Képviselőházi napló, 1910. XXXI. kötet • 1916. augusztus 9–szeptember 6.
Ülésnapok - 1910-653
653. OHSZÁGrOS ÜLÉS 1916. évi augusztus hó 24-én, csütörtökön, Beöthy Pál, Szász Károly és Simontsits Elemér elnöklete alatt. Tárgyai : Elnöki előterjesztések. — A jövedelemadónak részleges életbeléptetéséről, a vagyonadóról és az 1916. évre kivett III. oszt. kereseti adó érvényének í'entartásáról szóló törvényjavaslatok tárgyalásának folytatása és pedig a jövedelemadónak részleges életbeléptetéséről szóló törvényjavaslat részletes tárgyalása. — A legközelebbi ülés idejének és napirendjének megállapítása. — Az ülés jegyzőkönyvének hitelesítése. A kormány résééről jelen vannak: gr. Tisza István, Tdeszky János, Balogh Jenő, b. Harkányi János, Jankovich Béla, b. Ghillány Imre, b. Roszner Ervin, Hideghéthy Imre. (Az ülés kezdődik d. e. 10 óra 35 perczkor.) Beöthy Pál elnök: Az ülést megnyitom. A mai ülés jegyzőkönyvét vezeti Mihályi Péter jegyző ur; a javaslatok mellett felszólalókat jegyzi Kostyál Miklós, az azok ellen felszólalókat pedig Hoványi Géza jegyző ur. Bemutatom Kolozsvár és Hódmezővásárhely városok közönségeinek feliratait az adójavaslatok módosítása tárgyában. Minthogy ezeknek a törvényjavaslatoknak tárgyalása a mai ülés napirendjére tüzetett ki, e feliratok a házszabályok 236. §-a értelmében a ház asztalára teendők le a törvényjavaslatokkal leendő együttes tárgyalás és elintézés czéljából. (Helyeslés.) A ház ilyen értelemben határoz. Következik a napirend és pedig elsősorban annak első pontja : a jövedelemadónak részleges életbeléptetéséről szóló pénzügyministeri törvényjavaslat (írom. 1291, 1304) feletti részletes tárgyalásnak folytatása és pedig az 1. §. Ki a következő szónok ? Vermes Zoltán jegyző: Gróf Esterházy Móricz ! Gr. Esterházy Móricz: Tisztelt ház! (Halljuk ! Halljuk!) Mielőtt felszólalásom tulajdonképeni tárgyára áttérnék, ne méltóztassék szerénytelenségnek, vagy fontoskodásnak venni, ha az igen tisztelt elnökséghez egy szerény kérelmet vagyok bátor intézni. Mondhatnám talán, hogy mindnyájunk várakozásának megfelel és mindnyájunk örömére és büszkeségére szolgál a mai KÉPVH. NAPLÓ. 1910—1915. XXXI. KÖTET. napilapokban foglalt az a hir, hogy a német kereskedelmi flottának tengeralattjáró hajója, a Deutschland, Amerikából sértetlenül Németországba viszszaérkezett. (Általános élénk éljenzés és taps.) Ebben a tényben nemcsak a Deutschland vitéz legénységének sikerét, bátorságának jutalmát látom és láthatjuk, de láthatjuk azt is ebben a tényben, hogy a mig egyfelől a világháborúnak egyik főoka épen Angliának szűkkeblű rivalitása volt Németországgal szemben kereskedelmi téren. (Igaz! Ugy van !) ugy viszont épen egy német kereskedelmi hajó volt az, amely az ellenséges felfegyverkezett hajók g}äirüjét immár másodszor sikeresen áttörte. (Élénk éljenzés.) Azt a tiszteletteljes kérelmet vagyok bátor tehát az igen tisztelt elnökség bölcs belátása alá bocsátani, hogy méltóztassék talán e tény felett érzett őszinte örömünknek és büszkeségünknek kifejezést adni és egyúttal szerencsekivánatainkat tolmácsolni. (Altalános, élénk helyeslés.) Elnök : Bocsánatot kérek, hogy a szónok urat itt félbeszakítom (Halljuk ! Halljuk !) és kijelentem, hogy nemcsak hogy magamévá teszem teljesen az általa felvetett eszmét, de hálásan köszönöm, hogy'ezzel nekem alkalmat adott a nyilatkozatra. (Halljuk ! Halljuk !) Gondolom, hogy a t. ház egyhangú helyesléssel hozzájárul, mikép a Deutschland hazaérkezése felett, amely a német erő, a német tudás és német rettenthetetlen kitartásnak ujabb bizonyítéka, (Ugy van !) a magyar törvényhozás a német Reichstag elnökéhez intézendő üdvözlésben őszinte örömének kifejezést adjon. (Általános élénk helyeslés.) Ehhez képest mondom ki a határozatot. (Általános élénk helyeslés.) Gr. Esterházy Móricz : Ezek után rátérek felszólalásom tulajdonképeni tárgyára, vagyis a tárgyalás alatt levő javaslat első szakaszára. Itt konstatálom és ebből semmiféle szemrehányást tenni 40
