Képviselőházi napló, 1910. XXXI. kötet • 1916. augusztus 9–szeptember 6.

Ülésnapok - 1910-650

650. országos ülés 1916 augusztus 12-én, szombaton. 135 a hadikölcsönökből származó kötvények vagyonadó alá esnek. Helyes ez 1 Teleszky János pénzügyminister: Igen! Polónyi Géza : Akkor nincs több szavam ; de ezt tudni akartam, t. ház, mert ha ez nem esnék vagyonadó alá . . . Molnár János: Miért ne esnék ? Polónyi Géza : ... Azért, mert a kötvények szövegébe be van iktatva, hogy mindenféle behozható adó alól mentesek. Hát ha t. barátomnak szüksége volt felvilágosításra, igen szivesen megadtam, de ezt a házon kivül is megkaphatta volna. (Derültség és mozgás.) Arról van szó, hogy az előzmények után kérdeznem kellett ezt. Már most kérdem, szándékos-e a 2. §-nak az a disztinkcziója, hogy az csak örökbérletről beszél 1 Mert a pénzügyi bizottság még azt az ajándékot is nyújtja nekünk, birtokosoknak, — hogy valahogy hiba ne essék — hogy beavatkozik a magánjogi viszonyainkba, a köztem és a bérlőm közt lévő szerződésbe, és azt mondja, hogy »kérem, ez a vagyonadó pedig nem a bérlőt terheli, hanem mint személyi adó feltétlenül a birtokost éri«. Egy hang (balfelől): Ez ugy van ! Polónyi Géza: Lehet, t. uram, hogy ugy akarja ön, akinek nincs földje és aki dicsekszik vele, hogy nem is lesz. De én azt kérdezem, hogy hogy mondhatnak ilyet ? Igazság ez ? Hiszen én kikötöm szerződésemben, hogy a bérlő tartozik minden adót fizetni, mert a jövedelmi adót mint személyi adót már ugy is viselnem kell. Ne feledjük, hogy a haszonbérlőm ennek a háborúnak minden konjunkturális hasznát zsebrevágj.a, nekem pedig egy fityinggel sem fizet több haszonbért, ha a fejem tetejére állok is, mig a szeződésem tart. (Felkiáltások a középen: Ugy van ! Sőt több a kiadásunk !) Hát, bocsánatot kérek, hogy mer a pénzügyi bizottság igy eljárni ? Ki bizta meg önöket azzal, hogy a Curiát játszszák és köztünk előre ezeket a kérdéseket eldöntsék % (Elénk helyeslés a bal- és a szélsőbaloldalon.) Engedje meg nekem a t. képviselőház, hogy ezt nem szabad szó nélkül hagynunk. (Igaz! Ugy van! a bal- és a szélsőbáloldalon.) De ha csak én nyilatkozom ellene, ennek nem lesz gyakorlati értéke ; kérem a t. képviselő urakat és a t. pénzügyminister urat, méltóztassanak efelett egy kissé tanácskozni. (Felkiáltások balfelől: Ugy van! Érdemes !) Méltóztassék megnyugtatásomul csak annyit mondani, hogy a magánjogi viszonyokra pedig ez a dolog nem terjed ki. (Helyeslés a baloldalon.) Igenis mondassák ki ezt, mert még hozzájárul ehhez az is, hogy a bérlőnek javára szolgál az általános jövedelmi pótadó levonása is az adóból, én pedig egy fityinggel sem kapván több haszonbért, a haszonbérlőm nevet rajtam az ő 42 K-ás gabonaáraival és én fizetem az adót a háborús konjunktúrák minden eredményéért. (Igaz ! Ugy van ! a bal- és a szélsőbaloldalon.) Ne méltóztassék tehát zokon venni ezt, t. ház és én kérve-kérem a magyar birtokososztály itt ülő képviselőit, ne méltóztassanak a pénzügyi bizottság bankteologusainak (Derültség.) ilyen teóriájáért felelősséget vállalni. (Helyeslés balfelől.) Még egy megjegyzésem- lenne és azzal elbúcsúznám a kérdéstől. (Halljuk ! Halljuk!) T. i. bár nem szivesen foglalkozom ezzel a tárgygyal, rá kell térnem a város kérdésére. Azzal a czélzattal fogok a dologhoz, hogy szeretném, ha ez a kérdés tisztességes, békés megoldást nyerne. És most ki fogom elégiteni Antal Géza t. képviselőtársamat és foglalkozni fogok röviden a városi kérdéssel is, amivel aztán beszédemet be is fejezem. (Halljuk! Halljuk !) Nem először hallom azt a nótát, amelyet most olvastam, hogy Budapest fővárosának háztulajdonosai czégéres uzsorások, rablóvárlovagok, (Derültség és mozgás.) akadnak ilyenek is, rablóvárlovagok, akik megtették 1908-ban és 1909-ben, hogy akkor, mikor a város 8%-kal emelte a községi pótlekot, akkor felemelték a házbért 14 millió koronával, ennélfogva 13 milliót zsebrevágtak. (Derültség.) Én sok budapesti háztulajdonost ismerek, aki megcsinálná ezt az üzletet, különösen a Terézvárosban, (Derültség) de egyet szeretnék, elevent, látni, aki csakugyan megcsinálta. Mert ezt a dolgot a Terézváros t. képviselője nem először hozza fel. Ez t. i. olyan effektus, nagy bomba, az ő beszédének dekorácziójához tartozik. Nem tudom, van-e neki is háza, nincs-e, utánajártam, de nem kaptam meg az adatot, majd utánanézek. (Derültség.) Egy hang (a szélsőbaloldalon) : Van háza. Polónyi Géza: Itt van az adat, most azt hallom, hogy van. T. i. egy ilyen rablóvárban, 1915 június 10-ike óta, benlakik a Nagy Jánosutczában egy bizonyos képviselő irr, akit Vázsonyi Vilmosnak hivnak. Most máT kérem, ő is abba a kategóriába esik velem együtt, akik itt szereplünk gyűjtőfogalom alatt: fővárosi háztulajdonosok, czégéres uzsorások és rablóvártulajdonosok. Egészen komolyan akarok néhány szót szólni. Ha egy országgyűlési fővárosi képviselő, akiről fel lehet tenni, hogy a tisztesség és becsület iránt ép oly érzékkel bir, mint én, ily könnyelműen állit oda polgárokat tömegesen, nem tudom, a leggyalázatosabb városi uzsorások táborába, akkor legalább oda kellene törekedni, fel is kérem a t, képviselő urat, — nem akarom elzárni a lehetőséget, hogy lehetnek ily tulajdonosok, akik uzsoráskodnak a házbérekkel — hogy tessék azokat itt személyesen megnevezni és megmutatni azokat az embereket, mert ellenesetben oly konkluzumot kellene levonnom, amelytől e perczben tartózkodom. Én már egyszer megmondtam ezt a dolgot, megmondom még egyszer — a pénzügyminister ur már előre nevet. Az 1908-ban és 1909-ben történt házbéremelések ugyanis nemcsak a 8%-os községi pótlék emelésében merültek ki, hanem méltóztatnak tudni, hogy a törvényhozás kedvezményeket adott pl. a Körúton, az Andrássy-uton és adómentesek voltak a házak 30 éven át. még a községi pótlékok tekintetében is ; az ujabb, pl. a Belvárosnak adott