Képviselőházi napló, 1910. XXXI. kötet • 1916. augusztus 9–szeptember 6.

Ülésnapok - 1910-647

6i7. országos ülés 1916 augusztus 9-én, szerdán. 15 Ne méltóztassék a dolgot csak a jelenlegi javaslat szempontjából tekinteni. Ez a jövedelmi adó és ez a vagyonadó nagyon fejlődésképes ala­nyok, még gyermekek, amelyek most kezdenek járni az adószobában. A bábom után azután fel fognak nőni és lesznek maradandó alkotások. A különböző pártok részéről azt hallottuk mondani, hogy ezen adójavaslatok csak ideiglenesek lesznek és el fognak múlni a háború után. Az én elméleti és gyakorlati meggyőződésem az és nem hiszem, hogy akár az elmélet, akár a gyakorlat megczá­folna, hogy épen ezek lesznek a legállandóbbak és ha vállalkozunk is arra, hogy a hozadékadórendszer némely igazságtalanságait eltörüljük, hogy a máso­dik osztályú kereseti adót ne tartsuk fenn, esetleg az adók egy részét a községeknek adjuk át, de a jövedelmi és a vagyonadó meg fog maradni, mert ezek az uj adórendszernek főalapjai. Ha pedig ez igy van, akkor kétségtelen, hogy valami módon a vagyonadót be kellett hozni adórendszerünkbe, bár hozadéki adóinkat nem dobhatjuk oda, mivel erre a pénzre szükség van. A pénzügyminister ur egy kapcsolatot keresett, de itt egy zavaró fel­fogástól óvnom kell a t. házat, amely a sajtóban rendkívül elterjedt. A sajtóban t. i. minduntalan olvassuk, hogy ez a vagyonadó voltaképen a német birodalom Wehrbeitrag mintájára készült és abból kell a következtetéseket levonni a részvénytársaságokra és a többiekre nézve. Ennek a vagyonadónak a Wehrbeitraghoz semmi köze nincs. Németország­ban tizenöt vagyonadó van, ezek közül tizennégy az egyes államoké, a tizenötödik a Wehrbeitrag. A tizennégyféle adónál, melyeket átnéztem, a vagyon nem az adó forrása, hanem az adó ismérve. A fundált jövedelmet adóztatják meg, az adó pedig a jövedelemből fizettetik. Egészen más a Wehrbeitrag, az magát a vagyont adóztatja meg. Hogy ez igy van, mutatja az, hogy a Wehrbeitrag lejárván, a legutóbbi berlini tárgyalásokon a Reichstagban kimondották, hogy mindenki fizet, akinek vagyona tiz százaléknál többel nem csök­kent. Ez mutatja, hogy a Wehrbeitrag egészen más adónem, amelyre esetleg szükségünk lehet, (Mozgás a szélsőbaloldalon.) amelyről azonban jelenleg szó sincs. Ez nem egyéb, mint a porosz Ergänzungssteuer, (Mozgás a szélsőbaloldalon.) amely kapcsolat volt az 1891-iki Julius 21-iki porosz Einkommensteuerrel. Ezek alapján nézetünk az volt, hogy a kor­mány másra nem vállalkozhatik, mint hogy ugyanezt kövesse, ennélfogva a jövedelmi adó kiterjesztésével a fundált jövedelmek erősebb megadóztatásával nem a vagyonból fizetendő adót, hanem a vagyon ismérvei alapján kiinduló jövedelmi adót hozza be. Ezt fogadta el a pénz­ügyi bizottság és lelkiismereti meggyőződésem, hogy ez helyes és ezt ajánlom a t. háznak elfoga­dásra. Most már méltóztassék megengedni, hogy azzal fáraszszam a t. házat, hogy ezen adórend­szer technikai keresztülvitelének módjára térjek át. (Halljuk! Halljuk!) A t. pénzügyminister urnak kettős feladata volt. Az egyik az, hogy az alig megindult gyenge, hiányos kis jövedelmi adónkat egy még nehezebbel, a vagyonadóval kapcsolja össze. Ezt a feladatot, legalább az én adótechnikai nézetem szerint, elsőrendű módon oldotta meg. A másik, sokkal nehezebb feladata az volt, el nem törölve a hozadéki adót, ezt az adópárt. beleilleszteni eddigi háromemeletes adó­rendszerünkbe. A komplika cziók különösen a ke­reseti adónál merülnek fel, annál az adónál, melynél, a személyhez legközelebb lévén, leginkább állhatnak elő súrlódási felületek. Ha szabad sze­mélyes kérdésben szólnom, nekem régtől aggo­dalmaim voltak e tekintetben. Épen huszonöt éve annak, hogy először megírtam s azóta minden kormány mellett és kormány ellen, minden tör­vényjavaslat mellett és ellen hirdettem, hogy Magyarországon a progresszív bevalláson alapuló személyi adó tisztességesen csak ugy vihető ke­resztül, akár vagyoni adó, akár jövedelmi adó, akár örökségi adó legyen az, ha előbb a kereseti adó valamely módon petrifikáltatik, vagyis el­választatik a személytől és elválasztatik attól a nagy hazugságtól, mely a kereseti adóban benne van. Mert az adómorált az államnak kell elkez­denie. Ö nem állhat elő azzal, hogy először hazu­dom én, azután folytassátok ti tovább a hazug­ságokat. (Helyeslés a bal- és a szélsőbaloldalon.) Ennélfogva, ha a harmadik osztályú kereseti adónak mondhatnék valamit, azt mondhatnám, amit mondott Carlyle a French Revolutíon-ban : felebarátom, mindent csinálhatsz, csak ne hazudjál. A harmadosztályú kereseti adó az megmérgezett adó, mely elrendeli a polgároknak a 10—17 szá­zalékos vallomást, s tényleg 3—4 százalékkal adóztatja meg őket. Ma sem vagyok nyugodt, hogy ez a hazugsága egy régi adórendszernek nem fogja-e megmérgezni újonnan behozandó adóinkat már a születés pillanatában, ennélfogva igyekez­nünk kell minél tökéletesebben elválasztani a har­madosztályú keresetadó inficziáló hatásától a jövedelmi és a vagyoni adót. Ábrahám Dezső : Tessék eliminálni ! Hegedüs Lóránt: A t. pénzügyminister ur módosította a javaslat szövegét a pénzügyi bizott­ságban. Az a nézetem, hogy ez megnyugtató hatás­sal kell hogy legyen a közönségre, mert sikerülni fog és sikerülni kell elválasztani a jövedelmi adótól s ez megtörténik akkor, mikor a törvényben vagy a végrehajtásban minél inkább tárgyi adóvá válik a kereseti adó. A javaslatnak mindig ez volt az inten­cziója ; a pénzügyi bizottság ezt még jobban ki­domborította és hangsúlyozza, hogy a végrehajtási utasításnak is ily módon való kidolgozását kívánja. Itt kell még megmondani valamit, amit már előbb kellett volna, hogy t. i. a háború után mind­ezen adótörvények okvetlenül kodifikálandók lesz­nek. (Helyeslés.) A mostani forma, amidőn félig meghalt törvények össze-vissza idéztetnek, nagyot) bonyolult (Igaz ! Ugy van ! a baloldalon.) ugy az adózókra, mint a jogkereső közönségre, valamint

Next

/
Thumbnails
Contents