Képviselőházi napló, 1910. XXX. kötet • 1916. junius 7–julius 15.
Ülésnapok - 1910-645
474 645. országos ülés 1916 Julius 14-én, pénteken. préselik, hogy abból bizony szeszt főzni nagyon sokszor egyáltalán nem lehet. Bernáth Béla: Egy hektoliter után kéthárom liter szesz! Teleszky János pénziigyminister: Rátérve már most Rakovszky t. képviselő urnak arra a megjegyzésére, amely a mezőgazdasági szeszfőzőknek a kontingensben való részesedését illeti, röviden jegyzem meg, hogy a jjénzügyi bizottság tulajdonkép csak utasította a kormányt, felhívta figyelmét e kérdésnek abban az irányban való tanulmányozására, hogy mezőgazdasági szeszfőzdék az ország minden vidékén fel legyenek állíthatók. Ez a jövőre semmikóp sem prejudikál. Csak a kérdés tanulmányozásáról van szó, mint az indokolásban is rámutattam. A szeszadó kérdése egész komplekszumában a háború után lesz megoldandó s akkor kell ezt a kérdést is megoldani. Szerintem — ez csak egyéni nézet, de annyiszor kifejeztem, hogy most sem árt kife : jezni — a mezőgazdasági szeszfőzdék felállítása különösen a felvidék részére, ahol csak burgonya s más kapásnövény termeltetik, lesz főleg biztosítandó. Ami az ipari szeszfőzőket illeti, azokat oly teljesen értéktelen és közgazdaságilag haszontalan alakulatoknak, mint a képviselő ur állítja, én nem tekinthetem. Látjuk mostan, t. képviselőház, mikor ezek a nagy szeszmizériák vannak, hogy az ipari szeszfőzdék anyag hiányában nem tudnak annyi szeszt gyártani, amennyire szükség volna, s akkor ezt a hiányt a mezőgazdasági szeszfőzdék nem tudják pótolni. Rakovszky István: Berendezésük folytán! Teleszky János pénziigyminister: Ez többékevésbbé mindig igy is lesz. Egy bizonyos része a szeszfogyasztásnak, olyan labilis mezőgazdasági termelési viszonyok közt, mint aminők nálunk vannak, mindig nagyszeszfőzdék által biztosítandó, mert különben akárhányszor előállana az az eset, hogy szeszbehozatalra lennénk rászorulva. Ami azt a kérdést illeti, hogy a melassznak szeszszé való felgolgozása nagyon gazdaságtalan dolog, én általánosságban nem tagadom, hogy ez igy van és hogy czélszerübb volna a melasszt takarmányozási czélokra felhasználni. Ettől azonban még nagyon messze vagyunk. Látjuk most a háborúban, amikor igazán az erőtakarmányra nagyon nagy szükség volna és nagyon értékes lenne, hogy akkor is tulajdonképen a melasszszal való etetés még mindig igen nehezen foglal tért. A békében is nagyon nehezen ment ez, noha a czukorgyárak sokat erőltették. Kétségtelen, hogy a jövő gazdasági fejlődése az lesz, hogy mindig több és több melassz fog takarmányozási czélokra fordíttatni, ha azonban czukortermelésünkben lényeges visszaesés nem következik be — amit nagyon kell óhajtanunk a mezőgazdaság érdekében — akkor mindenesetre a melassznak jelentékeny része még hosszú ideig szeszégetésre lesz fordítható. Azt hiszem, t. ház, ezzel a rövid felszólalásommal sikerült bebizonyítanom azt, hogy ez a törvényjavaslat és a kisüstökre vonatkozólag abban kontemplált intézkedés egyrészt az államháztartás érdekében feltétlenül szükséges ós közgazdasági érdekből hasznos, másrészt maguknak az egyes érdekelteknek érdekeire nézve nem káros és nem jogfosztó. (TJgy van! jobbfélöl.) Ezért arra kérem a t. házat, hogy a törvényjavaslatot általánosságban Rakovszky t. képviselő urnak, nézetem szerint felesleges, határozati javaslata mellőzésével a részletes tárgyalás alapjául elfogadni méltóztassék. (Helyeslés jobbfelöl.) f . Elnök : A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. házat, méltóztatik-e a szeszadóra vonatkozó törvények némely rendelkezéseinek módosításáról és kiegészítéséről szóló törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadni: igen vagy nem ? (Felkiáltások : Igen ! Nem !) Kérem azokat, akik a javaslatot elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) Többség. A javaslat általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadtatik. Kérdem a t. házat, méltóztatik Rakovszky István képviselő ur határozati javaslatát elfogadni : igen vagy nem ? (Nem.) A ház a határozati javaslatot mellőzi. Következik a részletes tárgyalás. Kostyál Miklós jegyző (olvassa a czimet és a törvényjavaslat 1. és 2. %-át, amelyek észrevétel nélkül fogadtatnak el. Olvassa a 3. §-t.) Elnök: Szólásra ki van feljegyezve ? Vermes Zoltán jegyző: Rakovszky István. Rakovszky István : T. képviselőház ! Én egészen röviden egy módosítást kívánok a 3. §-hoz benyújtani. A 3. §. szerint »kontingenssel nem bíró uj mezőgazdasági szeszfőzde, továbbá uj szeszfinomitó vállalat ezentúl csalás erre adott külön engedély alapján létesithető«. En egészen osztom a t. pénzügyminister urnak az indokolásban felhozott érvét, amellett, hogy miért vette ezt be. De ez az eset nem áll a meglevő szeszfőzdékre, hogy ezek külön spekuláczió szempontjából állítanának fel szeszfinomitókat. Nagy érdek, hogy azok a szeszfőzdék, amelyek elegendő kontingenssel birnak arra, szeszfmomitót állithassanak fel, miután ez ugy közegészségügyi, mint különösen most financziális szempontból is nagyon fontos és azt a czélzatot, amelyet a t. minister ur indokolásában kifejtett, nem veszélyezteti. Ennélfogva bátorkodom a következő módosítást beterjesztem (olvassa): »Módositás a 3. §-hoz: Tétessenek a 3. §. második sorában e szavak : »fhiomitott vállalat« után e szavak: »amenynyiben nem egy már fennálló szeszfőzdében létesíttetik*.
