Képviselőházi napló, 1910. XXXI. kötet • 1916. augusztus 9–szeptember 6.
Ülésnapok - 1910-647
18 647. országos ütés 1.916 augusztus 9-én, szerdán. milliárd és 300 millió K-t. Marad megadóztalanul 28 milliárd és 300 millió K. Ez az, amit azt hiszem ki fognak nyomozni. Az a kérdés, hogy mennyi ebből a vagyonból az, ami 50.000 K-án felül van. Helfferichnek ugyanis könnyebb volt a dolga, mert Németországban 6000, illetőleg 20.000 márkánál kezdődik a vagyon megadóztatása, nálunk azonban 50.000 K-nál. Ő tehát majdnem elhagyhatta a leütést. Én a földbirtoknál vettem a földbirtok megoszlását. Körülbelül 55%-ot le kellett ütnöm, mint kisemberek kezében lévőt. Én 100 holdnál vettem fel a válaszfalat. Tehát leütöttem 99 milliárdot. A házaknál pedig a házosztályadó alá eső összes házakat, kivévén a kastélyokat, leütöttem. Lehet természetesen, hogy itt is tévedhettem, de akkor viszont a házbéradő alá eső kisebb vagyonokat kellett volna mentesitenem, amit azonban nem tettem. A házaknál tehát levontam összesen 1 milliárdot és 15 milliót. Mindezek levonásával maradt 17 milliárd és 750 millió. Ismétlem, eljárásomat: a Fellner-féle számokból kiindulva nem vettem fel az állam és a községek vagyonát, vettem 30% kimunkálási ooeffieienst, figyelemmel voltam a vagyon elosztására és igy maradt megadóztatandó vagyon 17 milliárd és 750 millió K. Most jön a harmadik, hogy milyen adókulcscsal terheljem ezt meg, mert ez lesz az első röntgen-felvétele a magyar nemzeti vagyon megoszlásának. A pénzügyminister ur legalacsonyabb adókulcsul 0-12%-ot vett fel, legmagasabbul pedig 0'50%-ot. Én számításomban 0'2%-ot vettem fel, mert — ismétlem, lehet hogy tévedek — az az érzésem, hogy ez fog megfelelni. Ha ezt a 0'2%-os átlagos adókulcsot alkalmazom erre a 17 milliárd és 750 millióra, akkor körülbelül 35 millió jön ki, mint a vagyonadó végső eredménye. Vázsonyi Vilmos: És a jövedelemadó levonása hol van ? Hegedüs Lóránt előadó: A jövedelmi adó levonása szerintem nem fogja csökkenteni a két adónem együttes eredményét. A mi közönségünk eddig csak hozadéki adórendszert ismert. Most kétféle adót is kell behozni, ezt csak ugy lehetséges keresztülvinni, ha az egyikért prémiumot adunk azért, ha valaki mind a kettőt bevallja. Egyébként a 30% letagadási coefficiensben ez is benn van. Nem akarok ez alkalommal e három nagy javaslat részleteire kiterjeszkedni. Én igyekeztem legjobb tudomásom szerint a t. ház elé tárni ugy a magam, valamint a pénzügyi bizottság meggyőződését. Sohasem állitottam, hogy ezeket az adókat könnyű lesz viselni, sőt állitom, hogy nehéz lesz. Sohasem állitottam, hogy ezekkel be van fejezve az adózás, sőt ellenkezőleg azt hiszem, hogy más terekre is át kell térni. Sohasem vettem tökéletes alkotásnak a javaslatokat, hanem állitom. hogy a jelenleg fenforgó körülmények között töredékes apparátus mellett ezek a javaslatok megnyugtató megoldást foglalnak magukban. Ezek folytán azt hiszem, mindnyájan azon megnyugvással kell hogy csatlakozzunk ezekhez a javaslatokhoz, hogy ezeket az áldozatokat meghozni kötelesek vagyunk. Nemcsak azért, mert ezek elől nem zárkózhatunk el, hanem azért is, — amint Montesquieu »Esprit des Lois« czimü művének annyiszor megczáfolt 13. könyvében mondja, hogy az adó biztosítási dij — mert a magyar állam biztosítja vagyonát és jövedelmét azoknak, akiknek ez a vagyona és jövedelme megvan. De meg kell szavazni ezeket szerény véleményem szerint azért is, t. ház, mert a mi nemzedékünk büszkesége az lesz, (Zaj a szélsőbaloldalon.) hogy akkor, amikor erre az országra a legnagyobb történeti megpróbáltatás szakadt, amely minket és Európát valaha ért, ezen legnagyobb történeti megpróbáltatáson a magyar törvényhozás, a magyar politika, a magyar társadalom átsegítette az országot harczoló fiai vérével, az itthonmaradottak szorgos megfeszített munkájával. Azt hiszem, t. ház, ez oly tétel és oly szempont, amelylyel szemben egyetlenegy magyar ember sem mondhat mást. Épen ezért tisztelettel kérem a javaslatok elfogadását. (Élénk helyeslés és éljenzés jobbfelől.) Elnök : Ki a következő szónok ? Szojka Kálmán jegyző: Földes Béla! Földes Béla : T. ház ! Az egyesült függetlenségi és 48-as párt megbízásából, a határozati javaslat, tekintetében pedig az egész ellenzék megbízásából fogom megtenni megjegyzéseimet az előttünk fekvő három törvényj avaslatra nézve. (Halljuk ! Halljuk!) Felszólalásom és bírálatom irányát megjelölöm azzal, hogy idézem a régi velenczeiek egyik szép jelszavát : »Navigare necesse est, vivere non estnecesse.« Az állami életre alkalmazva ez annyit jelent, hogy az államnak élnie kell, {Halljuk ! Halljuk !) az állam életéről és fentartásáról gondoskodni kell, de az egyesnek élni nem kell. Ez a háború, amely óriási áldozatokat követel a nemzettől, legjobban bizonyítja, hogy az individualisztikus álláspont, amely soká fentartotta magát az elmékben és az elméletben, ma már nem jogosult. Az állam nem az egyénért . van, hanem az egyén van az államért, s az egyén csak annyi értékkel bír, amennyivel hozzájárul az állam fenntartásához. Ez a felfogás uralja az ellenzék álláspontját is s ennek megfelelően mi hajlandók vagyunk támogatni a kormányt abban a törekvésében, hogy a megfelelő források felhasználásával a háború által okozott pénzügyi költségek fedezetének előteremtéséről gondoskodhassék. Ez természetesen nem történhetik másként, mint az állam jövedelmi forrásainak fokozásával és az állami jövedelmek szaporításával. De a mai korban, midőn a szocziális gondolkodásnak elsősorban a legfelső fokon, tehát a törvényhozásban kell kifejezésre jutnia, épen ez a szocziális gondoskodás megköveteli, hogy necsak azt hangoztassuk, hogy több adót. kell szedni, hanem azt is, hogy azt több igazságossággal kell beszedni. (Helyeslés balfelől.) Tehát az igazságos megoszlásról is gondoskodni kell.
