Képviselőházi napló, 1910. XXX. kötet • 1916. junius 7–julius 15.

Ülésnapok - 1910-644

414 644. országos ülés 1916 Julius lS-án, csütörtökön. igenis vállalatainkat nem fogja tönkretenni, hanem elő fogná idézni azt, amire már előbb ráutaltam, hogy vállalataink egyáltalában versenyképtelenek lennének az osztrák vállalatokkal szemben a hadseregszállitások és mindazon szállítás terén, amely a badseregszállitással kapcsolatos, mert hiszen természetes, hogy a mi vállalatainknak többet kellvén leadniók abból a nyereségből, mint amennyit az osztrák vállalatok leadni kénytelenek, a dolog természetéből, a közgazdaság pszichológiájából következik, hogy vállalataink ennélfogva magasabb ajánlatokat tennének s ennélfogva mindenütt lemaradnának a versenyről. Ami gróf Esterházy Móricz t. képviselő urnak azt a megjegyzését illeti, hogy a német birodalmi Wehrbeitragban a részvénytársaságokat is megadóztatták, (Mozgás balfelöl.) ez tényleg ugy is van és ez természetes. Különben a t. képviselő ur ezt nem erre mondotta, hanem a vagyonadóval szemben, ez tehát tulajdonképen nem is tartozik szorosan a tárgyhoz. Az egyszerű adó volt, mig ezzel szemben a mi vagyoni adónk egy állandó személyes adónak van kontemplálva ós ennélfogya ennél az adónemnél épen olyan helytelen volna a részvénytársaságoknak az adó alá vonása, mint amilyen helytelennek tartom én a jövedelemadó alá vonásukat. Ebben a tekintetben a részvénytársaságokat más alapon, hozadékadóval kell megadóztatni, mint az erre vonatkozó javaslatom kontemplálja és a vagyoni adó alól, azon vagyoni adó alól, amely a törvényjavaslat szerint kontempláltatik, a részvénytársaságok épugy mentesitendők, mint ahogy mentesítve vannak, amint a t. képviselő ur mondja, a porosz Ergänzungssteuer alól a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok. Ami azt a kívánságát illeti a t. képviselő urnak, hogy a részvénytársaságok közt, egymást közt, a diszparitást szüntessük meg és bizonyos progressziót azáltal létesítsünk, hogy a részvénytársaságok a saját tőkéjük nagyságának arányában magasabban adóztassanak meg, amit tulajdonképen Vázsonyi Vilmos t. képviselő ur második javaslata czéloz, ezt én nem tudom helyesnek tartani. Bocsánatot kérek, hiszen erre nézve megmondtam már tegnap a véleményemet, megmondtam a példát, melylyel Vázsonyi t. képviselő ur foglalkozott, nem akarok újból ismétlésbe bocsátkozni, de igazán nem tudom felfogni, hogy ezt megérteni, helyeselni, nem lehet, hogy nem lehet oly adórendszert indokoltnak tartani, amely adórendszer azt a vállalatot, amelyben ezer részvényes egyesült egy millió alaptőkével és produkálnak százezer korona hadinyereséget, más adókulcscsal adóztassa meg, mint két vállalatot, amely két vállalatban 500—500 részvényes egyesül kétszer 500.000 korona alaptőkével és kétszer 50.000 korona nyereséget produkál. Ez oly egyszerű dolog, hogy amint a nagyon egyszerű dolgok köztudomásúlag nem magyarázhatók, ez is olyan. Ha nem méltóztatik érteni és elfogadni, ennek a megmagyarázására magamat képesnek nem tartom. Vázsonyi Vilmos: Ertem, de nem tartom helyesnek. Azért nem tartom helyesnek, mert értem. Teleszky János pénzügyminister: Ami gróf Esterházy Móricz t. képviselő ur kérdését illeti, bocsánatot kérek, hogy tegnap nem válaszoltam rá, hogy a természetes személyekre nézve nem lehetne-e a franczia rendszert alkalmazni, mely franczia rendszer abban áll, hogy a hadinyereségeket dupla adó alá vonja, aszerint, hogy a nyereségek mily magasak, másrészt aszerint, hogy hogyan aránylanak a tőkéhez, nézetem szerint ezt egy oly adórendszerbe, mint amelyet a mi hadinyereségadónk kontemplál, nem lehetne beilleszteni. Lehet oly adórendszerbe, mint a franczia, amely a hadinyereségeket is hozadékadó alapján adóztatja meg, ahol nem az egyes személyek összes többjövedelme van tekintetbe véve, hanem tekintetbe van véve mindenegyes külön vállalkozásnak a külön többkeresete, itt természetesen minden egyes vállalkozásra nézve meg van adva a vagyon, amely be van fektetve, ez a rendszeT ily módon teljesen érvényesíthető, de nem érvényesíthető ott, ahol a többjövedelmek, tehát nem az egyes vállalkozások többkeresete, hanem a többjövedelmek vannak megadóztatva, mint amily alapon van a mi adórendszerünk és az osztrák adórendszer, amely többjövedelmekkel szemben akkor az egyén összes többi vagyonát kellene megadóztatni, ami sokszor a legnagyobb igazságtalanságokra vezetne, mert hiszen lehet, hogy a többi vagyonnak a többjövedelemnek produkálásában semmi, vagy csak kis része van, lehet, hogy a vagyonnak legjelentékenyebb része egyáltalán nem szerepel a többjövedelem előidézésében és a vagyonnak csak kis f rakta ja az, amely a vállalkozásba be lett fektetve, amely a több jövedelmet produkálja, ugy hogy nézetem szerint nem igazságos, hanem igazságtalan megadóztatásra vezet. Még csak egy egész rövid megjegyzésre szorítkozom, amelyet már tegnapi beszédemben kellett volna elmondanom és nem mondtam el, amely azonban erre a témára vonatkozik. A javaslat ellen méltóztatik felhozni, hogy másként adóztatja meg a természetes személyeket, mint a nyüvános számadásra kötelezett vállalatokat és azt méltóztatik mondani Vázsonyi Vilmos t. képviselő urnak, hogy igaz ugyan, hogy ezt teszi a német törvény is, de a német törvény ezt azért teszi, mert a váüalatokat a többnyereség alapján, a magánszemélyeket pedig a vagyoni gyarapodás alapján adóztatja. Bocsánatot kérek, lényegileg vagyongyarapodás és jövedelemtöbblet közt Oly igen nagy különbség nincs. Vannak egyes esetekben különbségek, de mindegy, azért a diszparitás csak megvan és kérdem, nem nagyobb-e a diszparitás, amely a német törvényben van, amely a vállala-