Képviselőházi napló, 1910. XXXI. kötet • 1916. augusztus 9–szeptember 6.

Ülésnapok - 1910-652

270 fí52. országos ülés 1916 augusztus 23-án, szerdán. ennek megszüntetésére, egyúttal kérem, hogy a vizsgálatot erre az ügyre nézve rendelje el és legyen szíves tájékoztatni a következményekről. Erre nézve a következő interpellácziót inté­zem a t. honvédelmi minister úrhoz (Halljuk! Halljuk ! Olvassa): »Interpelláczió a m. kir. honvédelmi mi­nister úrhoz: 1. Van-e tudomása a t. honvédelmi minister urnak arról, hogy a 38. cs. és kir. közös gyalog­ezred parancsnoksága ugy a honvédelmi minis­teri, valamint a honvéd kerületi parancsnoksá­gok áltál történt felmentéseket nem érvényesiti, a felmentett népfelkelőket nem szabadságolja? És ha igen, az esetben szándékozik-e a tisztelt honvédelmi minister ur ezen ügyben a vizsgálatot meginditatni és a jogos felmentési szabadságolásoknak érvényt szerezni ?« (Helyes­lés a bal- és szélsőbáloldalon.) Elnök: Az interpelláezió kiadatik a hon­védelmi minister urnak. Sümegi Vilmos: Szünetet kérünk. Elnök: A honvédelmi minister ur válaszolni kivan. (Halljuk! Halljuk!) Sümegi Vilmos: Bocsánatot kérek, nem láttam. B. Hazai Samu honvédelmi minister: T. ház! (Halljuk! Halljuk!) Nóvák János t. képviselő urnak interpellácziójára csak röviden kívánok válaszolni. En is azt mondom, amit ő, hogy az előrehaladott időre való tekintettel csak röviden szólalok fel, de az igéretemet meg is fogom tar­tani (Derültség.) Kérdést fogok intézni a 38. cs. és kir. gyalogezred pótzászlóaljának parancsnok­ságához, hogy igaz-e, hogy az én törvényes jog­körömből kifolyó felmentési rendeleteimet nem hajtotta végre. Ha igaz, akkor az én törvényes rendelkezési jogomnak érvényt fogok szerezni. (Helyeslés.) Kérem, méltóztassék válaszomat tudomásul venni. (Elérik helyeslés.) Elnök: Kivan äz interpelláló képviselő ur válaszolni? (Felkiáltások a bal- és a szélsőbalolda­lon : Szünetet kérünk !) Novák János: A honvédelmi minister ur megnyugtató válaszát tudomásul veszem, mert az eddig tanúsított őszintesége még sohasem ejtett kétségbe arra nézve, hogy azt, amit ígért, nem tel­jesítette volna. (Helyeslés.) Elnök: Vitának helye nem lévén, kérdem a t. házat, tudomásul veszi-e a honvédelmi minister urnak Nóvák János képviselő ur interpellácziójára adott válaszát: igen vagy nem? (Igen!) A ház a választ tudomásul veszi. (Félkiáltások a bál- és a szélsóbaloldalon : Szünetet kérünk !) Következik Holló Lajos képviselő ur inter­pellácziója a politikai és katonai helyzet tárgyá­ban a ministerelnök úrhoz. (Felkiáltások a bal- és a szélsóbaloldalon : Szünetet kérünk ! Halljuk ! Hall­juk! a jobboldalon.) Csendet kérek. Holló Lajos: T. ház! (Halljuk! Halljuk! a bal- és a szélsőbaloldalon.) Ertem a t. ház türel­metlenségét, hogy az idő előrehaladottsága miatt kissé fáradtnak érzi magát a komoly tárgyak foly­tán, amelyek a mai ülésben már előfordultak, mégis méltóztassék megengedni, hogy interpellá­cziómat épen azon idők komolysága miatt, ame­lyekben élünk, megtarthassam és hogy azokat, amiket elmondani kívánok, habár talán rövidre fogva is, elmondhassam. (Halljuk! Halljuk! a bál- és a szélsóbaloldalon.) Mielőtt interpelláczióm tulaj donképem tár" gyára rátérnék, néhány megjegyzést Idvánok tenn 1 azokra az igen érdekes felszólalásokra, amelyek a mai délelőtt folyamán itt elhangzottak. Meg­nyugvást keltett mindnyájunkban, hogy a t. ház oly kiváló vezérférfiai, mint gróf Apponyi Albert és társai (Zaj a balközépen. Halljuk! Halljuk!) arról a meddő kísérletről, amelyre vállalkoztak, letettek, miután az ő tevékenységük inkább a sikerre, inkább az eredménj^ekre van berendez­kedve, semmint meddő kísérletekre. De azért őszintén szólva, lehető meglepetést keltett bennünk és visszatetszést, hogy midőn kiváló ellenzéki pártok jeles vezérei ily nehéz időkben komoly felvilágosításért fordulnak a kor­mányzat képviselőjéhez, akire nézve még meg vannak fosztva attól a fórumtól, amelynél rendes, normális időben ezt a felvilágosítást kérhették volna, akkor oly rideg, mondhatnám ildomtalan formában találnak nyers visszautasításra, amelyet — a t. képviselő urak itteni előadásából merítem ezt — nemcsak maga az illető külügyminister, de annak másodnap odarendelt hivatalnoka is egy teljes negáczió terén állva, a legelemibb ud­variassági formák megtartásának mellőzésével tett. (Nagy mozgás és ellenmondás a jobboldalon.) Rakovszky István (tagadólag int. Zaj a bal­és a szélsőbaloldalon ; felkiáltások: A forma meg­volt, a lényeg hol maradt ? . . . Lyukas mogyoró !). Elnök (csenget) : Csendet kérek ! Holló Lajos: Én azért veszem megnyugvás­sal ezt, mert nem láttam, hogy a sikert ezen az utón el lehet érni. A sikert igenis az ellenzék a kormányzati tevékenységben való részvétellel ér­heti el, nem azért, hogy a felelősséget vállalja ezen az utón, mert a felelősséget mindenki azokért a tettekért, amelyek bizonyos események előidé­zésére befolyással voltak, ugy is viselni tartozik, de azért, mert csak a kormányzat tényében való részvétel az, amely az illetőt a határozathozatalra és cselekvésre képessé teszi. Cselekvés és hatá­rozás nélkül pedig bármilyen j óhiszemü véleménye­zés a dolgoknak sikeres elintézésére semmi befolyást nem gyakorolhat. Aldnek lelke át van hatva a nagy czéltól és a nagy vágytól, mint ahogy t. képviselőtársaim lelke át van hatva, azoknál igenis érthető, hogy ők a czélokat elő akarják mozdítani, részt kérnek ebben és csak egy csalódásuk volt, az, hogy azt hitték, hogy a kormányban ugyanaz a vágy van, hogy odabocsássa őket a munkához és tevékeny­séghez, de meggyőződhettek arról, hogy csak a

Next

/
Thumbnails
Contents