Képviselőházi napló, 1910. XXXI. kötet • 1916. augusztus 9–szeptember 6.
Ülésnapok - 1910-652
266 652. országos ülés 1916 augusztus 23-án, szerdán. akkor lehetetlen, hogy ne legyen teljes joga a kormánynak azon közczélokat is meghatározni, — akár a háború által előidézett károk, akár rokkantak költségeinek fedezése, vagy más ilyesmi legyen az — amelyek itt figyelembe jönnek. Ugy látszik, t. ház, hogy 9-ikén tett közbeszólásom, hogy »nem altruista alapon áll«, kissé fájt a Haditermény Részvény társaságnak, mert egy lap első évfolyamának, gondolom, 7. száma egy czikket közölt »Sándor János ós Eitner Zsigmond a képviselőházban* czimmel. Itt elmondja, hogy a belügyminister válasza tömören, a legteljesebb tárgyilagossággal ismertette azon okokat, melyek a kormány állásfoglalását az érintett kérdésben irányították; Eitner képviselő ur azonban, ugy látszik, kissé elragadtatta magát — úgymond — s arra hivatkozott, hogy bizonyítani fogja azt, hogy a Haditermény Készvény társaság nem altruisztikus intézmény. Sándor János belügyminister ur egy előkelő gesztussal intézte el ezt az ügyet. Hát én ezt az előkelő gesztust nem vettem észre; lehet, hogy a tisztelt újságíró ur észrevette. Azt mondja azután czikke végén: szívesen várja annak bizonyítását, hogy a Haditermény az 5°/o-ot meghaladó jövedelmét nem fordítja közczélokra. Hiszen nem is fordíthatták, ugymond; ámbár szerintem adhattak volna már ezen óriási jöredelmekből közczélokra, de erről nincs tudomásunk. 0 tehát előbb kiabált, mintsem valaki vádat emelt volna. Azt azonban ma is állítom, hogy ez az egész intézmény ópenséggel nem altruisztikus, sőt ellenkezőleg a legegoistább alapon áll. Hogy egy konkrét adatot hozzak fel, Zala vármegye f. évi márczius havában — erről talán a belügyminister urnak is lesz tudomása — kérvényezte 9 vaggon kenyérliszt felmentését s hogy ebből Sümeg nagyközség részére 2 vaggon foglaltassák le. A további 7 vaggon elintézéséről nem tudok semmit. A nagyközség kérte, hogy a sümegi gőzmalom ottlevő 12 vaggon gabonájából mentsenek fel Sümeg részére két vaggont, azt őrlessék meg és adják át Sümegnek akkor, midőn már az egész város ellátatlanul semmiféle liszt fölött nem rendelkezett. Magam jártam el a belügyministeriumban s ott Kiszelj 7 tanácsos ur meg is ígérte a kiutalást. Meg is történt az intézkedés a Haditerménynél, hogy Zalának, illetve Sümegnek ez a két vaggon kiutaltassák. Mikor Sümegen a liszt makszimális ára megállapittatott, az ottani gőzmalommal az a megállapodás történt, hogy ő a Haditerménynek a 2 korona 50 fillér províziót megfizeti, nem akarván a Haditerményt oly üzletnél, amelybe ő soha egy fillért bele nem fektetett, — ennél a két vaggonnál — 500 korona províziótól megfosztani. Ezt megfizeti, azonkívül fizet minden mm. után 1 koronát hadiczélokra s akkor adja a főzőlisztet 58 fillérért, nullás lisztet, ami ugyan nem kellett, 80 fillérért és 45 fillérért a városi szegények részére kenyérlisztet. A Haditermény Részvénytársaság azonban ugy intézkedett, hogy a szigetvári és a csáktornyai gőzmalmokból a következő árakon szállította a lisztet (olvassa:) Búzalisztet 82, főzőlisztet 56, búza kenyérlisztet 45 K-ért. Mint méltóztatik látni, a liszt már ott 3—4 K-val drágább volt. Akkor még 116 K szállítási dijat kellett fizetni, 40 K-át, hogy a vasútról beszállítsák, a városnak helyiséget kellett bérelni, el kellett mérni a lisztet és akkor az az eredmény jött ki, hogy a lakosság élelmezése a 6 fillér polgári hasznon felül 11 fillérrel került drágábba. Ugyanakkor a Haditermény Részvénytársaság ugyanezekbe a vaggonokba berakott 155 mázsa lisztet a sümegi gőzmalomból, Csáktornyán j>edig berakott 135 métermázsát. Balatonfüredre küldték, ahol pedig ugyancsak van egy malom, valami Vörös-féle malom, ahol ugyanakkor 5 vaggon liszt volt. (Felkiáltások a baloldalon: Hallatlan!) Ezek az árak a malomnál a következők voltak: 72 K 50 f, 51 K 41 f, 41 K 47 f., 40 K 88 fillér. Vagyis megfeleltek teljesen a makszimált árnak. Mire az illetők megkapták, hozzá még bizonyos províziókat számítva, ezeknek is annyiba került, mint nálunk a helyben vett gabona. Azt kell hinni, hogy a H. T. vagy pedig sétáltatja a vaggonokat, szállíttatja egyik helyről a másikra a lisztet, hogy a vaggonok kopjanak, az államvasutaknak ne legyen vaggonja, de neki meglegyen a 2 K 50 fillérje. Huszár Károly (sárvári): Provízióra megy az egész ! Eitner Zsigmond: A Haditermény megalakítása én szerintem teljesen felesleges volt. Egy állami központra kellett volna a dolgot bizni, ahol csak az Ausztriába és Németországba szállítani köteles gabonamennyiség felett rendelkezett" volna az állam. Ami pedig a városi és falusi lakosság ellátását illeti, én ugy tudom, hogy volt Magyarországon egy gabonakereskedői szervezet, amely jól vagy rosszul, de ellátta a gabonakereskedelmet. Tudom, hogy meg volt elégedve, ha 20—30 K-át keresett egy vaggon gabonánál. Már most a Haditerménynek 2 K 50 fillér a províziója, amiből 1 K-át megtart magának, 1 K 50 fillért pedig lead a bizományosnak, aki azután albizományosi költség stb. czimén számolja el ezt az összeget. A »Központ« czimü lap szerint —• ezt a lapot valószínűleg a különféle központok alapították a maguk védelmére — az 1915. évi termés Magyarországon a következőleg oszlott meg: Volt 41 millió métermázsa búza, 11 millió métermázsa rozs, 11 millió métermázsa zab, 12 millió métermázsa árpa és 45 millió métermázsa kukoricza. Ez összesen 121 millió métermázsa. Felteszem, hogy ennek a fele felhasználtatott a gazdaságokban vetőmagnak, cselédkonvencziókaak, élelemnek, szóval házi szükségletre. A Haditermény utján tehát 60 millió métermázsa jött forgalomba,
