Képviselőházi napló, 1910. XXXI. kötet • 1916. augusztus 9–szeptember 6.
Ülésnapok - 1910-647
647. országos ülés 1916 augusztus 9-én, szerdán. 7 alakban épitik ki. (Ugy van! a szélsobaloldalon.) Azt tartom, hogy különösen veszélyes ez a kisebb, gyengébb államokra, amelyek belépnek egy nagyobb államszférába. Ez a nagyobb, az erősebb államnak érdekében van mindenesetre, a gyengébbre azonban okvetlenül nagy veszélyeket rejt magában, mert gazdasági önállósága révén szuverenitását és politikai önállóságát is veszélyezteti. (Ugy van ! a szélsobaloldalon.) A másik ok, amely miatt nem tartom helyesnek ezt a politikát az, hogy én épen a tartós béke szempontjából nem helyeslem a szövetséges viszony ily szélesebb kapcsolatát, mert az biztos, hogyha ily állam-blokk létesül, az okvetlenül előidézi egy másik állam-blokk létesülését, (Ugy van! a szélsobaloldalon.) és természetes, hogyha két ilyen blokk, két ilyen államszövetség tömegben áll egymással szemben, ott súrlódások keletkeznek, ellenségeskedések fognak keletkezni és minthogy e blokk létesítésének alapgondolata az, hogy gazdasági egységet képezzenek az államok, természetes, ez előbbutóbb vámháborura vezet és a vámháboruból következnek a fegyveres háború lehetőségei. (Ugy van ! a szélsobaloldalon.) Mindenesetre azt tartom, hogy a legnagyobb hiba volna e kérdésekben a háború alatt állástfoglalni, dönteni e kérdésben, fait aceomplit létesíteni. Legnagyobb hiba volna ez nemcsak azért, mert ma nem látunk tisztán, hanem főkép azért, mert a legfőbb érdek ép az, hogy szabad kezünket és akcziószabadságunkat minden irányban megőrizzük. (Elénk helyeslés a bál- és a szélsobaloldalon.) Távol áll tőlem, hogy én mint egy ellenzéki pártnak a tagja konkrét béke javaslatot tegyek. Hiszen az időpont sem alkalmas erre és egyáltalában nem is volnék arra hivatva, hogy ilyen irányban kezdeményező legyek, mert, ugyebár, a kezdeményezés ilyen dolgokban természetszerűleg a kormányt illeti meg, minket inkább a kritika. Hogy ha ezt az előzetes kijelentést tettem is, azt is mondom, hogy a béke érdekében és a helyzet tisztázása szempontjából szükséges volna, hogy ha a kormány nyilatkoznék és megmondaná, hogy tulaj donképen mi a végczélunk és mi a békének az előfeltétele % (Élénk helyeslés a balés a szélsőbaloldalon.) En ugy hiszem, hogy ez a kormánynak nem is lesz olyan nehéz, mert ugy szövetségesünk: Németország, mint mi is, egy defenzív háborút viselünk és semmiféle hóditó szándékaink, ugy tudom, legalább nem voltak. Tehát annak megmondását, hogy mi volna a béke előfeltétele, hogy mi az, ami Magyarországra vár ebből a háborúból, milyen béke az, amelyet a ministerelnök ur Magyarország számára gondol és milyen béke az, mely Magyarországra nézve előnyös volna, igen szükségesnek és igen hasznosnak tartom. A többi államok külügyministerei erről egész nyíltan nyilatkoztak. (Igaz ! Ugy van ! a szélsőbaloldalon.) Nem látom be az okát annak, hogy a ministerelnök ur, minthogy itt a házban külügyminister nincsen, miért nem nyilatkozhatnék. Ugy érzem, ezt megtenni kötelessége, (Igaz ! Ugy van ! a szélsobaloldalon.) mert fel kell világosítania Magyarországot arról, hogy mi az, amit várhat ebből a háborúból. Jelölje meg meddig és hová akarunk menni, jelölje meg nem bánom, a makszimumát annak, amit el akarunk érni, de jelölje meg. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Az utóbbi időkben igen aggályos hirek keletkeztek Romániáról, (Halljuk! Halljuk!) hogy Románia minket meg akar támadni oly czélból, hogy Erdélyt meghódítsa. Ezekkel a hírekkel a sajtóban és hozzáteszem, a czenzura daczára, elárasztottak minket és ép ezért birnak jelentőséggel. De ugyanakkor egy különös jelenséget tapasztaltam, mely engem igen kellemetlenül érintett és csodálkozással töltött el és ez az, hogy a kormánypártnak a sajtója arra törekedett, hogy az esetleges román háborúért, román veszedelemért való felelősséget az én vállaimra helyezze. (Mozgás és ellenmondás jobbfelől. Felkiáltások a szélsőbaloldalon : Saját lapjaik megírták!) Beck Lajos: Olvassák el az Igazmondóban, a Leib-Journalban ! Rakovszky István: Nevetséges a dolog, de megírta az Igazmondó ! Jakabffy Elemér: Elhiszi ? Rakovszky István : Az Igazmondónak semmit sem hiszek ! Gr. Károlyi Mihály: Megvallom, én nevettem ezen, de hogy ez a tényeknek megfelel, itt van kezeim között egy a kormánypárthoz mindenesetre nagyon közel álló lap, az Igazmondó, amely ebben az irányban ir. (Halljuk! Halljuk!) Nem akarom untatni a t. házat, ezen ezikk felolvasásával. (Halljuk! Halljuk!) Beck Lajos: Olvassák azt maguk mind ! Gr. Károlyi Mihály: Bármilyen nevetséges, mégis igy van! Minthogy ugy látszik, az urak kételkednek benne, szívesen felolvasom, bár kissé unalmas. (Halljuk ! Halljuk !) Azt mondja az Igazmondó : »multkori vezérczikkünkben arról irtunk, milyen ártalmas hatást idéz elő ellenségeinknél Károlyi Mihály uj pártjának megalakítása. Az orosz, angol, franczia, olasz négyesszövetség népeit a háború továbbfolytatására bátoritja«. Az Igazmondó azt mondja, hogy ő hiszi, hogy bennem annyi hazahasság van, hogy én nem léptem ki az Egyesült függetlenségi pártból pont ezért, hogy előidézzem a román veszedelmet, hanem én nem voltam tisztában a helyzettel és lesajnál engem, hogy bár ő mint jó próféta előre megmondta, hogy ebből nagy veszedelem támad, Károlyi ezt nem tudta', meg kell neki bocsátani bűneit. De hogy ez igy van, ezt bizonyítja azzal, hogy huszonöt román újságnak kivonatát közli. Jakabffy Elemér: Olvassa fel a román lapokat ! Gr. Károlyi Mihály: Csak nem fogom huszonöt újságnak a kivonatát felolvasni! (Felkiáltások a szélsőbaloldalon : Hiszen olvasták, ingyen kapják ! A lövészárokba is küldik!)
