Képviselőházi napló, 1910. XXXI. kötet • 1916. augusztus 9–szeptember 6.

Ülésnapok - 1910-649

112 649. országos ülés 1916 augusztus 11-én, pénteken. hanem azt körülbelül érzem, — mert hiszen a néphadsereg ma az, amely szóban van •— hogy ennek a hadmentességi adónak csak azok lehetnek az adóalanyai, akik egyáltalán abszolút hibánál fogva alkalmatlanok a katonai kötelezettség teljesítésére, vagy akik még segédszolgálatra sem alkalmasak. A kérdés részleteivel nem foglalkoztam, csak azt érzem, hogy a kérdést ma bolygatni nem szabad. Ha pedig nem szabad bolygatni, akkor nem látok arra okot, miért tért el a pénzügyminister ur azon állásponttól, melyet 1914-ben elfoglalt s miért nem tarthatnók fenn ezt az álláspontot most is. Miután pénzügyi jelentősége nincs a kérdésnek s miután többé-kevésbbé igazságtalanságokra vezethet ma, a háború tartama alatt, arra kérem, hogy e rendelkezést ejtse el s térjen vissza az 1914-iki törvényre, amelyben expressis verbis ki volt mondva, hogy a jövedelmi adó sem a II. osztályú kereseti adónál, sem a hadmentességi adónál adóalapul nem szolgál. Egyik rendelkezése a javaslatnak az, hogy a legtöbb adót fizetők névsorának összeállításánál a jövedelmi adó figyelembe ne legyen vehető. Ez a kérdés a múlt évben lett kontroverz, akkor, midőn a törvényhatóságokban a legtöbb adót fizetőket összeírták és amikor igen sokan a maguk igényének és jogának biztosítása, illetve megállapítása végett állami jövedelmi adójukat is bemutatták, mint erre a czélra alkalmas bizonyítékot. A kérdést a közigazgatási bíróság döntötte el s a közigazgatási biróság arra az álláspontra helyezkedett, hogy a jövedelemadó tényleg a virilistajog megállapításánál figyelembe nem jöhet. Ezt az álláspontját több okkal indokolta. Elsősorban megállapította a közigazgatási biróság, hogy nem fogadható el a jövedelemadó olyan adónak, amilyet a törvény kontemplál, azért, mert az 1914. évi adó nem egy általános adó, hanem egy részleges, ideiglenes, ad hoc -adó. Másrészt nem fogadható el a közigazgatási biróság álláspontja szerint azért, mert ez a jövedelemadó nem tekinthető olyan adónak, amilyet az 1872. évi XXXVI. t.-cz. és az 1886. évi törvényhatósági és községi törvények kontempláltak. Harmadsorban nem találta ezt olyan adónak azért sem, mert ebben a jövedelemadóban benfoglaltatik egyúttal a családtagok adója is. A közigazgatási biróság határozata indokainak egyik része helytálló volt akkor és szerintem helytálló ma is, ameddig a jövedelmi adótörvény a maga egész terjedelmében életbe nem lép. Mert abban teljesen igaza van a közigazgatási bíróságnak, hogy egy olyan adót nem lehet a virilistajog megállapításánál figyelembe venni, amely még egészében végrehajtva nincs ; minthogy csak bizonyos jövedelmek kerülnek egyelőre adó alá, ennélfogva ez a többi adózók érdekét sértené. Azonban, nézetem szerint, a közigazgatási bíróságnak egyéb indokolásában nincs igaza és azért ha egyelőre meg is nyugszom abban, hogy ez a szakasz ebben a javaslatban benne maradjon, azon oknál fogva, mert a jövedelemadó egész terjedelmében végrehajtva nincs, nem nyugodhatnám bele abba, hogy ez a szakasz felvétessék majd akkor is, amikor a minister ur azt a javaslatát fogja a ház elé terjeszteni, amelylyel a jövedelemadót egész terjedelmében kívánja életbeléptetni. Okaim erre vonatkozólag a következők. (Halljuk ! Halljuk!) Azt mondja a közigazgatási biróság, hogy ez a jövedelemadó nem olyan adó, amilyet az 1872. évi XXXVI. t.-cz. és az 1886. évi törvényhatósági és közigazgatási törvények megállapítanak. Ezek a törvények ugyanis azt mondják, hogy a virilista-jog megállapításánál csak azok az adók vehetők figyelembe, amelyek az illető község és illetve törvényhatóság területén levő vagyonok után fizettetnek. Ez áll. Ebből a szempontból a közigazgatási biróság határozata helytáUó és helytálló abban a tekintetben is, hogy a jövedelemadóban nemcsak a község és a törvényhatóság területén levő vagyonok után fizetett adó foglaltatik, hanem esetleg az egyéb községek és törvényhatóságok területén fizetett adó is. Azonban ha ez áll, ebből még nem következik, hogy már most a jövedelemadót, mint tényezőt, a virilista-jog megállapításánál egészen mellőzni lehet. Abban a princzipiális kérdésben, hogy a jövedelemadó, mint állami adó, feltétlenül olyan adó, amilyet a vonatkozó törvények kontemplálnak, azt hiszem, nem lehet kétség. A differenczia csak abban van, hogy ebben az adóban olyan jövedelmek utáni adók is bennfoglaltatnak, amelyek más törvényhatóságokból származnak. Már most ha igy széjjelbonczoljuk a kérdést, akkor eldöntése nagyon egyszerű. Tekintettel arra, hogy a jövedelemadótörvény rendelkezésének értelmében az egyes jövedelemforrásokról külön vallomást kell adni, tekintettel arra, hogy a felszólalási bizottságok a maguk határozatával külön-külön minden egyes jövedelemforrás után, illetve azok összesítése után áüapitják meg az adót: ennek következtében maguk a jövedelmi adó összeírására és annak kivetésére vonatkozó hivatalos iratok is teljes támpontot és bizonyságot nyújtanak arra vonatkozólag, hogy abban az adóban mely tételek azok, amelyek az illető törvényhatóság területén levő vagyonok jövedelméből származnak és melyek azok, amelyek nem onnan származnak. Viszont ugyanezekből meg lehet állapítani azt is, hogy melyek azok a tételek, amelyek a családtagok vagyonából származnak és melyek nem származnak abból. Ha ez megállapítható, akkor semmi ok sincs arra, hogy a jövedelemadónak azon részeit, amelyek tehát megfelelnek ugy az 1872. évi, mint az 1886, évi törvényczikkek rendelkezéseinek, a virilistajog megállapításánál mellőzzük. Ebben a tekintetben a családtagok adója sem képez kifogást, mert hiszen mindkét törvényben meg van állapítva, hogy a családtagok adója a virilista-jog megállapításánál megalapítandó és hozzászámítandó. Ezek után végezvén a jövedelemadóra vonat-