt jövedelmi adóstatisztikáról van szó. A t. minister ur azt mondja, hogy nem lehet következtetést levonni, az előadó ur pedig bizonyos következtetést levon és azt a dilemmát felállítja. De hát hagyjuk ezt. Hogy ez jó, vagy TOSSZ bázis-e, az teljesen mindegy. De engedelmet kérek, ha jövedelmi adóstatisztikáról van szó és ezt összekapcsoljuk a föld hozadékával, akkor én nemcsak a nuda proprietas után eredő jövedelemről, a földtulajdonost illető jövedelemről beszélek, de a föld hozadékáról általában. Hiszen én bérbe adhatok egy gyárat is, nemcsak egy földbirtokot. (Ugy van ! Ugy van ! bal felől.) Mert itt nem a személyes jövedelemről van szó, hanem a hozadékról és ha én egy iparág jövedelmezőségéről és rentabilitásáról beszélek, akkor igazán figyelmen kívül kell hagynom azt, hogy ott az illető tulajdonos maga ül-e le a munkához, vagy nem; hogy részvénytársaság-e, vagy nem. Arról beszélek, hogy az az iparág kifizeti-e magát vagy nem, rentábilis-e vagy sem, tekintet nélkül arra, hogy a jövedelem vagy a hozadék egy alanyé-e, vagy 10—12-ten osztoznak-e benne. Hiszen földbirtokról van szó ; és ott ugyanez kell hogy legyen a helyzet. Hiszen ha vállalatról, haszonhajtó foglalkozásról és — nem tudom —• arról van szó, hogy most a keresmény egyenlő a jövedelemmel, ezek mind más kérdések, ezek közül egyetlenegy sem tartozik ide. Itt egészen szorosan az tartozik ide és arról folyt napokon keresztül itt a vita, — és nevezték többen majdnem ugyanazon szavakkal, mint a tisztelt előadó ur, érthetetlen rébusznak és nem tudom minek, hogy hogy van az, hogy 20.000 koronás jövedelem után annyival. kevesebbet fizetnek —- hiszen az egyik szónok még 240 milliót mondott, holott a tisztelt előadó ur csak 227 milliót mondott az ipar és kereskedelemre vonatkozólag, — mondom — hogy hogy van az, hogy a földbirtok kevesebbet fizet Magyarországon. De hiszen igy volt a dolog beállitva és hogy nem volt helyesen beállítva, azt én érzem legjobban, mert hiszen én is igy állítottam be. A magam igazolására beszélek most olyan sokat (Halljuk ! Halljuk !) és újból bocsánatot kérek azért a felületességemért, vagy naivságomért, amelylyel ezt a dolgot itt elfogadtattam. És van még egy különbség, ami különösen súlyossá teszi a t. ház előtt és egy bizonyos fokig — talán szerénytelenség nélkül mondhatom — a KÉPVH. NAPLÓ. 1910—1915. XXXI. KÖTET. nyilvánossággal szemben is az álláspontomat. Mert én még oly naiv is voltam, hogy ezt a tévedést még meg is koronáztam, amit a többi t. szónok urak nem tettek. Én t. i. azt mondtam, midőn polemizáltam a t. előadó úrral, hogy ő figyelmen kivül hagyta azt a tekintetbe veendő körülményt, hogy egy nagyobb birtoknál megtörténhetik az is, hogy több kis- vagy középbérlő gazdálkodik, akiknek jövedelme természetesen nem esik bele a 20.000 koronába. Én tehát beszélek bérlőkről, akik, jövedelmük nem esvén bele a 20.000 koronába, nem eshetnek bele a 227 millióba sem és itt a t. előadó ur egy árva közbeszólással sem akasztott meg, hogy megmondta volna nekem, hogy hiszen az ur teljesen tévesen beszél, mert hiszen itt haszonbérlőkről egyáltalán nincs is szó. De hiszen én erre alapítom okfejtésemet, hogy a haszonbérlőknek csak egy része, van benne és ennek ellenére csak a t. minister ur beszédéből értesültem arról, hogy a haszonbérlők egyáltalán nincsenek benn. Ami pedig azt az állítást illeti, hogy a haszonbérlőnek jövedelmi adóval megrovott jövedelme egy ilyen statisztikába nem való, mivel a föld hozadékáról van szó . . . Rakovszky István : Alapos tendenczia nélküli munka volt! Gr. Esterházy Móricz: ... hát egészen más dolog az, ha azt mondjuk, hogy a földtulajdonosoknak túlsók a jövedelmük s ennélfogva azt sajátítsuk ki és adjuk oda másnak, de ha a magyar föld hozadékáról van szó, amely azt hiszem, valamenynyiünknek legalább is drága és becses, ha arról van szó, hogy ezen föld tetemes része olyan eksztenzive kezeltetik, hogy ez a nyomorúság nem tűrhető . . . Rakovszky István : Konfiskálni kell a bankok számára ! Gr. Esterházy Móricz: ... hát bocsánatot kérek, én ennek helyességét egyáltalában sem a háborúban, sem a békében a közgazdasági téren és a magyar föld kérdésében nem ismerhetem el és ha a magyar föld nyomorúsága bármily tekintetben megnyilvánul, ugy a magam részéről — bár talán gyakorlatilag a múltban nagyon keveset tettem,—- talán a jövőben többet tehetek s Ígérem, hogy ennek a nyomorúságnak enyhítésére szívesen teszek meg mindent. (Helyeslés.) De, bocsánatot kérek, ha igy állítjuk be a kérdést, midőn hozadékról van szó, és akkor az egész kategóriát, amely nagyon figyelembe veendő, épen a nagybirtoknál, ha, mondom, az összes haszonbérlők jövedelmi adóval megrovott jövedelmét, nem kereseti adóval, ' eljesen figyelmen kivül hagyom — akkor a t. előadó urnaK teljesen igazat ad( k atl an, amit a 100. lapon mond. A t. előadó ur a 100. lapon azt konstatálja, hogy az indus varázsló és a középkori alchimista és a babonás paraszt, ha kútba néz . , . Rakovszky István : És a tudós professzor ! Gr. Esterházy Móricz: ...ily csodát alig lát, mint ez az eksztenzivitás. Engedelmet kérek, nem tudom, hogy az az ezer éves paraszt ugyanaz-e, akit a 109-ik lapon említ az előadó ur, ugyanaz 41