Képviselőházi napló, 1910. XXXI. kötet • 1916. augusztus 9–szeptember 6.

Ülésnapok - 1910-647

6 647. országos ülés 1916 augusztus 9-én, szerdán. államokkal létrejött gazdasági szerződéseket csakis forradalom utján lehetne megváltoztatni, ezt az utat pedig nem tartom alkalmasnak, de helyesnek sem tartanám. ( Ugy van ! a szélsőbaloldalon.) De, t. ház, engem és elvtársaimat más okok is választottak el és más okok is késztettek minket arra, hogy a szeczessziót előidézzük. Ezek az okok szoros összefüggésben vannak a háborúval és a külpolitikával. (Halljuk 1 Halljuk ! baljelől.) Nem tartom alkalmasnak az időpontot arra, hogy a külpolitika kérdéseit feszegessem, de mégis ugy érzem, hogy a nagyon kényes téma ellenére tartozom azzal, hogy ezekről a kérdésekről is, bár a legrövidebben, nyilatkozzam. (Halljuk ! Halljuk !) Igyekezni fogok, mert érzem a helyzet súlyát, érzem azt, hogy minden szónak, milyen nagy hordereje van ma, a tapintatot keresni és remélem, hogy el fogom azt találni és ha hézagos lesz, amit mondok, azért lesz az, mert a helyzet ugy követeli, hogy sok dolgot ne fejtsek ki most a maga egészében. (Halljuk ! Halljuk ! baljelől.) Elvtársaimmal együtt mindent elkövettünk a háború előtt, hogy a háborút az országtól elhárítsuk és más eszközökkel igyekeztünk — talán radikálisabb eszközökkel, talán nagyobb aktivitással igyekeztem különösen én — a detente-ot elérni; igyekeztem én a háború előtt elérni azt, hogy a velünk szövetségben nem álló államokkal is egy jobb viszonyt állítsak helyre, mert nagyon féltem és nagyon aggódtunk már akkor is, hogy egy világháború küszöbén állunk. Igenis ezt tettem és mindenki előtt, urbi et orbi felemelt fővel állom azt, hogy ezt igenis megtettem és nem szégyellem, hogy tettem, sőt ha újra erre kerülne a sor, újra megtenném, mert minden embernek kötelessége, hogy hazájától a veszedelmet elhárítsa. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Lehet, hogy e tekintetben nézeteltérések vannak ; hogy az egyik igy, a másik amúgy véli inkább elháríthatónak a veszedelmet, de ez mindenesetre olyan ténykedés, amely felett lehet ugj^an objektív kritikát gyakorolni, amelyet azonban nem lehet elitélni olyan irányban, amint azt némelyek ma el akarják ítélni és amint azt el akarják ferdíteni. (Ugy van a szélsőbalon.) T. képviselőház! Ami a jövőt illeti, arról, minthogy annak, ami a jövő külpolitikát illeti, előfeltétele, a béke, nincs meg, arról természetesen még kevesebbet beszélhetek. Természetes, hogy nemcsak, mint magyar ember, de mint czivilizált ember is, a mielőbbi békét óhajtom és remélem. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Hiszen ez minden művelt, minden czivilizált ember lelkében él és ezzel nem mondok ujat, hanem ha azt mondom és ha kiteszem magamat annak a vádnak, hogy közhelyeket használok akkor, amikor a béke óhaját hangoztatom, teszem azért, mert azt hiszem, hogy minél többször és gyakrabban hangoztatjuk, hogy igenis mi elsősorban czivilizált emberek vagyunk, kulturemberek és hogy mi undorral nézünk erre a háborúra, ezzel a közös czélt, azt a czélt, hogy a czivilizáczió előfeltételeinek ismét birtokába jusson az egész világ, ezt a közös czélt szolgáljuk mindnyájan. (Ugy van! a szélsőbaloldalon.) De, t. képviselőház, ha azt akarjuk, hogy a háborúnak eredménye legyen, ha azt akarjuk, hogy a háborúnak tényleges, reális eredménye legyen, akkor ezt csak ugy fogjuk elérhetni, ha a béke, amely e rettenetes háborúból származik, tartós béke lesz. (Ugy van! a szélsőbáloldalon.) Tartós béke, mert tartós béke nélkül hiába volt a rettenetes, a tengernyi véráradat. Amikor azonban ezt konstatálom, egyben azt is állítom, hogy e tartós békét egészen más eszközzel kell a jövőben biztosítani, mint ahogy a múltban akartuk biztosítani. (Ugy van! a szélsőbaloldalon.) Azok az eszközök, amelyeket a béke fentartása czéljából a múltban Európaszerte használtak, azok az eszközök nem váltak be, (Ugy van! a szélsőbaloldalon.) azok az eszközök csődöt mondtak az egész vonalon. (Ugy van! a szélsőbaloldalon.) Uj eszközökről kell tehát gondoskodni és ezeket, nézetem szerint, azzal az egy szóval jelezhetem, hogy demokratikus eszközök. (Ugy van! a szélsőbaloldalon.) A háborút elkerülni és a tartós békét fentartani csak ugy fog lehetni, ha azokat, akiket elsősorban sújt a háború, azokat, akik elsősorban érzik a háború veszteségeit, azokat, akiknek legjobban kell áldozniok pénzben és vérben a háborúban, azokat befogadjuk és beleszólást engedünk nekik, (Ugy van! a szélsőbaloldalon.) hogy ha azokat bekapcsoljuk és azokra bizzuk a háborúnak és békének sorsa felett való döntést, (ügy van! a szélsőbalőldalon.) Nem a diplomaták berkeiben kell a békét biztosítani, nem titkos szerződésekkel, (Ugy van ! a szélsőbaloldalon.) hanem, amint Jaurés mondta, szerződést kell kötni a népekkel és a népeknek. (Ugy van! Tapsok a szélsőbalodalon.) A népeknek kell szerződést kötniök egymással, nem titokban, de nyíltan, a népek biztosítani fogják a békét, mert megértik egymást, ha nincsenek ügyetlen diplomaták, akik azt megakadályozzák. (Ugy van! a szélsőbaloldalon.) Azért állítom, hogy mindent el kell követni a jövőben. A jövő háború, a jövő béke kérdése attól függ, hogy ez a demokratizálása az államoknak mennyire vitetik keresztül, mennyire fogjuk ezáltal biztosítani, hogy az államok nem kalandos politikákat és kalandos czélokat fognak követni. (Helyeslés a szélsőbalőldalon.) Holló Lajos: Nem örökös fegyverkezés ! Gr. Károlyi Mihály : Még egyei akarok általánosságban a külpolitikáról mondani és ez arra a most nagyon felkapott tételre vonatkozik, hogy az államok közt fennálló szövetséges viszony a jövőben nem elegendő, de hogy e szövetségeket a jövőben ugy gazdaságilag, mint politikailag szorosabban kell egymáshoz fűzni, hogy nagy tömegeket kell alkotni, mert ezekkel lehet a veszélyek ellen védekezni. Én ezt az elméletet elvileg nem tartom helyesnek két főokból: Először azért, mert attól félek, hogy az egyes államok önállóságukat, szuverenitásukat veszélyeztetik, ha az államszövetségeket ily