Képviselőházi napló, 1910. XXX. kötet • 1916. junius 7–julius 15.

Ülésnapok - 1910-644

410 644. országos ülés 1916 állhat meg. Hiszen a magánjog terén is általá­ban teljesen egyenlő jogokat élveznek, kivéve a családjog és az örökjug körében, ahol a jogi személyek természetesen nem igen szerepelhet­nek. De a vagyonjog terén semmi különbség sincs köztük. Nem látom tehát be, hogy miért kell a részvénytársaságokat itt kedvezményezni. De meg helyesen hangsúlyozta Vázsonyi t. ba­rátom, hogy itt tulajdonképen csak a hadinyere­ségtöbblet egyszeri megadóztatásáról van szó, amely tehát nem bénítja meg őket semmi irány­ban sem legitim és hivatásos gazdasági tevé­kenységükben. Készben épen ezért nem volt ta­láló argumentum a t. minister ur ismételten felhozott érve, hogy a mi vállalataink az osz­trákokkal szemben hátrányban lennének. Hiszen igaza van Vázsonyi t. képviselőtársamnak abban is, hogy itt tulajdonképen egyszerűen, amint a németek mondják, Beitragról van szó. Ez nem fogja őket tönkretenni, mert hiszen mindaz a vagyoni képességük, mindaz a tőkeerejük meg­marad, ami eddig volt, sőt még valamivel több lesz, mert az a többlet, amit a hadi nyereségadó czi­mén el nem vosz tőlük az állam, szintén szapo­rítani fogja eddigi tőkeerejüket. Mindenesetre sajátszerű, hogy szépitésül fel­hozták, hogy ezek a nagy intézetek százezrekre menő kórházakat állítottak fel. Nagy elismerés­sel hajlok meg az előtt, de ez még nem oly rettenetes áldozat, amely elegendő volna arra, hogy adóbeli külön kedvezményben részesüljenek. (Ugy van! balfelöl.) Oly áldozattal nem talál­koztunk nálunk, mint aminőt Németországban tapasztalhattunk, ahol a Krupp-féle részvény­társaság 42 milliót, egész hadinyereségadótöbb­letét hadi r jótékonyczélokra ajánlotta fel az államnak. És mégis Németország nem adóztatja meg kisebb mértékben a részvénytársaságokat, sőt ellenkezőleg sokkal nagyobb mértékben, mint a törvényjavaslat. A t. pénzügyminister ur azt kérdezte dél­előtt, nem elég-e ha 100°/o-nál többel emeli a részvénytársaságok összes adóját. Itt ez sokat nem számit. Mert amikor egyik elsőrangú inté­zet, amelyről már tegnap is szóltam, alig fizet többet 100.000 K-nál, egy másik elsőrangú in­tézet szintén alig sokkal többet, akkor ez a 100°/o-os emelés ott, ahol milliókat tesz ki a jövedelem, csakugyan nem jöhet tekintetbe. Hiszen jól fejtette ki Vázsonyi t. képviselőtár­sam azt is, hogy a fizikai személyek adója, összes adóikat véve, mégis nagyobbmérvü, mint a rész­vénytársaságoké. Épen azért járulok hozzá Vázsonyi t. kép­viselőtársam aUernativ határozati javaslatához, mert igy talán remélhetjük, hogyha megmara­dunk is a t. pénzügyminister ur által bevett alacsony kulcsnál, legalább egyik vagy másik alakban a lehetőség határain belül az ellenzék mégis elérhet némi javítást. Ajánlom Vázsonyi t. képviselőtársam előterjesztett módosítását el­fogadásra. (Helyeslés balfelöl.) július l3-án, csütörtökön. Elnök: Ki következik szólásra? Vermes Zoltán jegyző: Gróf Esterházy Móricz! Gr. Esterházy Móricz: T. képviselőház! A legmelegebben pártolom Vázsonyi Vilmos t. képviselőtársam módositványait. E két módo­sitvány, különösen a második, legalább részben megszüntetését érné el annak az aránytalanság­nak, annak a nagy igazságtalanságnak, amely a részvénytársaságok és a természetes személyek között ez utóbbiak rovására mutatkozik. Hogy maga a részvény jövedelme hányféleképen szaba­dulhat az adózás alól, Vázsonyi Vilmos t. kép­viselőtársam igazolta. Az idő előrehaladottságára való tekintettel is, erre bővebben kitérni nem fogok. Hogy a tőkekon­czentráczió milyen hatalmat jelent és. mennyivel más hatalmat a részvénytársaságoknál, mint azok egyes osztalékainál, illetőleg azon Osztalékok több­szörösénél, ezt viszont Földes Béla t. képviselő­társam fejtette ki. Erre bővebben szintén nem allu­dálok. Hiszen az igen t. minister ur is igen helye­sen hangsúlyozza a vagyonban rejlő adóképességet. A vagyon adózási erejét mutatja az is, hogy a német birodalmi vagyoni adó a rész­vénytársaságok vagyoni adóját is ismeri egy gestaffelte Skála alapján, amely jóval magasabb, mint az a vagyoni adó, amelyet a t. minister ur Magyarországon — sajnos — csupán a ter­mészetes személyekre akar behozni. Öt milliónál magasabb összegeknél ez felmegy másfél száza­lékig a mi évi fél perczen tünkkel szemben. Igaz, hogy a porosz törvény, amely egyáltalában ala­csonyabb kulcson, ezrelékes kulcson alapszik, nem ismeri, de, mondom, a birodalmi törvény ismeri. Ebben is kifejezését látom annak, hogy a nagy tőke igen nagy adózóképességgel bír és ha ilyen rendkívüli adóról, egyszerű Beitrag-ról, hadinyereség megadóztatásáról van szó, akkor, igenis, szerintem az igazságosság megköveteli, hogy ezeket a pénzeket megadóztassuk és a természetes személyek adójával az ő adójukat lehetőleg arányosítsuk. (Ugy van! balfélől.) De én most nem annyira a természetes személyekkel szemben mutatkozó hátrányokra akarok rámutatni, csak egész röviden kivánoK visszatérni arra, amit szintén t. képviselőtárs sam, Vázsonyi Vilmos, emiitett meg, hogy t. i., már magában a vállalatok csoportján belül is mit jelent ez, ha a saját tőkéhez arányosítjuk a hadi jövedelmi adó kulcsát. Ez, nem jelent mást azon csoporton belül is, mint a nagytőké­nek és a hatalmas vállalatoknak favorizálását, a fordított progressziót, szemben a kisebb vál­lalatokkal, a gyengébb tőkével rendelkező rész­vénytársaságokkal. (Igaz! Ugy van! balfélől.) Nem ismételhetjük eléggé, hogy itt nem egy ismétlődő adóról van szó, hanem egy rend­kívüli Beitrag-ról, hadi nyereségtöbbletről van szó, — ámbár ezt a disztinkcziót nem is tud­juk egészen tisztán keresztülvinni. Ha pedig hadi nyereségről-van szó, akkor szó van egy-

Next

/
Thumbnails
Contents