Képviselőházi napló, 1910. XXXI. kötet • 1916. augusztus 9–szeptember 6.
Ülésnapok - 1910-652
652. országos ülés 1916 augusztus 23-án, szerdán. 265 részvényeket is, csak a ni. kir. kereskedelemügyi minister ur jóváhagyásával ruházhatók át. Ez az intézkedés felveendő a részvényokiratba is.« Hogy miért korlátoztatik igy a részvények eladása, azt nem tudom, pedig esetleg egy nagyobb haszon reményében megvehette volna valaki ezeket a részvényeket a szabadforgalom számára; azonban igy csak a kereskedelemügyi minister ur jóváhagyásával adhatók tovább. A társaság szervezetéről és közgyűléséről a 13. §. azt mondja: » Rendes közgyűlés az igazgatóság által évenként legkésőbb november 30-ára hívandó egybe. Az első rendes közgyűlés az 1916. évi november 30-ig tartandó meg.« Ezzel szemben a 30. §. ugy szól, hogy a társaság üzletéve június 1-én kezdődik és június 30-án végződik; az első üzletév az alakuláskor kezdődik és 1916 június 30-án végződik; minden üzletév végén a társaság üzleti könyvei lezárandók és a mérleg elkószitendő. T. képviselőház! Ebben határozottan meg van mondva, hogy jóllehet az előző szakasz szerint a közgyűlés novemberig elhalasztható, azonban az üzleti nyereséget június 30-ig a mérlegben közölni kell. Mikor tehát egy altruisztikus elveket hangoztató intézményről, mikor egy ország ellátásáról van szó, akkor a kormány jóváhagyásával létesült ezen intézménynél a kormánynak épugy, mint a Pénzintézeti Központnál van, vétójogának és felügyeleti jogának kellene lennie, hogy az az óriási jövedelem, amely a Haditermény E.észvénytársaság üzleteiből befolyik, kimutattassék a kormánynak, de nemcsak a kormánynak, hanem az országgyűlésnek és az egész országnak is, hogy az a pénz, amely a szegény néptől, a magyar gazdáktól elvonatik, haszontalanul nagy fizetésekre, tantiémekre el ne fecséreltessék, hanem igenis az alapszabályokban meghatározott közérdeki czélokra fordittassék és ne bánjanak azzal ugy, mint a' Csáky szalmájával. A 25. §. szerint az igazgatóság egy elnökből, legalább tiz és legfeljebb 18 tagból áll; az igazgatóság elnökét és tagjait a ministerium nevezi ki. Ebbe a ministerium által kinevezett igazgatóságba mindenféle szakmákból neveztettek ki szakférfiak. Es pedig: Balogh Elemér, ugy látszik a fővárostól, dr. Bódy Tivadar, Emmich Gusztáv ministeri tanácsos, Garami Ernő szerkesztő, dr. Grün János ministeri tanácsos, báró Hatvány Károly, Jeszenszky Pál vezérigazgató, Kiszely Gyula ministeri osztálytanácsos, Klein Gyula igazgató, Langfelder Ede vezérigazgató, Rubinek Gyula igazgató, Sándor Pál vezérigazgató, Schmidt József elnök, Serbán János ministeri tanácsos, Simon Jakab, gróf Somssich László, Végh Károly igazgató, Bussó Illés igazgató, Michalic Adolf, Jellachich János cs. és kir kamarás. Az igazgatóság tagjai megnyugtatók, annál is inkább, mert az utána következő paragrafusban benne van, hogy az igazgatósági tagság tiszteletbeli állás ós az igazgatósági tagok, mint KÉPVH. NAPLÓ. 1910—1915. XXXI. KÖTET. ilyenek, sem jutalékban, sem egyéb járandóságban a társaságtól nem részesülhetnek. A 26. §. azt mondja: »Az igazgatóság saját tagjai sorából egy vagy több alelnököt választ s a maga részére ügyrendet állapit meg.« Az igazgatóság valószínűleg önzetlenül és hiven teljesiti is a rábízott feladatokat, altruista alapon — erről meg vagyok győződve — minden tantiéme és jelenléti dijak nélkül jár el. De mindenesetre kíváncsiak vagyunk a legközelebbi mérlegre, amelyet majd lesz szives a kereskedelmi minister ur, aki az alapszabályokat jóváhagyta, a ház asztalára is letenni. Egész máskép áll a dolog az igazgatókkal és a czégvezetőkkel. Én ugy tudom, hogy Magyarországon a legelső állás' a ministerelnöké fizetés dolgában. Nem mondom, hogy azzal a 48.000 koronával nagyon jól van honorálva, sőt ez a többihez képest talán kevés is. Ellenben tudomásomra jött, hogy Busso Blés vezérigazgató urnak itt ezen állásában 150.000 korona fizetése van. (Mozgás balfelöl.) Mindenesetre nagyobb tudású és képességű embernek kell lennie, mint a ministerelnök ur, ha fizetését eszerint szabták meg. De ha a kormánynak befolyása van arra, hogy ezen részvénytársaság jövedelméből az utolsó paragrafus szerint közérdekre is kell juttatni, akkor nem szabad akkora fizetéseket adni, s amellett ugy tudom, van 500—600 olyan alkalmazott, aki 6000-től 20.000 koronáig terjedő fizetéseket huz. (Felkiáltások balfelöl: Ez a jótékonyság!) Bármily óriási jövedelme van is a részvénytársaságnak, ily fizetések mellett rokkantakra, vagy bármiféle más közérdekre, vajmi kevés fog maradni. Egy hang (balfelöl): Hány katona még fizetne is, hogy ott dolgozhassák! Eitner Zsigmond: A 33. §. szól a felosztásról, t. i. hogy a mérleg alapján adódó nyereségből a befizetett részvénytőke 5%-a osztalék gyanánt a részvényeseket illeti; az ezután fenmaradó nyereségrész a tartalékba utalandó. A 35. §. pedig megmondja, hogy a tartalék elsősorban a veszteségek fedezésére van rendelve, ha pedig fedezetlen veszteség nincs, a tartalékalap korlátlanul felhasználható arra, hogy a névérték 5°/o-ára egészíttessék ki az osztalék. Ezzel végeztem az alapszabályokkal. A társaság felosztásáról szól még az utolsó, a 36. §. E szerint a felszámolás befejeztével a társaság terheinek fedezése s a befizetett alaptőke visszafizetése, valamint a befizetett alaptőke összege után a tényleges befizetésektől a visszafizetésekig folyó kifizetések által nem fedezett évi 5°/ 0-os kamatnak megtérítése után fenmaradó felesleg a ministerium által megjelölendő közczélokra lesz fordítandó. Mindenesetre jó lett volna azt a közczélt is megjelölni, amelyre fordítandó a felesleg; mert ha már a kormány közreműködésével létesült ez a Haditermény Bészvénytársaság, 34
