Képviselőházi napló, 1910. XXX. kötet • 1916. junius 7–julius 15.

Ülésnapok - 1910-645

645. országos ülés 19i6 Julius lá-éh, pénteken. 473 az irányban játszik szerepet, mint ahogy méltóztatik mondani. Ez egy irraczionális termelési mód volt, amelynek megváltoztatása sem az egyeseknek, sem a köznek rovására nem fog válni. Szabó István t. képviselő ur különösen azt kifogásolja, hogy itt a kisemberektől vétetnek el jogok a nagybirtokosok javára. Ez ellen a leghatározottabban tiltakoznom kell. Először nem vétetnek el jogok abban az értelemben, mint ő mondja. Különösen nem kárpótlás nélkül, mert épen a szilva árának olyan megállapításában, amint az itt történni fog, benne van a kárpótlás s azután később ezen összeg megválthatásában a kincstár által. Másodszor e kérdés szabályozásához semmi köze nincs a nagybirtoknak, mert hiszen ugyanannyi pálinka, mint amennyi eddig kifőzetett, ezentúl is ki fog főzetni abból a szüvából, ha az egyébre nem való; ha egyébre való akkor nem. De tisztán az állam pénzügyi érdeke az, amely feltétlenül szükségessé teszi ezen intézkedést, mert enólkül a szeszadó ki nem használható. Ami azt a megjegyzést illeti, hogy a kisgazdák — habár hangsúlyoznom kell, hogy itt nemcsak kisgazdákról van szó, különösen, ami a szőlőbirtokosokat illeti, igen sok nagyszőlőbirtokról van szó, — amikor elvették tőlük az üstöt, azt hitték, hogy vissza fogják kapni a jogot, hát az előbb mutattam rá, hogy a jog nem lesz tőlük elvéve. Amit megmondok az indokolásban: '• hogy most van az ideje a kérdés szabályozásának, ez, bocsánatot kérek, nem czinizmus, hanem a kormány részéről szükséges előrelátás. Mert ha látjuk, hogy ez a kérdés okvetlen szabályozandó, mindenesetre czélszerü, hogy ez akkor szabályozandó, amikor az más kérdésektől egészen függetlenül történhetik, nem akkor, amidőn a kisüstök a gazdáktol el lettek véve, hanem, mielőtt újra beszerzi a kisgazda, hogy tudja, mi fog előtte állani, miképen fog ez a kérdés újra rendeztetni. Gondolom, ez sokkal czélszerübb eljárás, mint megvárni, hogy beszerezzék üstjeikét a háború alatt vagy a háború után, amire czélozni méltóztatott s akkor foganatosítsuk ezt a rendelkezést. Mert akkor méltán szemünkre vethetnék, hogyha szükség volt ezen intézkedésre, miért nem csináltuk meg addig, amíg nem szerezték be üstjeikét? Jelen időpont ily szempontból s ily értelemben mindenesetre alkalmas, hogy ezt a feltétlenül szükséges intézkedést most csináljuk meg. (Helyeslés jobbfelöl.) • Hogy az alfa szeparátor által ajánlott üstöket nem engedtük beszerezni a gazdák által, egyrészt épen ezen előrelátásból folyólag történt, másrészt, mert a megejtett szakértői próbák azt bizonyították, hogy ezek az üstök nem mindenben voltak megfelelők, s különösen hoszszabb használatra esetleg nem volnának alkalmasak. KÉPVH. NAPLÓ. 1910—1915. XXX. KÖTET. Ezek szerint ismétlem: tulajdonkép igen kicsiny a különbség, különösen a kisgazdák szempontjából aközt, mit most tényleg végrehajtani akarunk, s aközt, ami az 1908-iki XXVIII. t.-czikkben már le van téve. Szabó István (nagyatádi) : Az is rossz volt! Teleszky János pénziigyminrster: Ismétlem, nagy örömmel fogom venni, ha községi és szövetkezeti központi főzdék keletkeznek, s kérem is e részben a t. képviselő urak támogatását. Amennyiben ez nem lesz lehető, akkor, mint mondom, elsősorban a földmivelésügyi ministerium részéről fognak ily főzdék felállíttatni. Másodsorban pedig tervezem egy részvénytársaság alapítását, amelynek fele alaptőkéje s vezetésében a többség az államé legyen, s ez fogna ily központi főzdéket felállítani. Harmadszor, egyes vidékeken ilyen központi főzdéket állítanának, gondolom azok pálinkafőzéssel ma is iparszerüen foglalkozó ezégek, melyek ma az általányozás kedvezményét szintén élvezik, sőt. tulajdonkép ennek az átalányozásnak sokkal nagyobb hasznát látják, mint a kisgazdák. Mert ezek azután igazán ki tudják használni a szeszadótörvényben rejlő előnyöket, nem mint a kisgazdák, akik üzemük tökéletlensége folytán sokkal kevésbbé használhatják ki ezeket, mint ezen ipari nagy pálinkafőzők. Szabó István (nagyatádi). Csak bízzák a kisgazdákra; tudják azok, hogy kell kihasználni (Elnök csenget.) Teleszky János pénzügyminister: Már most, ami a szőlő- és a bortörköly kérdését illeti, rámutattam már az indokolásban, hogy a szőlőés bortörköly kérdése, ugy mint a szilvapálinkáé is, nem lesz mindenütt megoldható, mert ezek a szőlőgazdaságok részben oly szórványosan vannak, s ezek közt sem mindegyik főzi ki a törkölyt ma sem. Továbbá pedig tényleg ugy van, mint Szabó István t. képviselő ur mondta, hogy a törköly ma igen különböző értékű, sőt egy jól vezetett szőlőgazdaságban az ma már szeszfőzés czéljából semmit sem ér. Épen ezért a szőlőtörkölyre és a borseprőre nézve nem gondolom ezen központi főzdék rendszerét általánosságban alkalmazhatónak, csak egyes vidékeken, s ott is, mint az indokolásban szintén rámutattam, esetleg csak annyiban, amennyiben egyes vidékeken vagy esetleg az egész ország területén a szőlő- és bortörkölyre nézve a központi főzdék felállítása nem fog czélszerünek bizonyulni. Ott a kisüstök fenmaradnának s a jelzőés számlálókészülékek alkalmazása mellett volna a pálinka kifőzhető. Ez a terv az, melyre az indokolás rámutat. Xézetem szerint tehát a szőlősgazdáknak nincs különös okuk, hogy ettől a törvénytől megijedjenek. De ismétlem: a törkölypálinkafőzés szerintem mind jobban-jobban vészit jelentőségéből, mert ma már a törkölyt annyira ki60