Képviselőházi napló, 1910. XXXI. kötet • 1916. augusztus 9–szeptember 6.

Ülésnapok - 1910-652

652. országos ülés 1916 amiért 150 millió korona províziót kellett fizetni. Leszámítva ebből a nagyon nagy kezelési költségeket és azt a pazarlást, ami a Haditerménynél van, annak a 20 millió korona tőkének a kamatozása nagyon bőven kikerül ebből 5%-ra. De nemcsak ebből volt jövedelme a Haditerménynek, hanem ott volt a vetőmag is. Megvették a vetőmagot, a saját búzánkat, 36 K-ért és eladták 50 K-ért. Anélkül, hogy megmozdították volna, 100 milliót nyertek rajta. (Felkiáltások a baloldalon : Hallatlan !) De többet mondok. Sikerült odahaza összeszednem két községből a rekvirálási czédulákat (olvassa): »Kálmán Ferencz 172 métermázsa búza á 28 K, Sélley Imre 302 kiló búza 28 K, Németh József 560 klg. búza 30 K«, azután megint 28, 24, 28 és 28 K, ennyiért rekvirálták a kisgazdáktól. Már most tisztelettel kérdem, hol van elszámolva ez a jövedelem? Mennyiért adta el a Haditermény r.-t. ezt a búzát? Eladta bizonyosan 38—40 K-ás áron a malmoknak, azonkívül a malmoktól fizettette magának még a 4 K őrlési dijat is. Es akkor azután ne méltóztassanak csodálkozni azon, ha kétségbe vonluk, hogy ez altruista intézmény. Az én számitásom szerint —• és nem hiszem, hogy nagyon csalódjam — a Haditermény Részvénytársaságnak 20 millió alaptőke mellett 300 millió K iövedelmének kell lennie és ezt a 300 milliót a pénzügyminister ur, hiába mosolyog, könnyebben fordíthatta volna adóra, mint azokat az összegeket, amelyekről szóló javaslatokat most tárgyaliuk itt a kéjxviselőházban. (ügy van ! ügy van I a baloldalon.) Én is tudok czeruzával számolni. Nem ismerem részletesen az adatokat, nem bocsátják azokat rendelkezésemre. De ha a kormány rendelkezésemre adia az adatokat és ha azok az adatok igazak, akkor a 300 milliónak ki kell jönnie. Egy előkelő birtokostól hallottam, aki nagyon közel áll a Haditermény Részvénytársasághoz és akit megvádoltak azzal, hogy a Haditermény Részvénytársaságnak ennyi lesz a jövedelme : azt mondotta, ennyi nincsen, de nem mondott 20 millióval kevesebbet, pedig elég bennfentes ember. Tessék majd csak számitani és akkor nem nevet a ministerelnök ur. A Korpaközpontra nézve csak egy adatot hozok, ha azonban a ministerelnök ur kívánja, hozhatok százat is. Valaki megrendeli a korpát, beküldik neki a számlát, egész határozottan megállapított áron. Kérte az illető, hogy küldjék a korpát ebből és ebből a malomból, azt nem tették, azt mondták, ott nincs : az közel van, hanem küldöttek egy másikból, ahonnan a fuvar 67 K-ba került. A korpaszámla pedig igy szólt (olvassa) : »Korpa, elegysuly 50 K, 10.000 klg á 18'50 K, 1850 K, üres zsákokért 10.000 klg után á 3 K 20, 320 K, összesen 2170 K, le tára 5 K 40, fizetve 2164 K 60.« Ez a számítás. Nem is az a fő, hogy a províziót felveszik, a fő a következő levél, (olvassa) : » Válaszolva nagybecsű levelezőlapjára, van szerencsénk tisztelettel értesíteni, miszerint augusztus 23-án, szerdán 267 a korpászsákokat a fölszámított áron nem veszszük vissza.« A zsákok visszavásárlására vonatkozólag a malomegyesületek — valószínűleg diplomácziai utón kötötték meg a kereskedelemügyi minister urnái, vagy akárhol — között létrejött egyezmény mértékadó, mely szerint a korpászsákokat darabonként, ha azok használható állapotban küldetnek vissza, 1 K 20 fillérrel fizetjük. Tehát 1 K 80 fillér helyett 1 K 20 fillér : 60 fillért számítanak azért, hogy a korpa október 12 és 18 közt utón volt azokban a zsákokban. Ilyennel is szolgálok a minister urnak, ha tetszik. (Zaj.) Ezrével kaphat adatokat a minister ur, csak engedje meg a czenzura, hogy hirdetményt tehessek közzé az újságban.Azt hiszem, a Haditermény altruizmusával, végeztem. Sághy Gyula: Alaposan. Eitner Zsigmond: Áttérek tehát az ármakszimálásokra. Nem tudom, mi okozta, hogy a múlt esztendőben a makszimált árakat kicsit korábban megkaptuk, mint az idén. Talán azt fogja mondani a t. kormány, hogy a hadi érdek ellen vétek, ha az okot kérdem és ezért ezt nem teszem. De bizonyos dolgokat mégis szóvá kell tennem. Ausztriában a búza árát 1 koronával olcsóbbra makszimálták, mint nálunk. Mi ennek az oka? Hiszen Ausztriában nem terem búza, kivéve Cseh- és Morvaországot? Azután Ausztriában előbb makszimálták, hogy nálunk a kormány ennél magasabban ne makszimálhassa. Pedig jól tudjuk, hogy az idei termés előállítási költsége a gazdának nem 5 K-val került többe, 'mint a múlt esztendőben. Miért nem intézkedett tehát a kormány, hogy az ár igazságosan ° állapíttassák meg. De ha már ezt nem tehette meg, vagy nem merte megtenni, akkor miérfc nem tette a kormány azt meg, hogy a gazdasági termények előállításához szükséges iparezikkéknek, gépeknek az árát is makszimálta volna? Nekünk egyedüli kiviteli czikkünk a gabona, de milliókat és milliókat hozunk be ipari czikkekben Ausztriából. Azok a czikkek, amelyeket behozunk, nincsenek makszimálva, az élelmiszer, amelyet ki viszünk, Ausztriában makszimálva van. Ennek az országnak ilyen gazdálkodás mellett tönkre kell mennie, (ügy van! JJgy van! a baloldalon.) T. képviselőház! Vannak még egyéb szimptomák ezekben az ármegállapításokban. Csak egy-két példát fogok felhozni. Igaz, hogy a kormány belátta, hogy a korpa árát túlmagasra vette, hogy túlságos nagy szubvencziót adott a malmoknak a 25 K-ás korpaárak mellett és hálásan vettük tudomásul, hogy a korpa ára visszamenőleg is 20 K-ban állapíttatott meg. Ugyanezt az intézkedést elvárnám a kormánytól visszamenőleg azokra az iparczikkekre, melyeket behozunk Ausztriából. Hogy az előállítás mennyivel többe kerül a gazdának, arra nézve 34*