Képviselőházi napló, 1910. XXXI. kötet • 1916. augusztus 9–szeptember 6.

Ülésnapok - 1910-649

116 649. országos ülés 1916 \ gyón, amelyet ezen kulcs alapján hoznánk ki, csak a papiroson volna meg. Hogy adatokkal illusztráljam ezt a tételemet, bátor vagyok néhány, ebben az évben, illetőleg a múlt év végén és a folyó év elején Budapesten történt vagyonátruházást bemutatni. (Halljuk ! Halljuk!) Múlt év szeptember 21-én eladatott a Ferencz József rakpart 10. szám alatt lévő ingatlan 670.000 K-ért. Ez ingatlan forgalmi értéke tehát 670.000 K. Ha ezzel szemben azt a kulcsot alkalmaznók, amely az illetékekre vonatkozik, akkor az ingatlannak az értéke 752.000 K, tehát 82.000 K-val több. Deczember 7-én ugyancsak a Ferencz József rakparton eladódott a 18. számú ingatlan 524.000 K-ért, becslési értéke volna 830.000 K. Az idén május 25-én a Wahrmann-utcza 18. számú ingatlan eladatott 473.000 K-ért, ezzel szemben a becslési érték 650.000 K. Május 30-án eladatott az Ó-utcza 21. számú ingatlan 229.000 K-ért, becslési értéke 349.000 K. Végre május 25-én a Rákóczi-ut 69. számú ingatlan elkelt 922.585 K vételárért és ennek becslési értéke volna 1,345.000 korona. Ezekkel az adatokkal csak azt a veszedelmet akartam bizonyítani, amely abban foglaltatik, ha a pénzügyi közegek a törvény rendelkezése mellett is egyszerűen arra az álláspontra helyezkednének, hogy a vagyonadónál az érték megállapításánál annak a törvénynek ezt a rendelkezését applikálják. Ennek következtében szükségesnek látom, hogy ez az eshetőség be ne következzék, hogy itt magában a törvényben történjék intézkedés, hogy a vagyoni adónál az értékmegállapitásnál a becslésnek az a módja helyet ne foglaljon. Azzal is megelégszem, hogy a pénzügyminister ur itt a házban ily értelmű deklarácziót tesz és annak idején a kibocsátandó rendeletébe be fogja venni. Ami a díjtételeket illeti, ezek természetesen szoros kapcsolatban vannak a jövedelmi adó díjtételével, ezekre vonatkozólag részletes előterjesztések történtek a házban Nem kívánok nagyon a kérdés mélyébe bocsátkozni, de néhány szemjxmtot magam is szükségesnek látok kidomborítani. Kétségtelen, hogy a díjtétel ellen ugyanazok a kifogások emelhetők, mint amelyek emeltettek a jövedelmi adó díjtételénél; itt azonban még egy kifogás emelhető és ez az, hogy ez a díjtétel, mely a vagyonra vonatkozólag itt foglaltatik, csak a kishozamu vagyont sújtja és minél nagyobb hozamú a vagyon, annál kevésbbé esik vagyoni adó, illetőleg e javaslatban megállapított díjtétel alá. Azt a határt, ahol a díjtétel még érvényesül, meg lehet állapítani a 8%-os kamatozásban. Azoknál a vagyonoknál, ahol 8°/o-os kamatozás van, a díjtétel ugy ahogy még érvényesül, mihelyt azonban a vagyon hozadéka e százalékot túlkaladja, akkor a vagyoni adó díjtétele már nem érvényesül. Leszek bátor ezt pár példával bemutatni, igusztus 11-én, pénteken. amik az általam felállított tételt világosan bizonyítják. (Halljuk ! a hal- és a szélsöbálóldalon.) Kiindulok két jövedelemből. Egy minimális jövedelemből, a mostani javaslat szempontjából minimális, minthogy 10.000 koronánál kezdődik az adóköteles jövedelem, és kiindulok egy 80.000 koronás jövedelemből, nem a legnagyobb, de 80.000 koronás jövedelemből, és akkor a következő eredményekhez jutok. Ha a 10.600 koronás jövedelem 8°/o-os kamatozásnak felel meg, akkor az a vagyon, amely a 10.600 korona jövedelmet hozza, 132.500 korona értékű, és akkor ez esetben a vagyoni adó 320 korona, a jövedelmi add 290 korona, le lett vonva a jövedelmi adó, tehát fizet vagyoni adó czimén még 30 koronát, tehát még fizet vagyoni adót. A 80.000 koronánál a kérdés ugy alakul, hogy ha 80.000 korona egy 8°/o-ot kamatozó tőkének jövedelme, akkor az a vagyon egy millió koronát képvisel, és akkor a vagyoni adó 4240 korona, a jövedelmi adó 3520 korona, levonva a jövedelmi adó, még mindig jelentkezik 720 korona vagyoni adó. Megfordul rögtön a helyzet és a kép, ha egy 9°/o-os és egy 12%-os kulcsot alkalmazunk. Tovább nem is mentem. Ez a három tétel a képet teljesen és hiven illusztrálja. Mig 10.600 koronás jövedelem 9%-os kamatozás mellett megfelel 117.777 korona értékű vagyonnak, egy 80.000 korona jövedelmet hozó vagyon ugyancsak 9°/

0 kamatozás mellett megfelel 888.888 korona 88 fillért képviselő vagyonnak. Az első esetben a 10.600 korona jövedelemnek a vagyoni adója 256 korona, a jövedelmi adó 290 korona, tehát vagyoni adó már nincs, már nem érvényesül. Míg a 80.000 koronánál fog érvényesülni, mert ott még a vagyoni adó 3840 korona, a jövedelmi adó 3520 korona, tehát még van 320 korona vagyoni adó, az előbbi 720 koronával szemben már lezsugorodott 320 koronára; addig 12% kamatozás mellett a 10.600 korona jövedelemnek megfelelő vagyon 88.333 korona értékű, a 80.000 korona jövedelemnek megfelelő vagyon 666.666 korona 66 fillér, az első esetben vagyoni adó 172 korona, az előbb még 256 korona volt, most már csak 172, a jövedelmi adó marad 290 korona, vagyoni adó tehát megint nincs. A másik esetben pedig van vagyoni adó 2440 korona, szemben még az előbbi 9%-os 3840 koronával már csak 2440 korona, a jövedelmi adó marad 3520 koro,na, vagyoni adó tehát már egyáltalán nincs. Ali tehát az a tétel, hogy csak a kis hozadéku vagyonok kerülnek a vagyoni adó alá. Ennek következtében, bár magam részéről teljesen elfogadom mindazt, amit az ellenzéki határozati javaslat kivan, mégis arra utalok, hogy szükségét látom annak, hogy itt az adótételnél külön intézkedés történjék arra vonatkozólag, hogy az a vagyon, ha a normális hozadéknál többet hoz, feltétlenül vagyoni adó alá kerüljön, illetve nagyobb adó alá kell jutnia. A megoldás módját nem proponálom. Ugy