Képviselőházi napló, 1910. XXXI. kötet • 1916. augusztus 9–szeptember 6.

Ülésnapok - 1910-652

304 652. országos ülés 1916 augusztus 23-án, szerdán. 3 óra. A hadfelügyeleti bizottság sajtó albizottsága a Bud. Tud. utján felkéri a t. szerkesztőségeket, hogy a szállítási visszaélésekre vonatkozó és ezzel kapcsolatos összes híreket és fejtegetéseket további intézkedésig mellőzni sziveskedjenek.« Ez is igen nagy érdek. (Mozgás a jobboldalon.) A végén mégis csak én fogok valamit mondani, amire nem fog a t. minister ur felelni, legyenek nyugodtak. (Felkiáltások jobbjelől: Nyugodtak vagyunk !) »A sajtóbizottság tisztelettel értesiti a t. szerkesztőségeket, hogy a hadfelügyeleti bizottság következő sajtótilalmat adta ki: A kormány által megállapított ezukor- és répaárakról, valamint a Czukorközpontról közlemények nem hozhatók ; a ezukorra és répára vonatkozó egyéb közlemények a sajtóbizottságnak bemutatandók.« (Felkiáltások balfelől: Hadiérdek !) Ez is hadiérdek. A Czukorközpontról nem szabad irni. Ezt is meg fogja nekem magyarázni a t. minister ur. »1916. április 8. délután félhárom. A sajtóbizottság tisztelettel értesiti a t. szerkesztőségeket, hogy a hadfelügyeleti bizottság a következő sajtótilalmat adta ki: A sör- és maláta-ipar körében folyó tárgyalásokról, valamint a malátaszállitá sokról és maláta-árakról hirek nem hozhatók.« Ez szintén hadititok. íme az adatok. A t. igazságügyminister ur engem megnyugtatott azzal, hogy meg fogja nekem magyarázni a dolgot. En ezt köszönettel veszem, de nagyon kérem, ne fecsérelje a fáradságát irányomban, hanem ha ilyen kitűnő szervet tudott beállítani az ő főgondnoksága és főfelvigyázósága alá, állítson be egy másik szervet is, aki eljár majd minden egyes szegény emberhez, aki ezeket megsínyli, megszenvedi és ezeknek megmagyarázza a dolgot. Énreám nézve a malátaipar, a söripar és a ezukorközpontnak hasznos ténykedése annyiban nem kellemes, mert én ezeket a czikkeket drágábban fizetem, de talán még valahogy elbírom, hanem azt a szegény embert, akinek talán a kávéja az egyedüli meleg itala, amelyet nappal magához vesz, aki azt a sört issza és az az egyedüli tápláléka a lius helyett, méltóztasék felvilágosítani, hogy az hasznos, pontos, jó, helyes ténykedés, hogy ezeket a visszaéléseket igy palástolják ós elrejtik, nem engedik szellőztetni és elvonják ez által az egyik hathatós szert, amelytől ilyen visszaélők visszariadnak attól, hogy nevük esetleg pellengérre állíttatik. (Ugy van ! ügy van ! a bal- és a szélsőbaloldalon.) Ráth Endre: Melyik minister van a ezukornál érdekelve? Rakovszky István : De az a czenzura már nem állt meg ennél, hanem óly merész lett, hogy a törvényhozó faktorok ténykedéseit, amelyek törvényes oltalom alatt állanak, merész kézzel megtámadja. Nagyon érdekes ez a dolog. Itt van egy 1915 május 12-iki fél tiz órai bizalmas értesítés. Ez mind bizalmas. Azt is szeretném tisztázni, miért bizalmas ez, mert ha egy végzést hoz vagy egy parancsot ad ki egy közigazgatási szerv a sajtónak, avagy másnak, ennek nyilvánosnak kell lennie, erre a különös bizalmasságra nincs szükség, ezt rejtegetni, ezt szégyelni nem kell, hacsak nincs magában az ügyben, magában az elintézésben valami szégyenletes dolog; hiszen ez tisztességes embereknek tisztességes munkája. Miért? Talán maguk is érzik a helytelenséget, hogy mindenütt ráírják, hogy bizalmas, hogy csak senki se, tudja meg? Mégis megtudtam, amint látják. Azt mondja ez a bizalmas értesítés (olvassa) : »A képviselőházi beszédek czenzura alá nem kerülnek.* Ez volt 1915 májusában az álláspont. »A lapok tehát a jaarlamentben elhangzott beszédekből tetszés szerinti kivonatokat közölhetnek. A sajtóbizottság felsőbb meghagyásból azonban felkéri a t. szerkesztőségeket, hogy Vázsonyi Vilmos mai interjiellácziójához semmi kommentárt ne fűzzenek.« (Derültség balfelől.) Auffenberg! Héderváry Lehel : A közbeszólásokat is czenzurázzák ! Rakovszky István : Tovább megyek. Itt van egy 1915. évi május 20-iki bizalmas értesítés. (Olvassa): »A sajtóbizottság felsőbb utasításra közli a t. szerkesztő urakkal, hogy a német birodalmi kanczellár beszédének azt a részét, amely az Olaszországnak tett engedményeket részletezi, közölni feltétlenül tilos.« Ma megtudtuk, hogy miért. (Derültség balfelől.) Erre az ügyre a t. túloldal figyelmét fel akarom hivni, erről még szó lesz. Egy másik bizalmas értesítés azt mondja (olvassa): »Az országgyűlési beszédekhez fűzött kommentárokat, úgyszintén a folyosói beszélgetésekről szóló tudósításokat a t. szerkesztő urak szíveskedjenek a sajtóbizottságnak bemutatni, amennyiben azok a hadviselés érdekeivel, a nemzetközi helyzettel vagy a hadviseléssel összefüggő gazdasági kérdéssel foglalkoznak. A sajtó-albizottság ez alkalommal felhívja a t. szerkesztő urak figyelmét, hogy a terméskilátásokról etez. etcz.« Ez nem tartozik ide. Végezetül felkéri a bizottság ... nem ez, tévedtem. Itt van a legutolsó, amely kiadatott 1916 Julius 1-én: »A sajtóbizottság a ma délben kiadott 535. számú bizalmas értesítés kiegészitéseképen közli, hogy a képviselőház ülésein állítólag elhangzott közbeszólások, amelyek az országgyűlési naplóban nincsenek, nem közölhetők,« T. igazságügyminister ur, törvényesnek tartja-e ezt a rendelkezést? Balogh Jenő igazságügyminister: Igen. Majd megmondom, miért. Rakovszky István : Köszönöm. En meg azt mondom, hogy ez törvénytelen, mert az 1848. évi XVIII. t.-cz. 14. §-a nem azt rendeli el, hogy a képviselőházi események, beszédek közlése attól tétetik függővé, vájjon a naplóban, mely akkor nem is létezett, megjelennek-e vagy sem, hanem azt mondja, hogy a képviselőházban, törvényszéken, megyegyűlésen stb. nyilvánosan elmondott beszédeket és eseményeket híven közölni a lapoknak jogukban áll és ezért őket semmi törvényes hátrány, sem policziális intézkedés nem érheti, (ügy van!