Képviselőházi napló, 1910. XXX. kötet • 1916. junius 7–julius 15.

Ülésnapok - 1910-645

645, országos ülés 1916 Julius 14-én, pénteken. 475 Kérem módosításomat elfogadni. Elnök: Szólásra feljegyezve senki nincs. Ha szólni senki sem kivan, a vitát bezárom. A pénzügyminister ur kivan nyilatkozni. Teleszky János pénzügyminister: Arra kérem a t. házat, hogy a szakaszt eredeti szövegében méltóztassék elfogadni. A helyzet ugyanis az, hogy Ausztriában körülbelül a múlt év október havában megjelent egy rendelet, amely uj finomítók felállítását, akkor is, ha már létező mezőgazdasági szeszfőzdével állanának kapcsolatban, megtiltja. Ez a körülmény arra vezetett, — és ez mutatja, mennyire lehetetlen olyan szoros gazdasági kapcsolat mellett, aminőben mi vagyunk egymással, a szomszéd államot figyelmen kivül hagyni — hogy igen sok olyan mezőgazdasági szeszfőzdénk, amely nem is gondolt arra, hogy finomítót állítson fel, most attól való félelmében, hogy nálunk is megtiltják majd a finomítók felállítását, foglalkozott ilyen finomító felállításával. A hadiállapot folytán ez nagyon kevéssé sikerült, mert hiszen ma ezt a kérdést bajos megoldani. Azonban ez a tünet, — nem az osztrák intézkedés, hanem ez a tünet, amelyet az osztrák intézkedés váltott ki a mi gazdaközönségünkből — ez vezetett arra, hogy addig, amig a szeszadó kérdései a háború után szabályozva nem lesznek, czélszerü lenne nálunk a finomítók létesítését azért eltiltani, mert attól félek, hogy a mezőgazdasági szeszfőzők, arra gondolva, hogy az uj rendezés folytán a finomítók létesítése majd egyáltalán lehetetlenné fog tétetni, derüre-borura állítanának fel finomítókat olyan esetekben is, amikor az abszolúte nem indokolt. Még fokozottabb mértékben kellene ezzel számolni akkor, ha a t. képviselő ur módosítását elfogadnám. Itt van most egy kormányjavaslat, amely szerint a finomítók felállítása eltiltatik. Most ezzel a módosítással lehetővé tennők egyelőre, hogy a mezőgazdasági szeszfőzdék finomítókat álütsanak fel és akkor finomítókat állítanának fel olyan szeszfőzdék is, amelyeknél arra semmi szükség nincs. Én tehát sokkal helyesebbnek tartom, ha ezt eltiltjuk. A háború folyamán és a háborút közvetlenül követő időben — amely időre ez a tilalom szólna — ezeknek a finomítóknak felállítása úgyis igen költséges lenne és egyáltalában senkisem gondolna felállításukra, csak akkor, ha attól félhet, hogy egy másik megelőzi. Azt hiszem, sokkal helyesebb tehát, ha ezt most eltiltjuk és a gazdaközönséget nem szorítjuk quasi arra, hogy csak azért állítson fel finomítót, mert különben a szomszéd állit fel és az azután a jövő rendezésnél jobban fog járni, mint ő. (Helyeslés jobbfelől.) Ezért kérem én most, — igazán a gazdaközönség érdekében — hogy ezt a szakaszt változatlanul méltóztassanak hagyni. Hogy azután ez a kérdés a háború után mikép lesz rendezve, annak ez a szakasz úgysem prejudikál abszolúte semmiben. (Igaz! ügy van! jobbfelől.) Elnök : A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. A házszabály rendelkezéséhez képest a 3. §. eredeti szövegét szembe fogom állítani a Rakovszky István képviselő ur által benyújtott módosítás szerint kiegészítendő szöveggel. (Helyeslés.) Amenynyiben az eredeti szöveg fogadtatnék el, mellőzöttnek fogom kijelenteni Rakovszky István képviselő ur módosítását. (Helyeslés.) Kérdem tehát a t. házat, méltóztatik-e a szakaszt eredeti szövegében elfogadni, szemben a Rakovszky István képviselő ur módosítása szerint kiegészítendő szöveggel: igen vagy nem ? (Igen !) A ház az eredeti szöveget fogadta el és így Rakovszky István képviselő ur módosítása elesett. Következik a 4. §. Kostyál Miklós jegyző (olvassa a 4. §4.) Elnök : Nincs észrevétel ? (Nincs !) Elfogadtatik. Ezzel a törvényjavaslat részleteiben is letárgyaltatván, harmadszori olvasása iránt napirendi javaslatom során fogok indítványt tenni. Következik a napirend 5. pontja : a vámvonalon át behozott dohány és dohánygyártmányok után fizetendő engedélyilleték megváltoztatásáról szóló törvényjavaslat. (írom. 1276., 1308.) Az előadó ur kíván szólni. Münnich Kálmán előadó: T. ház! Az előttünk levő törvényjavaslat folyománya azon intézkedéseknek, melyeket szükségesnek tartott a pénzügyminister ur a dohányjövedék egységárainak emelésére. Tudjuk, hogy a mostam időben a nyersáruk egységára folyton emelkedik, az üzemi költségek pedig folyton növekednek. Ennélfogva szükséges volt, hogy a pénzügyminister tekintettel legyen a dohánybehozatalra, mert tudjuk, hogy a külföldi dohányok, épen a jobb minőségűek, csakis a jobb anyagi helyzetben levő fogyasztókhoz érkeznek és inkább lukszusz-czikknek mondhatók. A jelen törvényjavaslat az eddigi árakat emelni javasolja. Nem valószínű, hogy a behozatali illetékek felemelése következtében a fogyasztás csökkenne, de ha ez meg is történnék, az állam jövedelme nem csökkenne, mert hisz viszont a belföldi dohánygyártmányok fogyasztása emelkedni fog, annál inkább, minthogy tudjuk, hogy a belföldi dohányjövedék ma a finomabb izlésüeknek is megfelelő terméket állit elő. Javaslom ennélfogva, méltóztassék a törvényjavaslatot általánosságban és részleteiben is elfogadni. (Helyeslés.) Elnök: Szólásra senki sincsen feljegyezve. Kiván-e valaki szólni ? Ha nem, a vitát bezárom és a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérdem, méltóztatik-e a törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadni? (Igen!) A ház elfogadja. Következik a részletes tárgyalás. Kostyál Miklós jegyző (olvassa a törvényjavaslat czimét, 1. és 2. §-ait, mélyek észrevétel nélkül elfogadtatnak). Elnök: Ezzel a törvényjavaslat részleteiben 60*