Képviselőházi napló, 1910. XXX. kötet • 1916. junius 7–julius 15.

Ülésnapok - 1910-644

410 644. országos ülés 1916 állhat meg. Hiszen a magánjog terén is általában teljesen egyenlő jogokat élveznek, kivéve a családjog és az örökjug körében, ahol a jogi személyek természetesen nem igen szerepelhetnek. De a vagyonjog terén semmi különbség sincs köztük. Nem látom tehát be, hogy miért kell a részvénytársaságokat itt kedvezményezni. De meg helyesen hangsúlyozta Vázsonyi t. barátom, hogy itt tulajdonképen csak a hadinyereségtöbblet egyszeri megadóztatásáról van szó, amely tehát nem bénítja meg őket semmi irányban sem legitim és hivatásos gazdasági tevékenységükben. Készben épen ezért nem volt találó argumentum a t. minister ur ismételten felhozott érve, hogy a mi vállalataink az osztrákokkal szemben hátrányban lennének. Hiszen igaza van Vázsonyi t. képviselőtársamnak abban is, hogy itt tulajdonképen egyszerűen, amint a németek mondják, Beitragról van szó. Ez nem fogja őket tönkretenni, mert hiszen mindaz a vagyoni képességük, mindaz a tőkeerejük megmarad, ami eddig volt, sőt még valamivel több lesz, mert az a többlet, amit a hadi nyereségadó czimén el nem vosz tőlük az állam, szintén szaporítani fogja eddigi tőkeerejüket. Mindenesetre sajátszerű, hogy szépitésül felhozták, hogy ezek a nagy intézetek százezrekre menő kórházakat állítottak fel. Nagy elismeréssel hajlok meg az előtt, de ez még nem oly rettenetes áldozat, amely elegendő volna arra, hogy adóbeli külön kedvezményben részesüljenek. (Ugy van! balfelöl.) Oly áldozattal nem találkoztunk nálunk, mint aminőt Németországban tapasztalhattunk, ahol a Krupp-féle részvénytársaság 42 milliót, egész hadinyereségadótöbbletét hadi r jótékonyczélokra ajánlotta fel az államnak. És mégis Németország nem adóztatja meg kisebb mértékben a részvénytársaságokat, sőt ellenkezőleg sokkal nagyobb mértékben, mint a törvényjavaslat. A t. pénzügyminister ur azt kérdezte délelőtt, nem elég-e ha 100°/o-nál többel emeli a részvénytársaságok összes adóját. Itt ez sokat nem számit. Mert amikor egyik elsőrangú intézet, amelyről már tegnap is szóltam, alig fizet többet 100.000 K-nál, egy másik elsőrangú intézet szintén alig sokkal többet, akkor ez a 100°/o-os emelés ott, ahol milliókat tesz ki a jövedelem, csakugyan nem jöhet tekintetbe. Hiszen jól fejtette ki Vázsonyi t. képviselőtársam azt is, hogy a fizikai személyek adója, összes adóikat véve, mégis nagyobbmérvü, mint a részvénytársaságoké. Épen azért járulok hozzá Vázsonyi t. képviselőtársam aUernativ határozati javaslatához, mert igy talán remélhetjük, hogyha megmaradunk is a t. pénzügyminister ur által bevett alacsony kulcsnál, legalább egyik vagy másik alakban a lehetőség határain belül az ellenzék mégis elérhet némi javítást. Ajánlom Vázsonyi t. képviselőtársam előterjesztett módosítását elfogadásra. (Helyeslés balfelöl.) július l3-án, csütörtökön. Elnök: Ki következik szólásra? Vermes Zoltán jegyző: Gróf Esterházy Móricz! Gr. Esterházy Móricz: T. képviselőház! A legmelegebben pártolom Vázsonyi Vilmos t. képviselőtársam módositványait. E két módositvány, különösen a második, legalább részben megszüntetését érné el annak az aránytalanságnak, annak a nagy igazságtalanságnak, amely a részvénytársaságok és a természetes személyek között ez utóbbiak rovására mutatkozik. Hogy maga a részvény jövedelme hányféleképen szabadulhat az adózás alól, Vázsonyi Vilmos t. képviselőtársam igazolta. Az idő előrehaladottságára való tekintettel is, erre bővebben kitérni nem fogok. Hogy a tőkekonczentráczió milyen hatalmat jelent és. mennyivel más hatalmat a részvénytársaságoknál, mint azok egyes osztalékainál, illetőleg azon Osztalékok többszörösénél, ezt viszont Földes Béla t. képviselőtársam fejtette ki. Erre bővebben szintén nem alludálok. Hiszen az igen t. minister ur is igen helyesen hangsúlyozza a vagyonban rejlő adóképességet. A vagyon adózási erejét mutatja az is, hogy a német birodalmi vagyoni adó a részvénytársaságok vagyoni adóját is ismeri egy gestaffelte Skála alapján, amely jóval magasabb, mint az a vagyoni adó, amelyet a t. minister ur Magyarországon — sajnos — csupán a természetes személyekre akar behozni. Öt milliónál magasabb összegeknél ez felmegy másfél százalékig a mi évi fél perczen tünkkel szemben. Igaz, hogy a porosz törvény, amely egyáltalában alacsonyabb kulcson, ezrelékes kulcson alapszik, nem ismeri, de, mondom, a birodalmi törvény ismeri. Ebben is kifejezését látom annak, hogy a nagy tőke igen nagy adózóképességgel bír és ha ilyen rendkívüli adóról, egyszerű Beitrag-ról, hadinyereség megadóztatásáról van szó, akkor, igenis, szerintem az igazságosság megköveteli, hogy ezeket a pénzeket megadóztassuk és a természetes személyek adójával az ő adójukat lehetőleg arányosítsuk. (Ugy van! balfélől.) De én most nem annyira a természetes személyekkel szemben mutatkozó hátrányokra akarok rámutatni, csak egész röviden kivánoK visszatérni arra, amit szintén t. képviselőtárs sam, Vázsonyi Vilmos, emiitett meg, hogy t. i., már magában a vállalatok csoportján belül is mit jelent ez, ha a saját tőkéhez arányosítjuk a hadi jövedelmi adó kulcsát. Ez, nem jelent mást azon csoporton belül is, mint a nagytőkének és a hatalmas vállalatoknak favorizálását, a fordított progressziót, szemben a kisebb vállalatokkal, a gyengébb tőkével rendelkező részvénytársaságokkal. (Igaz! Ugy van! balfélől.) Nem ismételhetjük eléggé, hogy itt nem egy ismétlődő adóról van szó, hanem egy rendkívüli Beitrag-ról, hadi nyereségtöbbletről van szó, — ámbár ezt a disztinkcziót nem is tudjuk egészen tisztán keresztülvinni. Ha pedig hadi nyereségről-van szó, akkor szó van egy-