Képviselőházi napló, 1910. XXXI. kötet • 1916. augusztus 9–szeptember 6.
Ülésnapok - 1910-649
649. országos ülés 1916 augusztus ll-én, pénteken. 117 udom, a t. pénzügyminister ur hajlandó ebben az irányban intézkedést tenni, és ugy tudom, hogy a 80%-át engedné leyonni az ily vagyonnál a tényleges értéknek. Én a magam részéről ezt megoldásnak elfogadnám, és ha ez igy van, akkor ezt köszönettel nyugtázom is. Ami a vagyoni adóra vonatkozó további rendelkezéseket illeti, nem kívánom untatni a t. házat további részletekkel. (Halljuk! Halljuk! a bal- és a sgélsobalolddlon.) Hiszen lehetne sokat beszélni még és volna még sok mondanivalóm, de nem kivánom tovább igénybevenni a t. ház türelmét. Csak egy dologgal kell még foglalkoznom, hogy ezzel is bizonyítsam, hogy e javaslatban sok a rendszertelenség és nincs ugy átdolgozva, amint ezt épen ez a komplikált anyag megkívánná. A 34. §. rendelkezik azokról az esetekről, amikor a vagyoni adó életbelépte után bejelentéseket kell tenni a vagyoni adó tekintetében. Akinek külföldön vagyona van, azt be kell jelentenie záros határidő alatt, aki viszont vagyonát külföldre akarja kivinni, szintén be kell jelentenie és ezekre vonatkozólag maga a javaslat büntetőjogi szankcziót állapit meg. Ezek a büntetőjogi szankcziók szerintem teljesen helyesek, azok ellen semmiféle észrevételem nincs és azt hiszem, e rendelkezések alkalmasak is lesznek arra, hogy visszaéléseket megakadályozzanak. Azonban, ha ennek a javaslatnak van egy fejezete, amely büntetőjogi rendelkezéseket tartalmaz és ha ez a fejezet épen a jövedéki kihágásokról rendelkezik, akkor kérdezem, micsoda rendszer az, hogy ez a szakasz itt ugyancsak büntetőjogi rendelkezéseket tartalmaz, ahelyett, hogy ez a rendelkezés áttétetett volna a VI. fejezetbe a büntetőjogi rendelkezések közé, ahol a többiek is vannak s ahová tartozik. Igaz, erre* azt válaszolhatná a javaslat készítője, hogy a vegyes rendelkezések a sorrendben később következnek, mint a büntető határozmányok. Azt hiszem, ezen egyszerűen lehetett volna segíteni ugy, hogy a büntetőjogi határozatokat tette volna a javaslat végére s ezzel a kérdés el lett volna intézve. Mert méltózta»sanak megengedni, nem egészen közömbös dolog az, ha én egy javaslatot a kezembe veszek s abban látok egy fejezetet, mely büntetőjogi rendelkezéseket tartalmaz s látom, hogy itt egyéb nincs s azt leteszem azzal a nyugodt tudattal, hogy más nincs ebben a törvényben s csak akkor követek el jövedéki kihágást, ha az ebben a fejezetben megállapított cselekményeket követem el s azután utólag jövök rá arra, hogy bizony ennek a törvénynek van még egy elbujtatott rendelkezése, mely ugyancsak büntetőjogi rendelkezéseket tartalmaz és pedig sokkal szigorúbbakat, mint maga a büntetőjogi határozmányokat tartalmazó fejezet. Azt hiszem, jogos az a kérelmem, hogy méltóztassék ezt a szakaszt áttenni a VI. fejezetbe, a büntetőjogi határozmányok közé. Hátra volna még, hogy a harmadosztályú keresetadóról szóljak, tekintettel azonban arra, hogy módom és lehetőségem van arra, hogy akkor, mikor a harmadosztályú kereseti adóról szóló javaslat a ház elé fog kerülni, annak általános vitájában résztvehessek, erre a javaslatra vonatkozó észrevételeimet most nem terjesztem elő és azzal fejezem be előadásomat, hogy az ellenzék által benyújtott határozati javaslatot magamévá teszem és fentartom magamnak a jogot, hogy azokat a módosításokat, amelyekről voltam bátor említést tenni, annak idején a részletes vitában előterjesszem. (Élénk helyeslés a "bal- és a szélsőbaloldalon.) Elnök: Szólásra ki következik? Szojka Kálmán jegyző: Sághy Gyula! Sághy Gyula : T. képviselőház ! Annak konstatálásával óhajtom kezdeni felszólalásomat, hogy ebben a házban nincs senki az ellenzéki oldalon, ki át nem érezné és élénk tudatával nem birna annak, hogy a háború okozta nagy költségeknek a fedezésére a legmesszebbmenő áldozatokat kell hozni, sőt érezzük azt, hogy azok a források, amelyek az előterjesztett törvényjavaslatokban elénk tárulnak, a jövőben az állam terheinek viselésére nem lesznek elegendők s azokon túlmenőleg kell a polgárok terheit kiterjeszteni. Mikor mi tehát ezeket a javaslatokat erős kritika alá veszszük, akkor erre bennünket nem az azokban kontemplált terhek nagysága és mértéke vezet, hanem inkább azok a körülmények, amelyek ezzel összeköttetésben a javaslatokat jellemzik s melyek részben azok bizonyos zaklató jellege, részben, mint épen előttemszóló t. képviselőtársam egy-két példával rámutatott, azok hevenyészett, rendszertleen volta, részben az egyenlő teherviselés elvének a protekcziónak tág teret nyitó áttörése, részben pedig az esetleges sérelmek elleni jogorvoslatok hiányossága. Hogy ez igy van, azt mi sem igazolja jobban, mint az a körülmény, hogy az ellenzéki pártok megbízásából Földes Béla t. barátom által előterjesztett határozati javaslatba foglalt módosító intézkedések az ezen javaslatban kontemplált eredményeket nemcsak hogy csökkenteni nem törekszenek, hanem ellenkezőleg fokozni. Alig van rá példa bármely más parlamentben, hogy pénzügyi javaslatokkal szemben ellenzéki oldalról jöjjenek oly javaslatok, melyek azok pénzügyi eredményét még emelik. Bennünket épen az az érzés vezetett, hogy nemzetünk mai viszonyai közt ezeket az áldozatokat meg kell hozni és gondoskodnunk kell arról, hogy ez az állam megfelelhessen mindazoknak a kötelezettségeknek, amelyek ráhárulnak a háború következtében. Kétségtelen az is, hogy amikor az ország polgárainak áldozatkészségét ily nagy mértékben s a jövőben még nagyobb mértékben kell majd igénybevenni, akkor mindenekelőtt arra kell törekedni, hogy ezeknek az adótörvényeknek gyakorlati keresztülvitele olymódon eszközöltessék, mely lehetőleg általános.
