Képviselőházi napló, 1910. XXX. kötet • 1916. junius 7–julius 15.

Ülésnapok - 1910-644

386 644. országos ülés 1916 j. uliiis 13-án, csütörtökön. sara kiküldött országos bizottság határozatai szellemében tájékoztassa a képviselőházat a magyar iparnak a hadseregszállitásokban való részesedésének arányszámáról elfogadni, igen vagy nem ? (Igen! Nem!) Kérem azokat, akik a határozati javaslatot elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) Kisebbség. A ház a határozati javaslatot mellőzte. Kérdem harmadsorban a t. házat, méltóztatik-e azt a határozati javaslatot, amelyet Mezőssy Béla t. képviselő ur adott be és amely utasíttatni kívánja a kormányt, hogy haladéktalanul indítsa meg a tárgyalásokat az osztrák kormánynyal oly irányban, hogy a hadinyereségekre Ausztriában ezidőszerint érvényes és rendeletileg megállapított adókulcs a nyilvános számadásra kötelezett vállalatoknál is felemeltessék és majd ennek megtörténte után az analóg intézkedések nálunk is megtehetők legyenek, elfogadni, igen vagy nem ? (Igen ! Nem !) Kérem azokat, akik a határozati javaslatot elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) Kissebbség. A ház tehát Mezőssy Béla képviselő ur határozati javaslatát mellőzte. Következik a részletes tárgyalás. Kostyál Miklós jegyző (olvassa a tövényjavaslat czimét). Vermes Zoltán jegyző: Csermák Ernő! Csermák Ernő: T. ház ! (Halljuk ! Halljuk.') A törvényjavaslat cziménél nem kívánok refleksziókat tenni azokra, amiket a t. pénzügyminister ur tegnap itt elmondott, mert a tekintetben a refleksziókat meg fogják tenni azok a képviselőtársaim, akik az egyes szakaszoknál fel fognak szólalni. Magának a czimnek szövegezésére nézve azonban az az észrevételem, hogy a czim nem felel meg a tárgy fogalmának és azoknak a rendelkezéseknek, amelyek magában a törvényjavaslatban foglaltatnak. (Ugy van ! TJgy van ! a szélsőbaloldalon.) Nevezetesen a törvényjavaslat a hadinyereségadóról szól. Maga a hadinyereség fogalma szinte érthetetlen fogalom, (Halljuk! Halljuk! balfelől.) úgyszólván háborús tevékenységet kivan, amelyet a törvényjavaslat semmi esetre sem akart kontemplálni. Én sokkal czélszeriibbnek tartom arra való tekintettel is, hogy ez a javaslat meg akarja adóztatni azokat a jövedelmeket is, amelyek magával a háborúval egyáltalában semmiféle összefüggésben nincsenek, hogy a javaslat czimét ekképen szövegezzük: »Törvény a háborús években elért nyereség- és jövedelemtöbbletek megadóztatásáról.* Tisztelettel kérem a t. házat, hogy méltóztassék ezen módosításomat elfogadni. Elnök t Kivan még valaki szólni ? (Nem!) Ha szólni senki sem kivan, a vitát bezárom. A pénzügyminister ur kíván szólni. (Halljuk ! Halljuk !) Teleszky János pénzügyminister: T. ház! (Halljuk! Halljuk!) Tisztelettel kérem, hogy a czimre vonatkozólag az eredeti szöveget méltóztassék megtartani. Hiszen nem tagadom, t. ház, hogy ez a törvényjavaslat nem azokat a par excellence háborús nyereségeket óhajtja megadóztatni, amelyek szorosan a háborúval kapcsolatos tevékenységből erednek, nem pedig azért, mert a kérdés tanulmányozása a kormányt, sőt merem mondani, a közvéleményt épugy, mint más államokban, nálunk is, meggyőzte arról, hogy ez a határvonal nem húzható meg; hogy nem lehet megállapítani azt hogy valamely a háború folyamán elért többnyereség vagy többbevétel, többjövedelem mennyiben áll szorosan összefüggésben a háborúval, mennyiben nem. Legfeljebb egyes konkrét s egészen specziális esetben lehet talán megállapítani azt, hogy bizonyos többjövedelmek, bizonyos nyereségek semmi összefüggésben sincsenek a háborúval. De ez a háború annyira kapcsolatos a gazdasági élettel és a közgazdasági élet minden szakába, minden fázisába oly mélyen belenyúl, hogy nincs a közgazdasági tevékenységnek, de nincs általában az emberi tevékenységnek egyetlenegy olyan része sem, amelyben a háború kedvező vagy kedvezőtlen irányban a jövedelmeket, a nyereségeket, a bevételeket ne befolyásolná. Ennélfogva azt tartom, hogy igazságosan tényleg csakis az összes a háború alatt elért többbevételt, többnyereséget, többjövedelmet lehet megadóztatni. Természetesen minden adónemnél czélszerü egy rövid nevet használni, mert ha ily rendkívül hosszú, körülirt körmondatban fejezi ki az ember — megengedem, sokkal helyesebben — annak az adónak czélját, természetét, akkor az adminisztrácziőban azután mindig azt a rendkívül hosszú körmondatot kell használni a vonatkozó rubrikákban, ami igazán lehetetlen állapotra vezetne. Már ez oknál fogva is rövid nevet kell választanunk, (Helyeslés a jobboldalon. Mozgás balfelől.) — itt tisztán a praktikus szempontok a döntők •— másrészt olyan nevet, amely a létező adóktól különbözzék, nehogy konfúziók, zavarok álljanak elő az iratváltások alkalmával. Mihelyt nem a »hadi nyereségadó* elnevezést, hanem valami más nevet használunk ; ha akár »a háború alatti jövedelmi adó«, akár »a háborús évben elért nyereség- vagy jövedelemtöbbletek megadózatásáról« czimét használjuk, akkor a szövegben hogy fogjuk nevezni az adót ? Azt hiszem., hogy azt az adót valami módon röviden nevén kell nevezni, s ennélfogva minthogy ezen adónem elnevezésre jobbat nem tudok javasolni, mint a »hadi nyereségadó« nevet, amelyben nézetem szerint abszolúte nincs az kifejezve, hogy a nyereség par excellence szoros kapcsolatban van a háborúval, hanem az, hogy a hadi évek alatt elért többjövedelem, vagy többnyereség utáni adó értendő alatta : azért tisztelettel kérem a t. házat, hogy a czimét eredeti szövegezésében méltóztassék elfogadni. (Helyeslés.) Elnök : A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. (Halljuk! Halljuk !) A törvényjavaslat czimével szemben Csermák